Hároméves az azonnali fizetési rendszer, amellyel együtt nemcsak az öt másodperces átutalást, hanem egy sor más modern és praktikus szolgáltatást is kaptak a bankszámla-tulajdonosok. Ezeket a fintech-cégeknél imádják, a bankoknál viszont alig veszik igénybe a magyarok. Pedig ha egyszer végre rájuk kapnának, naponta alkalmaznák ezeket, mint például a mobilos fizetést.
Másodlagos azonosító és fizetési kérelem: a magyarok többsége azt sem tudja, mi fán teremnek ezek a szolgáltatások, pedig a többségük elérhetné ezeket a bankjánál, és meg is könnyítené az életét ezek használatával. Ezek a lehetőségek szinte napra pontosan három évvel ezelőtt indultak el az azonnali fizetési rendszer bevezetésével együtt, ennyi idő sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy tömegesen elterjedjenek, az összesítő adatok szerint legalábbis alig használják a praktikus szolgáltatásokat a magyarok.
A másodlagos azonosító például pofonegyszerűvé teszi az átutalást egy másik bankszámlára. Bárki igényelheti általában online is a bankoknál, és hitelintézeteknek kötelező is ezt a szolgáltatást biztosítani. A bankszámla tulajdonosa hozzárendelheti a számlájához a mobiltelefonszámát, az email-címét vagy magánszemélyként az adóazonosítóját, cégként pedig az adószámát. Innentől kezdve, ha valaki pénzt akar átutalni az ő számlájára, nem kell tudnia a számlaszámot, az is elég, ha a másodlagos azonosítót, például az illető telefonszámát ismeri.
Egy százalék sem veszi igénybe
Ezt a szolgáltatást a Revolutnál sokan szeretik, mert milyen praktikus is az, hogy a barátok, ha tudják egymás telefonszámát, már tudnak is másiknál fizetni például egy közös ebédnél vagy más programon. Nem kell megjegyeznie a bankszámlatulajdonosnak sem a számlaszámát, elég, ha meg tudja mondani, mi a telefonszáma, már mehet is rá az utalás.
A hagyományos bankoknál még sincs rá kereslet. Az MNB adatai szerint a több mint 10,751 millió magyarországi fizetési számla kevesebb mint 0,9 százalékához kapcsolódott másodlagos azonosító 2022 végén, összesen alig 106 ezer bankszámlához adtak meg ilyet. Az sem biztató, hogy 2021 végén még több mint 114 ezer másodlagos azonosítót tartottak nyilván, vagyis tavaly mintegy 8 ezerrel csökkent a szolgáltatást igénybe vevők száma.
Ez nem meglepő, hiszen sok számlánál hiába regisztrálták be a telefonszámot vagy az adószámot, soha senki nem utal így rá pénzt, több tízezer ilyen számla lehet. A 106 ezer másodlagos azonosítós számlára ugyanis tavaly mindössze 68 ezer alkalommal utaltak így pénzt (ez 0,64 darab utalás azonosítónként), és az átutalások értéke is alig haladta meg a 4 milliárd forintot.
Pedig a másodlagos azonosító beállítása többnyire díjmentes, és komolyabb kockázata sincs ennek a szolgáltatásnak. Egy másodlagos azonosítót csak egyetlen bankszámlához lehet beállítani, és évente meg kell újítani. Tehát ha valaki megadta a telefonszámát vagy az email-címét egy bankszámlához, azt mások (például csaló szándékkal) már nem tudják megadni egy másik bankszámlához, hogy eltérítsék az oda érkező utalásokat.
A jegybank adatai szerint egyébként a magánszemélyek többsége (73 ezren) a telefonszámát adta meg ilyen azonosítóként, 25 ezren az emailjüket, és valamivel több mint ötezren az adóazonosítójukat regisztrálták a rendszerbe. A cégeknél kicsit más az arány, ott valamivel kevesebb mint ezer mobilszámot, és kicsivel több mint ezek email-címet regisztráltak, emellett 600 adószám is bent van a közös banki rendszerben.
Fizetési kérelem: gyerekcipőben jár, pedig milyen jó!
“Osztálykirándulásra megy a gyerek, öt napot lesznek Erdélyben. Úristen, mennyi pénzt adjak neki? 20 ezer elég lesz? Mi lesz, ha elfogy?” - kérdezi tanácstalanul számtalan szülő, miközben megy otthon a matek. Pedig a válasz egyszerű. Kell nyitni a gyereknek egy diákszámlát, több banknál ez a szolgáltatás ingyenes, díjmentes a számlanyitás, a számlavezetés, még a bankkártya éves díját is elengedik. A gyereknek pedig lesz pénze a számláján annyi, amennyit gyűjt, vagy amennyit a szülő ad. Mi történik, ha elfogy egy vészhelyzetben? A szülő küldhet neki könnyen.
A legkönnyebben úgy, ha a gyerek küld egy úgynevezett fizetési kérelmet. Anya, itt ülök egy pizzériában, nem tudom kifizetni a számlát, kellene 2500 forint. Elküldi a fizetési kérelmet, amit a szülő csak jóváhagy, és 5 másodpercen belül ott is van a gyerek számláján a pizza ára. A fizetési kérelem nagyon praktikus szolgáltatás a mindennapokban. Körülményes lehet beszedni egy osztályban az összes szülőtől az érettségi tabló vagy az osztálykirándulás árát, de ha mindenkinek küldenek egy fizetési kérelmet, csak jóvá kell hagyni, és már megy is a pénz. Nem kell bajlódni a számlaszámmal, sem a készpénzzel és a visszajáróval.
Praktikus ez a szolgáltatás, ha szét kell szedni egy éttermi vacsorát, egy valaki kifizeti, aztán fizetési kérelmet küld az asztaltársaság tagjainak, akik a rájuk eső részt fillérre pontosan rendezhetik akár borravalóval együtt. Emellett a közműcégek is használhatnák, például kiküldhetnék ilyen formában a rezsiszámát, amit egyetlen gombnyomással rendezhetne az ügyfél. Nem kellene elővenni a bankkártyát, felmenni a honlapra, és pláne nem kellene a sárgacsekkel bajlódni. A cégek közötti számlázásban is szinte automatikussá válhatna ez, megkönnyítve a kifizetést, minimalizálva a hibalehtőséget, az átutalás elfelejtését.
A fizetési kérelem is lehet elvileg fizetős szolgáltatás, egyelőre azonban sok banknál ingyenes a küldése és az elfogadása is. Miért is tennék fizetőssé, amikor alig használja valaki? Az első évben, 2020-ban, alig 1500 tranzakció történt ilyen kérelemre válaszul, 2021-ben már 3 ezer ilyen utalást végeztek el a magyarok, 2022-ben pedig ehhez képest berobbant a történet, mert 15 ezernél is több fizetési kérelemre válaszoltak, az utolsó negyedévben 8176 tranzakció volt. Fejlődés van tehát, de a lehetőségekhez mérten még mindig elenyészően kevesen használják ezt a lehetőséget. Tavaly az egész éves forgalom, amit a magyar bankrendszerben fizetési kérelmekre válaszul küldtek, csupán 463 millió forint volt, vagyis átlagosan 30 ezer forint körüli összeget kértek egymástól így a bankszámlatulajdonosok.
A másodlagos azonosító vagy a fizetési kérelem használata a bankolás új szintje lehetne, természetessé és általánossá is válhatna, hiszen ami kényelmes és praktikus, azt más esetben könnyen megszokják és alkalmazzák az ügyfelek, mint például a mobillal való fizetést. Az eddigi sivár eredményekből azonban az látszik, hogy alighanem külön népszerűsítő kampányokra lenne szükség, hogy ezek a modern bankolási módszerek elterjedjenek.
Amennyire nem érdekli egyelőre a fizetési kérelem vagy a másodlagos azonosító a magyarokat, annyira rákaptak a mobillal fizetésre. A Bank360.hu cikke szerint a vásárlásra is használt bankkártyák (mintegy 7 millió ilyen bankkártya van Magyarországon) negyedét már valamilyen mobiltárcába is beregisztrálták, és elég sokat fizetnek is így a boltokban. Az utolsó negyedévben lebonyolított 420 millió vásárlási tranzakció több mint 18 százalékát már mobillal fizették ki több mint 540 milliárd forint értékben. Egy év alatt 77 százalékkal nőtt a mobilos vásárlások száma, az értéke pedig megduplázódott. Igaz, az utóbbi adatban szerepet játszhatott a magas infláció is.
