Januártól lehet pályázni az újrainduló otthonfelújítási programra. A 3 milliós támogatás és 6 milliós kedvezményes hitel kistelepüléseken elérhető a gyerekesek számára. Minden egy helyen a feltételekről és az igénylésről.
2025. január 1.-től újraindult az otthonfelújítási program, de már csak a kistelepüléseken élő gyerekesek számára, valamint március 27-től a falvakban élő nyugdíjasoknak is. A 2021-2022-ben igényelhető első otthonfelújítási programból 370 ezer család 770 milliárd forint összegben kapott támogatást a lakáskorszerűsítéshez, a jogosulti kör jelentős szűkülése miatt azonban a januártól újraindított program bizonyosan kevesebb pénzébe kerül majd a költségvetésnek. (Jelenleg egy másik, energiahatékonysági otthonfelújítási program is igényelhető 2024 júliusától, ez nem keverendő össze az előző és a 2025-től újra elindult támogatással. Ez csak meghatározott energiahatékonysági korszerűsítésékre vehető igénybe, és csak régi családi házakra.)
A kormányrendelet értelmében 2025. január 1-jétől a Vidéki Otthonfelújítási Programra nyújtotta lehetőséggel csak az 5000 lakos alatti településeken élő gyermekes családok élhetnek, a program kiterjesztése után pedig március 27-től a nyugdíjasok is. Ez azt jelenti, hogy a program a kormányrendelet mellékletében felsorolt 2887 településen elérhető. Az első programhoz hasonlóan a vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt felújítási költségek 50 százaléka, de legfeljebb 3 millió forint, abból a munkadíj és anyagköltség 50-50 százalékos arányban számolható el a felújítási munkálatok széles körénél.
A március 11-én megjelent kormányrendelet a jogosulti kört kiterjesztette a nyugdíjasokra is.
A támogatási kérelmeket, valamint a hozzá csatolt vállalkozási szerződéseket és számlákat a Magyar Államkincstárnál elektronikusan vagy személyesen, illetve postai úton lehet majd benyújtani 2025. január 1. és 2026. június 30. között. Csak a 2025-től elkezdett, illetve kiszámlázott felújításokra lehet támogatást kérni.
A támogatás utófinanszíroz, tehát a kiadások megelőlegezését a kérelmezőknek kell megoldaniuk a támogatás megérkezéséig. Ehhez azonban az első programhoz hasonlóan most is felvehetnek a bankoktól legfeljebb 6 millió forintos kedvezményes hitelt. Az első programban ennek kamata fix 3 százalék volt, ezzel szemben most az állami kamattámogatás lesz 3 százalékpontos, és az igénylőknek az e feletti kamatot kell megfizetniük. A jogszabály maximalizálja a banki hitel ügyleti kamatát, amit az államkötvényhozamokhoz köt.
Ezen a lehetőségen felül 2025-ben a SZÉP-kártyán lévő pénzek 50 százalékát is fel lehet használni lakásfelújításra, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómenetes lakáscélú felhasználása is lehetővé válik ebben az évben.
A jogszabály szerint ezek az újraindult otthonfelújítási program legfontosabb igénylési és felhasználási szabályai:
Ki igényelheti az otthonfelújítási támogatást?
A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként - igényelheti a leendő jogszabály mellékletében felsorolt 2887 kistelepüléseken. A települések listája itt nézhető meg.
A program kiterjesztése alapján március 27-től az alábbiak is igényelhetik a támogatást:
- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjban
- a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően özvegyi nyugdíjban
- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló törvény szerint – a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően – rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban
- korhatár előtti ellátásban
- szolgálati járandóságban
- átmeneti bányászjáradékban
- táncművészeti életjáradékban
- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban)
- egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban
részesülők, ideértve azokat is, akik esetében a folyósítást szüneteltetik.
Az azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak esetükben is közösen, együttesen igényelhetik a támogatást a rendeletben meghatározott 2887 településen lévő lakóingatlanjukra.
A támogatás olyan ingatlanra igényelhető, amely az igénylő, illetve gyermeke vagy szülője – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, illetve gyermekeik vagy szüleik – együttesen legalább 50 százalékos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonában van.
Az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi gyermeke a támogatással érintett lakásban lakóhellyel rendelkezik.
Az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – nem lehet az adóhatóságnál 5000 forintot meghaladó köztartozása, és legalább 1 éves tb-jogviszonyt kell igazolni.
Az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét igénylőnek – vállalnia kell, hogy ő és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi gyermeke a támogatás folyósításától számított 5 évig a támogatással érintett lakásban lakik életvitelszerűen.
Mekkora lehet az otthonfelújítási támogatás összege?
A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka, de legfeljebb 3 millió forint. Ha az igénylő már felvette a korábbi otthonfelújítási támogatást, akkor a mostani támogatás maximális összegét csökkenteni kell annak az összegével.
Milyen felújításokra lehet felhasználni a támogatást?
A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:
1. víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje;
2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel;
3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;
5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása;
6. tető cseréje, felújítása, szigetelése;
7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése;
8. klímaberendezés beépítése, cseréje;
9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje;
10. belső tér felújítása, ideértve
a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
b) a galériaépítést,
c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét;
11. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása;
12. kerítés építése, felújítása;
13. gépjárműtároló építése, felújítása vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása;
14. terasz, loggia, erkély, előtető építése, felújítása;
15. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje;
16. télikert kialakítása;
17. akadálymentesítési munka;
18. alapozási szerkezet megerősítése;
19. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje;
20. használati melegvíz-rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
21. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje; valamint
22. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje.
Milyen költségek és számlák számolhatók el?
Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló, az áfa-törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el.
A támogatás összegében az anyagköltség és a vállalkozói díj (munkadíj) 50-50 százalékos arányban szerepelhet.
A március 11-i kormányrendelet szerint nem fogadható el támogatás elszámolása keretében az olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás esetében
- a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)
- a falusi CSOK
- az Otthonfelújítási Program Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához (azonosító jel:
RRF-REP-10.13.1-24) című pályázat - az Otthonfelújítási Program Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához (azonosító jel:
KEHOP_Plusz-4.1.7-24) című pályázat - a Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel
kombinálva című pályázat (azonosító jel: RRF-6.2.1) - a Napenergia Plusz Program
keretében igénybe vett támogatás kapcsán már elszámolt.
Mikor és hogyan igényelhető a támogatás?
A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2026. június 30-ig igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.
A támogatás kérelem a Kincstár formanyomtatványán a Kincstár online felületén, postai úton vagy személyesen a Kincstár területi irodáiban nyújtható be.
A támogatás a 2025. január 1. után megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető.
A támogatott otthonfelújítási kölcsönt az ilyen konstrukciókat kínáló bankoknál lehet igényelni.
Mekkora otthonfelújítási kölcsön vehető fel?
Az otthonfelújítási kölcsön maximális összege 6 millió forint forint.
Mekkora kamatot kell fizetni az otthonfelújítási kölcsönre?
Az otthonfelújítási kölcsön kamatainak megfizetéséhez a kamattámogatást az állam a kölcsön teljes futamidejére, de legfeljebb 10 évre nyújtja. A kamattámogatás mértéke 3 százalékpont a bank által felszámított ügyleti kamatból. A hitel ügyleti kamata nem lehet magasabb az 5 éves névleges futamidejű államkötvények utolsó 3 hónapi átlaghozama 110 százalékának 1 százalékponttal növelt mértékénél. (Figyelem: az első otthonfelújítási program kedvezményes hitelének kamata fix 3 százalék volt, az új támogatásánál a kamattámogatás mértéke 3 százalék!)
Az 5 éves állampapír utolsó 3 hónapi átlaghozama a rendelet megjelenésének napján, december 11-én 6,01 százalék, ez alapján a maximális ügyleti kamat 7,61 százalék lenne, amiből a kölcsönt felvevőnek 4,61 százalékot kellene megfizetni az állami kamattámogatást levonva.
Az átlaghozamok folyamatosan változnak, ebből fakadóan a bankok által aktuálisan kínált kamatok is módosulhatnak. A pénzintézetek adhatnak ilyen kölcsönt a maximálisan megengedett ügyleti kamatnál olcsóbban. A támogatott konstrukcióval az igénylők mindenképpen jobban járnak, mintha a lakásfelújítás finanszírozására piaci kamatozású hitelt vennének fel, hiszen azok jóval drágábbak.
A program indulásakor a hitel nem fix kamatozású volt, hanem a futamidő első, második és hetedik évének végén az állampapírhozamtól függően változott. Ezen a március 11-én megjelent kormányrendelet módosított, így a továbbiakban az ottfelújítási kölcsön kamata a kamattámogatás ideje alatt (ami alapesetben a teljes futamidő) végig fix, azaz akkora, emekkorát az induláskor fizetnie kell az ügyfélnek.
