Az egész világon és Magyarországon is kiemelkedő vagyongyarapodást hoztak a befektetőknek az elmúlt évek. Ez a folyamat azonban 2022-ben durván megfordult, és az elkövetkező években sem várható az aranyévek visszatérése.
2021 lehetett a régi „új alaphelyzet” utolsó éve, amikor a jegybankok monetáris politikája részvénypiaci árfolyam-emelkedést eredményezett. A háztartások busás hasznot húztak ebből: a globális pénzeszközállomány 2021-ben harmadik éve produkált kétszámjegyű növekedést, ezzel elérve a 233 billió eurót, ami 10,4 százalékos emelkedést jelentett - derül ki az Allianz tizenharmadik Globális Vagyonosodási Jelentéséből, amely a háztartások vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálta a világ csaknem 60 országában.
Az elmúlt három évben a magánvagyon elképesztő mértékben, 60 billió euróval gyarapodott, ezáltal két eurózónányi összeggel nőtt a globális pénzhalom. (A felmérésben pénzügyi eszköznek tekintették a készpénzt és a bankbetéteket, a biztosítási és nyugdíj megtakarításokat, az értékpapírokat részvényeket, kötvényeket és befektetési jegyeket.) Három térségben volt kimagasló a vagyon növekedése: a Japán nélküli Ázsiában (+11,3%), Kelet-Európában (12,2%) és Észak-Amerikában (12,5%).
A világ leggazdagabb térsége továbbra is Észak-Amerika – amely az előző két évhez hasonlóan megőrizte első helyét. Az egy főre jutó pénzeszközállomány 294 240 eurót tett ki, miközben a globális átlag 41 980 euró volt, így a feltörekvő piacokéhoz mérhető növekedéssel büszkélkedhetett. Ezzel szemben Nyugat-Európa (109 340 euró) inkább érett, gazdag térség képét mutatta 6,7 százalékos növekedéssel.
A növekedés fő motorja a dübörgő részvénypiac volt, ennek volt betudható a vagyongyarapodás mintegy kétharmada a 2021-ben az értékpapíroknál bekövetkezett jelentős, 15,2%-os fellendülésnek köszönhetően. Egyúttal az új megtakarítások szintje is magas maradt.Noha 2021-ben az új megtakarítások mintegy 19 százalékkal csökkentek, 4,8 billió eurós összértékükkel még mindig 40 százalékkal meghaladják a 2019-es szintet.
A megtakarítások összetétele csekély mértékben ugyan, de változott: a bankbetétek aránya csökkent, de 63,2 százalékos hányadukkal továbbra is messze a legkedveltebbnek számítottak. Az értékpapírok, valamint a biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások népszerűsége viszont nőtt, de az új megtakarításokon belüli részarányuk jóval csekélyebb, 15,5 százalék, illetve 17,4 százalék volt.
A bankbetétek globális alakulása is ezt a dinamikát tükrözte: 2021-ben ugyan „mindössze” 8,6 százalékkal bővültek, ez azonban az eddigi második legnagyobb növekedésnek felel meg (a 2020-ban tapasztalt 12,5 százalékos ugrás után). A biztosítási és nyugdíjpénztárakban lévő eszközállomány jóval szerényebb, mindössze 5,7 százalékos emelkedést mutatott.
2022-ben jött a feketeleves
Az Allianz elemzése szerint a befektetési piac 2022-ben fordulóponthoz érkezett. Az ukrajnai háború megakasztotta a gazdaság Covid-válság utáni helyreállás folyamatát, és a feje tetejére állította a világot: elszabadult az infláció, energia- és élelmiszerhiány alakult ki, valamint jegybanki szigorítások szorongatják a gazdaságokat és a piacokat. A háztartások vagyona várhatóan megsínyli a megszorításokat.
Világszinten a pénzeszközállomány több mint 2 százalékos zsugorodása várható 2022-ben, ami a 2008-as nagy pénzügyi válság óta az első jelentősebb mértékű veszteség lesz. A reálértéket tekintve a háztartások elveszítik a vagyonuk tizedét. Míg a nagy pénzügyi válságot viszonylag gyors fordulat követte, ez alkalommal a középtávú kilátások is borúsak: a pénzeszközállomány nominális átlagnövekedése várhatóan 4,6 százalék körül alakul 2025-ig, szemben az elmúlt három évben tapasztalt 10,4 százalékkal.
2021-ben lezárult egy korszak – állítja Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza, aki szerint az elmúlt három év rendkívüli volt, a legtöbb megtakarító számára igazi aranykort jelentett. Ugyanakkor nemcsak 2022, de az azt követő évek is másnak ígérkeznek.
Visszatért az eladósodás
2021 végén a háztartások adósságállománya világszinten 52 billió euró volt. A 7,6 százalékos éves növekedés messze felülmúlta a 4,6 százalékos hosszú távú átlagot és a 2020-esi 5,5 százalékot. Legutóbb 2006-ban, még a nagy pénzügyi válság előtt volt tapasztalható nagyobb ütemű növekedés. A GDP ugrásszerű növekedése miatt azonban a globális adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya) még csökkent is, a 2020-es 70,5 százalékról 68,9 százalékra.
Az adósság földrajzi megoszlása változott a legutóbbi válság óta. Míg a fejlett piacok részaránya csökken – az Egyesült Államok hányada például tíz százalékponttal 31 százalékra esett a nagy pénzügyi válság óta –, addig a feltörekvő gazdaságok egyre nagyobb részt tudhatnak magukénak a globális adósságállományból. Különösen igaz ez a Japán nélküli Ázsiára, amelynek részaránya több mint a kétszeresére, 27,6 százalékra nőtt az elmúlt évtizedben.
A feltörekvő piacok országaiban a háztartások adósságállománya kétszámjegyű növekedést mutatott az elmúlt évtizedben, ezzel több mint ötszörös ütemben bővült, mint a fejlett gazdaságokban. A teljes adósságszint még mindig kezelhetőnek tűnik, de valós fenyegetést jelent az adósságválság az Allianz elemzői szerint.
A magyarországi befektetések is a csúcson zártak 2021-ben
A magyar háztartások pénzeszközállománya 2021-ben 11,9 százalékkal nőtt, jóval meghaladva a 8,6 százalékos hosszú távú átlagot. Már az előző két év is erős volt, 2021-ben viszont a teljes nettó pénzbeáramlás elérte a 14,8 milliárd eurót a befektetésekbe, ami több mint a kétszerese a hosszú távú átlagnak. Ezeknek az új megtakarításoknak a 37 százaléka értékpapírokba került, ami messze a legnépszerűbb megtakarítási forma Magyarországon (a teljes eszközállomány 55 százaléka).
A számottevő beáramlás mellett a részvénypiacokon tapasztalt értéknövekedésnek volt köszönhető, hogy a részvényekben, befektetési jegyekben és más, hasonló értékpapírban tartott megtakarítások tekintélyes mértékben, 12,4 százalékkal nőttek.
A nettó beáramlás másik 37 százaléka bankbetétekbe került, így ez a megtakarítási forma is erőteljes, 10,8 százalékos növekedést mutatott a nulla közeli kamatok ellenére. A portfólión belüli aránya 28 százalék volt 2021-ben.
A biztosítási és nyugdíjpénztári megtakarítások állománya 7,8 százalékkal nőtt. A magyar kisbefektetők csak pénzvagyonuk csekély hányadát tartják ezekben (a teljes vagyon 7 százalékát). Az összes megtakarításon belül az elmúlt évtizedben még csökkent is az arányuk 3 százalékkal.
Ezzel szemben felgyorsult az adósságállomány növekedési üteme: 2021-ben elérte a 14 százalékot, miután az elmúlt két év mindegyikében meghaladta a 12 százalékot. A nagy pénzügyi válság óta ez a legnagyobb arányú növekedés. Az adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya) viszont szerény, 25 százalékos szinten maradt, tehát jóval a szomszédos országokban tapasztalt szint alatt volt. Mindezek együttes hatására a nettó pénzeszközállomány 11,4 százalékkal nőtt, ami egy főre vetítve 18 060 euró volt.
