Aggódik az MNB a “vásárolj most, fizess később konstrukciók” kockázatossága miatt. A jellemzően fintech cégek által nyújtott szolgáltatást gyakran veszik igénybe hitelképtelen emberek, a fogyasztók tájékoztatása pedig hiányos.
Nagy a kockázat, hiányos az ügyféltájékoztatás, szabályozatlan a panaszkezelés - egyebek között ezt kifogásolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a buy-now-pay-later (BNPL) konstrukciók kapcsán a most megjelent Makroprudenciális jelentésében. A BNPL (a “vásárolj most, fizess később” rövidítése) egy olyan rövid futamidejű kereskedelmi kölcsön, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztók több kamatmentes részletre osszák fel a vásárlásaikat.
A részletekben történő vásárlási megoldások már eddig is léteztek áruhitel vagy részletre történő vásárlás esetén. Áruhitelnél a kölcsönt folyósító intézmény (jellemzően egy bank), míg részletre történő vételnél a kereskedő viselte a felmerülő kockázatokat, és ennek megfelelően mérték fel a vevő fizetőképességét. A BNPL szolgáltatók ugyanakkor jellemzően olyan fintech vállalatok, amelyek számos kereskedővel állnak kapcsolatban, és díj, illetve jutalék ellenében, engedményezés (faktoring ügylet) útján átveszik a kereskedők vásárlókkal kötött kereskedelmi kölcsöneit, és ennek megfelelően viselik a kockázatokat.
Az adósságfék-szabályok nem vonatkoznak rá
A BNPL szolgáltatók (közülük a hazai és nemzetközi piacon egyik leginkább elterjedt a Klarna) bevétele a hagyományos áruhitelpiaci szereplőktől eltérően nem a hitelkamatokból, hanem a kereskedők által fizetett közvetítői díjból és jutalékból, valamint az ügyféladatok elemzéséből és értékesítéséből származik.
Az MNB-t az is aggasztja, hogy a BNPL kölcsönök adósságfék előírásokkal való szabályozása aktuálisan jogi nehézségekbe ütközik. A BNPL konstrukciók sajátossága, hogy jellemzően nem minősülnek prudenciális előírásokkal szabályozott hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységnek, valamint nem tartoznak a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá sem, amiből kifolyólag ezekre a konstrukciókra általában nem vonatkoznak az adósságfék-jellegű és a fogyasztóvédelmi előírások.
Emellett ezek a hitelregiszterekben sem jelennek meg, valamint tovább szűkíti a szabályozási mozgásteret, hogy gyakran határon átnyúló tevékenységet végeznek a BNPL szolgáltatók. A BNPL konstrukciók így egyenlőtlen versenyelőnyt biztosíthatnak az egyéb áruhitelt nyújtó szolgáltatókkal szemben.
Hitelképtelen fiatalok használják ki a lehetőséget
A rendelkezésre álló adatok alapján az igénybe vett BNPL konstrukciók hitelkockázata jelentős lehet. A nemzetközi adatok alapján a BNPL-t nagyobb arányban használják olyan fiatal felnőttek, akik jellemzően erősen eladósodottak és alacsony hitelképességűek, ezért a hagyományos fogyasztási hitelekhez képest magasabb a késedelmi arány.
Emellett a BNPL konstrukciókra vonatkozó szigorú fogyasztóvédelmi és prudenciális előírások hiányában jelentős lehet az elégtelen fogyasztói tájékoztatás, a szabályozatlan panaszkezelés, illetve a túlzott és átláthatatlan díjak és költségek alkalmazásának kockázata, amelyek együttesen a túlzott eladósodás kockázatát is növelhetik.
Tovább növeli a kockázatokat, hogy a vásárlást megelőzően az ügyfél fizetőképességéről semmilyen előzetes információja sincs a BNPL szolgáltatónak, az esetlegesen az ügyfélnek később hitelt nyújtó bank pedig szintén nem lát rá az ügyfél BNPL szolgáltatásból eredő fizetési kötelezettségeire.
Rendszerszinten nem lesz probléma, de a fogyasztóra veszélyes lehet
Aktuálisan a hazai BNPL finanszírozási konstrukciók megjelenése az alacsony hitelösszegek és az egyelőre korlátozott kínálat és kereslet okán pénzügyi stabilitási kockázatot nem jelent, de fogyasztóvédelmi kockázatokat hordozhat. A BNPL hitelkonstrukciók az áruhitelt felvevő adósokat érhetik el leginkább. Áruhitelből évente 30-40 milliárd forintot folyósítanak, ez a teljes lakossági hitelkihelyezésen belül pedig mintegy 1,5-2 százalékot jelent.
Ez alapján, az MNB úgy látja, hogy ha a BNPL konstrukciók az áruhitelekhez hasonló piaci részesedést érnének el, az sem vezetne túlzott lakossági eladósodáshoz és jelentős pénzügyi stabilitási rendszerkockázathoz. Az esetlegesen elégtelen fogyasztói tájékoztatás, a kevésbé szigorú jövedelemellenőrzés, valamint a potenciálisan jelentős késedelmi költségek azonban egyéni szinten jelenthetnek fogyasztóvédelmi kockázatot. Emiatt indokoltnak látja az MNB a BNPL térnyerésének fokozott ellenőrzését és a szolgáltatás jogi kezelési lehetőségeinek feltérképezését.
EU-direktíva van, de csak két év múlva kell alkalmazni
A szabályozási hiányosságból eredő fogyasztóvédelmi jellegű kockázatokat mérsékli az egy évvel ezelőtt elfogadott, fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló, 2026. november 20-tól alkalmazandó EU-irányelv. Ennek hatálya ugyanis ki fog terjedni az olyan BNPL konstrukciókra is, amelyeknél a hitelező kizárólag az értékesítő által nyújtott termékek vagy szolgáltatások megvásárlásának céljából nyújt hitelt a fogyasztónak, és amelyek olyan új digitális pénzügyi eszközök, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára a vásárlást és a megvásárolt tételek időben elnyújtott kifizetését, gyakran kamatmentesen és bármely egyéb díj nélkül.
Olyan tervek is vannak a világban - például Ausztráliában -, amelyek alapján a BNPL szolgáltatóknak hitelezési tevékenységre vonatkozó engedélyt kell szerezniük a tevékenységükhöz.
