Az új Otthonfelújítási Programban akár hétmillió forintos felújítást is támogat az állam az 1990 végéig épült családi házak esetében, ha energetikai korszerűsítés a cél. Egymillió forintos önrészre van szükség, amihez kamatmentes hitelt és vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak a lakók. Járásonként eltérő a hitel és a támogatás aránya, mutatjuk, hol mennyi. Az elvártnál nagyobb energiamegtakarítással növelni lehet a támogatás arányát, alacsony jövedelemmel pedig mindenhol a legmagasabb támogatás jár. Itt találod a július 1-től benyújtható igénylés június 17-én megjelent végleges feltételeit.
Mi az otthonfelújítási támogatás?
Az otthonfelújítási támogatás a 2024-es Otthonfelújítási Program (hivatalos nevén Otthonfelújítási Hitelprogram) keretében lakossági energiahatékonysági korszerűsítésekhez elnyerhető támogatás. Az Európai Unió által finanszírozott, 108,24 milliárd forintos keretű programban az előzetes tervek szerint 2024. június 3-tól lehetett volna igényelni a támogatást családi házak felújítására. A pályázat felhívástervezetét április 26-án tették közzé a palyazat.gov.hu oldalon. A kiírás május 6-ig tartó társadalmi egyeztetés után történik meg. Ezt eredetileg június elejéig tervezték, de a szakminisztériumok május 29-i hivatalos bejelentése szerint ez későbbre tolódott. A program végleges részletszabályait tartalmazó felhívást június 17-én tették közzé. Ez alapján július 1-től lehetett pályázni az otthonfelújítási támogatásra.
2025. január 1-től elindult a Vidéki Otthonfelújítási Program, amely egy másik támogatási forma, mint az ezen az oldalon található otthonfelújítási program. A Vidéki Otthonfelújítási Program a 2022. december 31-ig élő támogatás újraindított verziója, de már csak 2887 kistelepülésen elérhető a gyermeket nevelők számára.
A 2024-es otthonfelújítási támogatás feltételei
Az új otthonfelújítási támogatás csak meghatározott ingatlanokhoz lehet igényelni konkrétan felsorolt, energiahatékonyságot növelő korszerűsítésekhez. A támogatás összege maximum 6 millió forint, amelyből a vissza nem térítendő összeg és a kamatmentes hitel aránya az igénylő és a lakóingatlan fekvése szerinti járás jövedelmi viszonyaitól függ. A felújítással igazoltan legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.
Az alábbiakban részletesen leírjuk az otthonfelújítási támogatás feltételeit, igénylésének menetét.
Milyen ingatlanokra lehet igényelni az otthonfelújítási támogatást?
A 2024-es otthonfelújítási támogatást 1990. december 31. előtt használatbavételi engedélyt kapott, életvitelszerűen lakott, egy- és többlakásos családi házakra lehet igényelni. (Az eredeti bejelentés szerint csak vezetékes földgázhálózathoz kapcsolt házra lehetett volna igényelni a támogatást, de a pályázati felhívás tervezetéből ez már kikerült a feltételek közül.)
A használatbavétel alátámasztására a fejlesztés előtti (kiinduló) állapotot bemutató hiteles energetikai tanúsítványban feltüntetett épület építési ideje fogadható el irányadónak. Ráépítés, bővítés, átalakítás esetén is az alapépület jogerős használatbavételi engedélyének időpontja számít. Amennyiben tisztázni szükséges, a helyileg illetékes önkormányzat építésügyi osztálya által a helyrajzi szám vonatkozásában kiadott jogerős használatbavételi engedélyen szereplő dátumot kell figyelembe venni, melynek korábbinak kell lennie, mint 1990. december 31.
A támogatásból az ingatlanban kizárólag lakáscélú energiafelhasználás történhet a fejlesztéssel érintett ingatlanban. A program keretében lehetőség van arra, hogy a beruházással érintett ingatlan címén vállalkozás székhelye legyen bejelentve, de az ingatlanban tényleges vállalkozási, gazdasági tevékenység folytatása (beleértve a bérlést is) esetén nem támogatott a beruházás.
Milyen korszerűsítésekhez lehet felvenni a támogatást?
Az új otthonfelújítási támogatást csak az alábbi energetikai korszerűsítésekre lehet igénybe venni:
fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nem nyílászáró szerkezetnek minősülő épület külső határoló elemeinek rendszerszintű (teljes körű) hőszigetelése, födémszigetelés
külső fal, lapostető, fűtetlen tetőtér esetén a padlásfödém, fűtött tetőteret határoló szerkezetek, alsó zárófödém árkád felett, alsó zárófödém fűtetlen pince feletti szerkezetek hőszigetelése és a kapcsolódó munkálatok elvégzése
fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek cseréje / energiamegtakarítást eredményező korszerűsítése, továbbá a projekt elszámolható költségén felül teljesíthető (azaz támogatás nemigényelhető rá) kizárólag nyílászárócseréhez kapcsolódóan épületek nyári és téli hővédelmének javítása, így például árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítése
használati melegvíz (HMV) rendszerek korszerűsítése (önállóan, illetve kizárólag fűtéskorszerűsítéssel kiegészítve sem támogatható tevékenység)
fűtéskorszerűsítés (önállóan, illetve kizárólag használati melegvíz /HMV/ rendszerek korszerűsítésével kiegészítve sem támogatható tevékenység)
hőtermelő berendezések cseréje korszerű berendezésekre:
kondenzációs kazán: vegyes-, szén-, fa- vagy gáztüzelésű rendszerek, gázkonvektorok, egyedi helyiségfűtők kiváltása magas hatásfokú gázkazánnal és a hozzá közvetlenül kapcsolódó kéménytechnikai fejlesztések elvégzése (utóbbi csak a hőtermelő berendezés korszerűsítésével, cseréjével együtt támogatható)
levegő-víz hőszivattyú fűtési rendszer
szekunder fűtési kör átalakítása, hőleadó berendezések korszerűsítése vagy cseréje
automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése
meleg vizes puffertartály létesítése
Kizárólag az energetikai korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó elemként a helyreállításhoz, javításhoz kapcsolódó költségek, melyek a fajlagos maximum költségek meghatározásánál kerültek beszámításra.
Gázkazán kizárólag a programból erre rendelkezésre álló 20 milliárd forint forráskeret kimerüléséig, de legkésőbb 2024. december 31-ig aláírt kölcsönszerződéssel támogatott. Önálló tevékenységként nem támogatható gáz kondenzációs kazán létesítése,
korszerűsítése, használati melegvíz-rendszer telepítése, korszerűsítése, illetve a helyreállítási munkálatok.
Mekkora lehet a támogatás, és mennyi önrész kell hozzá?
A támogatásból 7 millió forintos beruházás valósítható meg. Ehhez 1 millió forintos önrész kell, a maradék 6 millió forint részben közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás, részben kedvezményes, kamatmentes hitel. (Az igénylő ennél nagyobb beruházást is megvalósíthat, de a fennmaradó részt saját forrásból kell előteremtenie.) Ha ennél kisebb beruházást valósít meg, az önrésznek legalább az elszámolható költségek 14,3 százalékát kell kitennie. Az önrészbe beszámíthatók az adminisztrációs költségek, például az elvárt energetikai tanúsítványok ára. Az önrész lakástakarékpénztári megtakarításból is finanszírozható.
A támogatás (hitel + vissza nem térítendő támogatás) maximális összege 6 millió forint, minimális összege pedig 2,5 millió forint.
A 30 százalékos energia-megtakarítás elérése érdekében az elszámolható saját forráson felül további el nem számolható egyéb forrás is felhasználható az ingatlan korszerűsítéshez.
Mekkora energia-megtakarítást kell megvalósítani a felújítási támogatásból?
A korszerűsítés végén épületenként legalább 30 százalékos primerenergia-fogyasztás csökkenést kell elérni, amit igazolni kell hiteles energetikai tanúsítvánnyal. (Primerenergia-fogyasztás az adott lakás/épület 1 évre kiszámított energiafogyasztása. Primerenergia az energiahordozók elsődleges, fosszilis energiában kifejezett értéke.) A 30 százalék primerenergia-megtakarításba nem érthető bele a megújuló alapú villamosenergia előállításra számított energiamegtakarítás.
Ha a hiteles épületenergetikai tanúsítvány a primerenergia-felhasználás csökkenés eléri, illetve meghaladja a kiindulási állapothoz képesti 40 százalékot, akkor az igénylő további 5 százalék vissza nem térítendő támogatásra jogosult a keretösszegen belül. (A teljes támogatási összeg nem lesz nagyobb, de nő a vissza nem térítendő támogatás aránya ezen belül.)
Már az igénylés benyújtásakor meg kell lenni a családi ház energetikai tanúsítványának, csak ezzel együtt fogadhatja be a bank a kérelmet. A beruházás végén egy újabb energetikai tanúsítvánnyal igazolható, hogy az igénylő elérte az elvárt energiamegtakarítást.
Mi történik, ha nem éri el az energia-megtakarítás a 30 százalékot?
Ha a záró energetikai tanúsítvány alapján nem éri el a megvalósított beruházás a 30 százalékos primer energiamegtakarítást, akkor az ügylet szabálytalanná válik és a teljes finanszírozási összeget vissza kell fizetni.
Hogyan számolható ki, hogy mennyi lesz az energia-megtakarítás?
A pályázók segítése érdekében létrehoznak majd egy olyan felületet is - az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. -, ahol a pályázó előzetes kalkulációkat végezhet a várható költségekre és energia-megtakarításra. Az utóbbi megmutatja, hogy a tervezett beruházással elérhető-e a támogatás feltételeként meghatározott, épületenként legalább 30 százalékos energia-megtakarítás. A minisztérium kivitelezői minősítéssel is segíti a lakosságot a megfelelő szakemberek megtalálásában.
Az igénylők az előkészítés és a megvalósítás során is igénybe vehetnek szakértő segítségét, illetve
az energetikai korszerűsítés előzetes műszaki tartalmának tervezéséhez,
a minimálisan elérendő 30 százalék primer energiamegtakarítás elérésének és
a beruházás becsült költségének előzetes kalkulációjához az ÉMI Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. által közzétett online segédlet vehető igénybe az ofp.emi.hu oldalon.
Mekkora lehet a támogatás és a kamatmentes hitel összege?
A vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes hitel maximális összege 2,5-3,5 millió forint között mozog. Ennek aránya és összege az igénylő(k) és az igénylő(k) lakóhelye jövedelmi viszonyaitól függ.
Azokban a járásokban, ahol a 2023-as havi bruttó átlagjövedelem meghaladja az országos átlag (571 200 forint) 110 százalékát, 3,5 millió forint lehet a hitel és 2,5 millió forint a támogatás. (6 millió forintnál kisebb támogatási összeg esetén a vissza nem térítendő támogatás aránya 41,67 százalék, a hitel aránya 58,33 százalék lehet.)
Azokban a járásokban, ahol a 2023-as havi bruttó átlagjövedelem az országos átlag 75 és 110 százaléka közé esik, ott 3 millió forint lesz a hitel és 3 millió a támogatás.
Azokban a járásokban, ahol a 2023-as havi bruttó átlagjövedelem az országos átlag 75 százaléka alá esik (ez 63 járás), ott a maximális 3,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás adható, és 2,5 millió lehet a hitel. (6 millió forintnál kisebb támogatási összeg esetén a vissza nem térítendő támogatás aránya 58,33 százalék, a hitel aránya 41,67 százalék lehet.)
A lakóhely szerint járás jövedelmi viszonyaitól függetlenül az igénylő(k) jövedelme határozza meg a támogatás és a hitel arányát az alábbi esetekben:
- Amennyiben - bármely járásban - a kölcsönigénylő, vagy kölcsönigénylő és adóstársa együttes havi nettó jövedelméből számolt egy főre jutó nettó havi átlagjövedelem meghaladja a 511 810 forintot (ami a KSH által kimutatott 2023-as, kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagjövedelem 393 700 forint 130%-a), úgy a legmagasabb átlagjövedelmű járásokban alkalmazandó támogatási összetételre, azaz a legalacsonyabb vissza nem térítendő támogatási arányra jogosult. Ez maximum 2,5 millió forint (6 millió forintnál kisebb támogatási összeg esetén a vissza nem térítendő támogatás aránya 41,67 százalék, a hitel aránya 58,3 százalék lehet).
- Amennyiben - bármely járásban - a kölcsönigénylő, vagy kölcsönigénylő és adóstársa együttes havi nettó jövedelméből számolt egy főre jutó nettó havi átlagjövedelem nem éri el a 295 275 forintot (ami a KSH által kimutatott 2023. évi, kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagjövedelem 393 700 forint 75%-a), úgy a legalacsonyabb átlagjövedelmű járásokban alkalmazandó támogatási összetételre, azaz a legmagasabb vissza nem térítendő támogatási arányra jogosult. Ez maximum 3,5 millió forint. (6 millió forintnál kisebb támogatási összeg esetén a vissza nem térítendő támogatás aránya 58,33 százalék, a hitel aránya 41,67 százalék lehet.)
- Az egy főre jutó nettó havi jövedelem számításánál a kölcsönigénylő és adóstárs mellett a velük egy háztartásban élő gyermekek számát is figyelembe kell venni (tehát az együttes jövedelmet a kölcsönigénylő, az adóstárs és a gyermekek együttes számával kell elosztani).
- Az átlagjövedelem szempontjából beszámítandó gyermek a kölcsönigénylővel és - amennyiben van - az adóstárssal (házastárs vagy élettárs) egy háztartásban élő vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, aki önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy a 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy, illetve a kölcsönigénylő kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja.
A járások 2024-es listája a támogatás és hitel összege szerint
Az alábbi járásokban lehet nagyobb összegű vissza nem térítendő támogatást igényelni:
Az átlagosnál magasabb jövedelmű járásokban a hitelösszeg lehet magasabb, a vissza nem térítendő támogatás összege pedig kisebb:
A legtöbb járás a középső sávba esik, íme a lista:
Hány évre lehet felvenni az otthonfelújítási hitelt?
A kamatmentes hitel futamideje legfeljebb 12 év, amiben már benne van a 6-24 hónapos rendelkezésre tartási idő (ez a kölcsönszerződés megkötése és a kölcsön folyósítási közötti idő) és a türelmi idő (a rendelkezésre tartási időtől számított 3 hónap) is. A felújítást a szerződéskötéstől számított két éven belül be kell fejezni, ami indokolt esetben 6 hónappal meghosszabbítható.
Mikortól és hogyan lehet igényelni az otthonfelújítási támogatást?
Eredetileg azt tervezték, hogy 2024. június 3-ától lehet igényelni a támogatást, de ezt az időpontot május végén elhalasztották. Az indulás új dátuma július 1., az igénylési lehetőséggel a lakossági MFB Pont Pluszokon lehet élni. Ezeket az OTP Bank, az MBH Bank és a Gránit Bank konzorciuma üzemelteti az MFB április 22-i bejelentése szerint. A konzorcium összesen 266 MFB Pont Plusz megnyitását vállalta, melyek összesen 134 járásban lesznek elérhetőek. Június végére a már korábban megnyílt 128 MFB Pont Pluszok száma 266-ra nőtt. Itt a teljes lista, Budapesten és a vármegyékben hol lehet benyújtani benyújtani a papírokat a maximum 6 millió forintos támogatásért.
A felhívás tervezetében még az szerepelt, hogy a kölcsönkérelmet kizárólag személyesen lehet benyújtani az MFB Pont Plusz hálózathoz tartozó bankfiókokban. A végleges kiírásban azonban már az szerepel, hogy "a kölcsönkérelem csak az MFB Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló, megfelelő jogosítvánnyal rendelkező Közvetítőhöz (Lakossági MFB Pont Plusz) nyújtható be. A személyes ügyintézés tehát már nem kötelező, de július 1-től csak erre volt lehetőség. Július 4-től a Gránit Bank lehetővé tette a teljesen online igénylést is a honlapján keresztül. Az MFB Pont Plusz hálózat működtetésében rajta kívül résztvevő OTP Bank és MBH Bank még nem nyitott meg online igénylési lehetőséget.
Az igénylést kizárólag a kölcsönkérelmi nyomtatvány kitöltésével és a kötelezően előírt valamennyi melléklet csatolásával lehet benyújtani. Tehát egy dokumentum vagy igazolás sem hiányozhat, a bank csak ebben az esetben fogadhatja be az igénylést. Ennek időpontja azért is fontos, mert a támogatási keret hamar kimerülhet, és ekkor alapvetően a befogadás időpontja alapján osztják szét pénzt (természetesen azok között, akik az igénylés után a szerződést is megkötik.)
Ki igényelheti az otthonfelújítási támogatást?
Az otthonfelújítási kölcsön igénylője olyan magánszemély (nagykorú, cselekvőképes, magyar adóazonosító jellel rendelkezik, magyar állampolgár, vagy lakcímkártyával igazoltan legalább egy éve magyarországi állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamának olyan állampolgára) lehet, aki tulajdoni hányaddal vagy holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkezik a korszerűsítendő családi házban.
A korszerűsítéssel érintett életvitelszerűen lakott ingatlannak (lakcímkártyával igazoltan) legalább 2024. július 1. óta a kölcsönigénylő vagy közeli hozzátartozójának állandó lakóhelyének vagy tartózkodási helyének kell lennie. (A Polgári Törvénykönyv szerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.)
Ingatlan adásvétel esetén elfogadott a 2024. július 1-ig kelt, ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített ingatlan adásvételi szerződés. A kölcsönkérelem benyújtásának feltétele, hogy az illetékes földhivatal érkeztesse és széljegyezze a tulajdoni lapon az adásvételi szerződést.
A tulajdonjog bejegyzés kölcsönszerződéskötési feltétel, amelynek megtörténtét a kölcsönszerződéskötésig adósnak igazolnia kell. Adásvétel esetén is feltétel, hogy a kölcsönigénylő vagy közeli hozzátartozójának állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye kell legyen a korszerűsítéssel érintett ingatlan, amit lakcímkártyával kell igazolni legkésőbb a kölcsönszerződés megkötéséig.
A kölcsönigénylő házastársát, bejegyzett élettársát adóstársként bevonják a kölcsönszerződésbe.
Ha az igénylő a kölcsönigényléskor betöltötte vagy a futamidő lejáratáig betölti a 75. életévét, a hitelbe be kell vonni egy olyan adóstársat, aki az életkori korlátnak és a jövedelmi elvárásoknak is együttesen megfelel.
Milyen feltételeket kell teljesíteni a banki hitelbírálatnál?
Az otthonfelújítási támogatást és azon belül a kamatmentes hitelt az kaphatja meg, aki teljesíti a kiírásban szereplő összes feltételt. Ezek között szerepel az is, hogy az igénylőnek (ha van, akkor az adóstárssal együtt) lennie kell olyan állandó, rendszeres jövedelmének (ez lehet nyugdíj is), amiből a hitelt törleszteni képes. A bank azt is meg fogja vizsgálni, hogy más hiteltörlesztési kötelezettségével együtt az otthonfelújítási hitel havi törlesztőrészlete belefér-e a jogszabályi korlátba, a jövedelemarányos törlesztési mutatóba (JTM). Fogyasztási hiteleknél 600 ezer forintos havi nettó jövedelem alatt a jövedelem maximum 50 százaléka, 600 ezer vagy annál nagyobb havi jövedelemnél annak a 60 százaléka lehet a maximális együttes törlesztési teher. (Adóstársaknál együttes jövedelmet néznek.)
Nem kaphat olyan igénylő támogatást, akinek a KHR-listán szereplő hitelmulasztása a nyilvántartás szerint nem vagy veszteségleírással rendeződött.
Az sem részesülhet támogatásban, akinek a kölcsönkérelem benyújtásakor érvényes bruttó minimálbér összegét meghaladó adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett.
Az is kizáró ok, ha valakinek a kölcsönkérelem benyújtásakor érvényes bruttó minimálbér összegét meghaladó, 60 naptári napon túli közüzemidíj-tartozása van, kivéve, ha a közüzemi szolgáltató számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett.
Már az igénylés benyújtásakor meg kell lenni a családi ház energetikai tanúsítványának, csak ezzel együtt fogadhatja be a bank a kérelmet.
Milyen dokumentumokat kell benyújtani az igényléskor?
A támogatásért indulóknak az igénylés benyújtásáig érdemes beszerezniük a következő dokumentumokat, ellenőrizniük érvényességüket, pótolniuk az esetleges hiányosságokat. Ezek ugyanis a sikeres igénylés feltételei, a bankok akkor tudják befogadni a hitelkérelmet, ha ezek megvannak.
- munkáltatói jövedelemigazolás
- ingatlan tulajdoni lap (Ha azon nincsen lakóingatlan vagy évszám jelölve, úgy használatbavételi engedély vagy földhivatali térképmásolat is. A tulajdoni lap és térképmásolat elektronikusan közvetlenül is beszerezhető a Földhivatali Információs Rendszerben.)
- személyi igazolvány érvényességének és a lakcímkártya meglétének ellenőrzése
- nemleges igazolás adótartozásról (Érdemes ellenőrizni azt is, hogy az igénylő és az adóstárs ne szerepeljen elmaradással Központi Hitelinformációs Rendszerben, azaz a KHR-listán.)
- több tulajdonos vagy haszonélvezői igénylés esetén tulajdonosi hozzájárulás(ok).
- hiteles, új típusú hiteles energetikai tanúsítvány a korszerűsítendő lakóingatlanról
Jelzálog kerül-e az ingatlanra a hitel visszafizetéséig?
A beruházás tárgyát képező ingatlant nem kell bevonnia a banknak a hitel biztosítékaként, tehát a hitel törlesztésének idejére nem jegyeznek be a házra jelzálogot. Feltétel azonban, hogy a korszerűsített ingatlant a futamidő végéig vagy a teljes visszafizetésig nem idegenítheti el a adós (adásvétellel, ajándékozással).
Felszámíthat-e költségeket az ügyfélnek a bank a hitelre?
Az otthonfelújítási hitel kamata a türelmi idő alatt, majd az azt követő törlesztés ideje alatt 0 százalék, tehát a hitel végig kamatmentes. A bank a nem számíthat fel az ügyfélnek kezelési költséget, rendelkezésre tartási jutalékot, előtörlesztési díjat, szerződésmódosítási díjat. A kölcsönkérelem bírálatával, a kölcsönszerződés megkötésével és módosításával, valamint a kölcsön
folyósításával összefüggésben csak olyan díj számítható fel, ami harmadik felet illet, tehát egy külső félnek ki kell fizetni. A felhívástervezet ilyennek jelöli például az energetikai a tanúsítványok díjait, a tulajdoni lap, illetve statikai szakvélemény költségét, valamint közjegyzői díjat. A közjegyzői díjat kivéve azonban ezek eleve az ügyfél költségei. Amennyiben azonban a bank valamit közjegyzői okiratba foglaltat, annak a díját elvileg ráterhelheti az ügyfélre.
A hitel késedelmes törlesztése vagy nem törlesztése esetén a bank a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamatot számíthat fel, illetve a követelésbehajtás költségeit is felszámíthatja.
Lehet-e a hitelt előtörleszteni, végtörleszteni?
A támogatás hitelrésze esetén a részleges előtörlesztés kizárólag az energetikai eredményességmérést követően megengedett, eredményességmérést megelőzően kizárólag a folyósított finanszírozási összeg (kölcsönrész és vissza nem térítendő támogatás együttes összegének) végtörlesztése (teljes előtörlesztése) lehetséges.
Mikor és hogyan fizetik ki a támogatás összegét?
Az otthonfelújítási támogatás kölcsönrészét és vissza nem térítendő támogatását az igénylő (végső kedvezményezett) rendelkezése szerint utófinanszírozással vagy közvetlen szállítói finanszírozással folyósítják. Ez azt jelenti, hogy a támogatott vagy csak a beruházás sikeres megvalósulása után, a számlák bemutatásával kapja meg a támogatási összeget, vagy a számlák alapján a pénzt közvetlenül a szállítónak folyósítják.
A szállítói finanszírozás folyósítása kizárólag az anyagi, műszaki- és forrásösszetételnek megfelelő tartalommal kiállított és a projektre vonatkozóan benyújtott, ellenőrzött számlák tartalma szerinti építési anyagokra/termékekre és munkadíjakra, a vállalkozói/kivitelezői szerződés szerinti ütemezésben történhet forrásarányosan.
A saját Forrás igazolt felhasználását követően előlegszámla vagy előlegbekérő/díjbekérő számla benyújtásával – teljesítési igazolás csatolása nélkül – szállítói előleg igénybevételére van lehetőség. Ebben az esetben a folyósítás a szállító fizetési számlájára történik. A teljesítést követően az utolsó lehívás feltétele, hogy a szállítói előlegbekérőhöz/díjbekérőhöz kapcsolódó, a felhasznált anyagokat és nyújtott szolgáltatásokat tételesen bemutató végszámlát és a teljesítés igazolását a támogatást kapó (végső kedvezményezett) benyújtsa a folyósító banknak. Az előlegszámát a végszámlával együtt be kell nyújtani, ha az előleg a díjbekérőre történt. Az igénybe vett szállítói előleg mértéke nem haladhatja meg a finanszírozási összeg legfeljebb 75 százalékát.
Kivel lehet szerződést kötni a felújítási munkára?
A projektmegvalósításhoz egyebek mellett az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ofp.emi.hu oldalán nyilvántartott Szállítói (Kivitelezői) Regisztrációs Listán szereplő, a regisztrációt követően megfelelő kivitelezőkkel (integrátorok, generálkivitelezők, szakági kivitelezők) is köthető szerződés. A Szállítói (Kivitelezői) Regisztrációs Listára kerülés részletszabályait az „Otthonfelújítási Hitelprogram Lakossági energiahatékony beruházások megvalósításához című hitelprogramban kivitelezőként történő közreműködéshez” elnevezésű Regisztrációs Felhívás tartalmazza majd.
Milyen költségeket lehet elszámolni a támogatásból?
A pályázat során négy különböző költségféle számolható el:
- anyagköltség (csak újonnan vásárolt),
- munkadíj,
- szakértői, tervezői és eljárási költségek,
- egyéb költségek, amelyek elengedhetetlenek a kivitelezéshez.
Ezen belül a projekt előkészítésének a költségei legfeljebb 300 ezer forintot tehetnek ki.
Az elszámolható anyagköltségek és munkadíjak nem haladhatják meg az alábbi bruttó fajlagos költségeket:
Nyílászárók cseréje
- új, korszerű műanyag szerkezetű nyílászárók beépítése a szükséges külső és belső oldali párkányokkal, valamint belső oldali kávajavítási munkákkal és minden szükséges segédanyaggal együtt, valamint meglévő nyílászárók bontása törmelék
elszállításával együtt: bruttó 158 836 Ft/nm anyagár és bruttó 51 336 Ft/nm munkadíj - új, korszerű fa szerkezetű nyílászárók beépítése festett felülettel a szükséges külső és belső oldali párkányokkal, valamint belső oldali kávajavítási munkákkal és minden szükséges segédanyaggal együtt, valamint meglévő nyílászárók bontása törmelék
elszállításával együtt: bruttó 222 104 Ft/nm anyagár és bruttó 71 161 Ft/nm munkadíj - új, korszerű műanyag szerkezetű tetősík nyílászárók beépítése, a belső oldali javítási munkákkal minden szükséges segédanyaggal együtt, valamint meglévő nyílászárók bontása törmelék elszállításával együtt: bruttó 249 961 Ft/nm anyagár és bruttó 88 819 Ft/nm munkadíj
- új, korszerű fa szerkezetű tetősík nyílászárók beépítése festett felülettel, a belső oldali javítási munkákkal minden szükséges segédanyaggal együtt, valamint meglévő nyílászárók bontása törmelék elszállításával együtt: bruttó 201 652 Ft/nm anyagár és
bruttó 88 819 Ft/nm munkadíj
Határoló szerkezetek
- homlokzat EPS hőszigetelés esetén (EPS homlokzati és XPS lábazati hőszigetelés, homlokzati vakolattal, a szükséges profilokkal, segédszerkezetekkel és minden szükséges segédanyaggal együtt: bruttó 25 220 Ft/nm munkadíj, illetve
- 12 cm szigetelés vastagságig: bruttó 25 838 Ft/m2 anyagár,
- 13-15 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 27 414 Ft/m2 anyagár,
- 16-20 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 30 565 Ft/m2 anyagár,
- homlokzat kőzetgyapot hőszigetelés esetén (kőzetgyapot homlokzati és XPS lábazati hőszigetelés, homlokzati vakolattal, a szükséges profilokkal, segédszerkezetekkel és minden szükséges segédanyaggal együtt): bruttó 25 220 Ft/nm munkadíj, illetve
- 12 cm szigetelés vastagságig: bruttó 27 767 Ft/m2 anyagár,
- 13-15 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 30 307 Ft/m2 anyagár,
- 16-20 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 34 422 Ft/m2 anyagár,
- tetősík hőszigetelése esetén (meglévő tetőszerkezet utólagos szigetelése szarufák között és alatt párnafákkal rögzítve, kőzetgyapot hőszigeteléssel, belső oldali tűzgátló gipszkarton borítással, glettelve, két réteg diszperziós festéssel és minden
szükséges segédanyaggal együtt): bruttó 32 296 Ft/m2 munkadíj, illetve- 20 cm szigetelés vastagságig: bruttó 17 108 Ft/m2 anyagár,
- 21-25 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 18 847 Ft/m2 anyagár,
- 26-30 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 21 006 Ft/m2 anyagár,
- padlásfödém hőszigetelés esetén (padlásfödém utólagos szigetelése nem éghető anyagú hőszigeteléssel és fóliaterítéssel, nem járható kivitelben, minden szükséges segédanyaggal együtt): bruttó 14 173 Ft/m2 munkadíj, illetve
- 30 cm szigetelés vastagságig: bruttó 10 636 Ft/m2 anyagár,
- 31 - 40 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 13 037 Ft/m2 anyagár,
- fűtés nélküli pincefödém hőszigetelés(mennyezet alulról hűlő födém hőszigetelése, utólag elhelyezve, vízszintes felületen, ragasztva és dűbelezve hőszigetelő táblákkal, minden szükséges segédanyaggal együtt): bruttó 6 972 Ft/m2 munkadíj, illetve
- 10 cm szigetelés vastagságig: bruttó 18 382 Ft/m2 anyagár,
- 11 - 15 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 26 256 Ft/m2 anyagár,
- árkád feletti alulról hűlő födém hőszigetelése EPS szigetelő táblákkal (mennyezet alulról hűlő födém hőszigetelése utólag elhelyezve, vízszintes felületen, ragasztva és dűbelezve EPS hőszigetelő táblákkal, homlokzati vakolattal, a szükséges
profilokkal, segédszerkezetekkel és minden szükséges segédanyaggal együtt) bruttó 23 813 Ft/m2 munkadíj, illetve- 12 cm szigetelés vastagságig: bruttó 19 919 Ft/m2 anyagár,
- 13-15 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 23 487 Ft/m2 anyagár,
- 16-20 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 25 954 Ft/m2 anyagár,
- árkád feletti alulról hűlő födém hőszigetelése kőzetgyapot szigetelő táblákkal (mennyezet alulról hűlő födém hőszigetelése utólag elhelyezve, vízszintes felületen, ragasztva és dűbelezve kőzetgyapot hőszigetelő táblákkal, homlokzati vakolattal, a
szükséges profilokkal, segédszerkezetekkel és minden szükséges segédanyaggal együtt): bruttó 23 813 Ft/m2 munkadíj, illetve- 2 cm szigetelés vastagságig: bruttó 24 274 Ft/m2 anyagár,
- 13-15 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 25 984 Ft/m2 anyagár,
- 16-20 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 28 075 Ft/m2 anyagár,
- nem járható egyenes rétegrendű lapostető hőszigetelési munkái nem járható kivitelben (meglévő szigetelések bontása, új EPS hőszigetelés elhelyezése (lejtésképzés nélkül), a tetőszéleken, illetve födémnyílások körül elhelyezett impregnált fa pallókkal és a szükséges külső vízelvezetési munkákhoz kapcsolódó bádogos szerkezetekkel, valamint segédszerkezetekkel és minden szükséges segédanyaggal együtt (az elengedhetetlenül szükséges csapadékvízszigetelés kizárólag a projekt elszámolható költségén felül teljesíthető, mellyel kapcsolatos anyag és munkadíj összegeket a projekt költségvetésében egyértelműen elkülönített módon szükséges megjeleníteni)): bruttó 35 366 Ft/m2 munkadíj, illetve
- 15 cm szigetelés vastagságig: bruttó 27 558 Ft/m2 anyagár,
- 16-20 cm szigetelés vastagság esetén: bruttó 30 411 Ft/m2 anyagár.
Fűtéskorszerűsítés
- gázkazáncsere esetén (meglévő kazán leszerelési és bontási munkái, kémény kialakítás, minden szükséges szerelvénnyel és segédanyaggal együtt, elektromos energia ellátás kiépítése, gázterv, engedélyek és jegyzőkönyvek): bruttó 1 625 600 Ft/készlet anyagár, illetve bruttó 2 438 400 Ft/készlet munkadíj
- hőleadók cseréje esetén (új hőleadók, szekunder fűtési kör, melegvizes puffer tartály, hőszabályzók és a korszerű csőrendszer szerelési munkái, minden szükséges segédanyaggal együtt, valamint a meglévő hőleadó berendezések és csövek bontása): bruttó 1 422 400 Ft/készlet anyagár és bruttó 2 133 600 Ft/készlet munkadíj,
- levegő-víz hőszivattyús rendszer (1 belső és 1 külső egység) kiépítése hűtésre és fűtésre, meglévő kazán leszerelési és bontási munkái, hűtő-fűtő egységek (max 4 db) beépítése minden szükséges szerelvényekkel és segédanyagokkal együtt, elektromos energia ellátás kiépítése, engedélyek és jegyzőkönyvek beszerzésével: bruttó 6 149 340 Ft/készlet anyagár és bruttó 1 981 200 Ft/készlet munkadíj
Használati melegvíz (HMV) rendszerek korszerűsítése
- új korszerű melegvíz-előállító berendezés felszerelése a szükséges szerelvényekkel és segédanyagokkal együtt kompletten, valamint meglévő korszerűtlen melegvíz-előállító berendezés leszerelése együtt: bruttó 266 700 Ft/készlet anyagár és bruttó
457 200 Ft/készlet munkadíj
Energetikai tanúsítványokra és tanácsadás
A kiinduló és záró állapotra vonatkozó energetikai tanúsítvány elszámolható költsége egyenként nem haladhatja meg a bruttó 45 000 forintot. A tervezett energetikai korszerűsítésre vonatkozó energetikai számítás elszámolható költsége pedig nem haladhatja meg a bruttó 30 000 forintot, azaz mindösszesen a 120 000 forint összeget. Amennyiben tanácsadási szolgáltatást nem HEM keletkeztetési megállapodással ellentételezik, úgy a tanácsadásért bármilyen jogcímen felszámolható maximális díj összege bruttó 140 000 forint.
A beépített kulcstermékeknek építési termék esetén rendelkezniük kell az ÉMI NKft. által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel, a környezeti pontszám minimum értéke el kell, hogy érje a 8-at (ez a feltétel nem vonatkozik a kulcstermékeken
kívüli egyéb, de a 30%-os primerenergia-megtakarítás eléréshez közvetlenül szükséges segédtermékekre és anyagokra), valamint hő- és melegvíz-termelő berendezések esetén megfelelőségi nyilatkozattal. A hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése és tanúsítás, illetve a tanácsadás során felhasznált minden termék és szolgáltatás fajlagos ára nem haladhatja meg a felhívás szerinti maximum árakat.
Az alábbi költségeket NEM lehet elszámolni:
- visszaigényelhető ÁFA,
- kamattartozás-kiegyenlítés,
- a hitelkamat,
- a hiteltúllépés költsége, egyéb pénzforgalmi költségek,
- devizaátváltási jutalék,
- pénzügyi, finanszírozási tranzakción realizált árfolyamveszteség,
- bírságok.
Emellett nem számolhatóak el azok a költségek, amelyek a támogatási cél megvalósításával nincsenek közvetlen kapcsolatban, és amelyek nem szolgálnak energiamegtakarítást. Ilyen nem elszámolható költség többek között a szállítási vagy kiszállási díj, raklap bérleti díj, szúnyogháló, fűtőfólia telepítése vagy szállásköltségek. Az épületbővítésekkel, -átalakításokkal és -átépítésekkel kapcsolatos beruházások nem támogatható tevékenységek.
A részletes lista valamint a pályázati felhívás ezen az oldalon érhető el.
Az új otthonfelújítási program finanszírozása
Az otthonfelújítási program bejelentésére régóta vártak a lakástulajdonosok. 2023 szeptemberében a magyar kormány Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU-fejezetének társadalmi vitára bocsátott tervezetéből derült ki, hogy a lakóépületek energiahatékonyságának javítására új támogatási program indulhat. Abban az anyagban 224 milliárd forint keretösszeg szerepelt, a most közzétett keretösszeg végül 108,24 milliárd forintról szól, amelyből maximum 20 ezer ingatlan korszerűsítését lehet elvégezni. A fennmaradó összeget várhatóan más pályázatokra használják fel.
A pályázati kiírás tervezete szerint a pontosan 108,24 milliárd forint az otthonfelújítási hitelprogram keretösszegének 20 százalékát nem haladhatja meg a magas hatásfokú gázkazánnal való fűtésrendszer korszerűsítés céljára nyújtott kölcsönök együttes összege. Az erre a hitelcélra használt forráskeret a kimerüléséig, de legkésőbb 2024.12.31-ig megkötött kölcsönszerződés esetén érhető el, ezt követően a fel nem használt forrást automatikusan átcsoportosítják a programon belüli további támogatható célokra.
A végleges kiírás lényeges új pontja, hogy a 108,24 milliárdból Budapesten maximum 6,39 milliárd forintot lehet felhasználni.
Az első és második otthonfelújítási program különbségei
A 2024 júniusában induló másodikat megelőző első otthonfelújítási támogatás az otthonfelújítási program keretében 2022. december 31-ig volt elérhető. A lakásfelújítási támogatással akkor az állam akár hárommillió forinttal, a költségek maximum 50%-ig hozzájárult a legalább egy gyermeket nevelő családok lakásfelújításához. A 2024 júliusában induló, illetve a korábbi otthonfelújítási támogatás között több különbség is van:
A korábbi lakásfelújítási támogatás előfeltétele volt, hogy az igénylőnek legyen gyermeke (vagy gyermeket várjon).
Az első lakásfelújítási támogatást bármilyen lakóingatlanhoz (tehát lakásokhoz is) fel lehetett venni, a mostanit viszont csak 1990 végéig épült családi házakkal. (Az eredeti bejelentés szerint csak vezetékes földgázhálózathoz kapcsolt házra lehetett volna igényelni a támogatást, de ez az április 24-i közlése szerint kikerült a feltételek közül.)
A korábbi támogatást szinte bármilyen felújítási munkára fel lehetett használni, a mostanit azonban csak meghatározott energetikai korszerűsítésekre.
Az előző támogatásnak nem volt meghatározott keretösszege, a júniusra tervezett programra viszont 108 milliárdot hirdettek meg, ami várhatóan körülbelül 20 ezer ingatlan felújítását fedezi majd. Vagyis a támogatást nem fogja tudni minden jogosult igénybe venni.
2025. január 1-től elindult a Vidéki Otthonfelújítási Program, amely egy másik támogatási forma, mint az ezen az oldalon található otthonfelújítási program. A Vidéki Otthonfelújítási Program a 2022. december 31-ig élő támogatás újraindított verziója, de már csak 2887 kistelepülésen elérhető a gyermeket nevelők számára.