Kiadta legfrissebb, június hónapra vonatkozó adatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A friss adatok alapján elmondható, hogy bár májushoz képest történt némi visszaesés, összességében a nyár első hónapjában is szépen teljesített a magyarországi hitelpiac. Erre utal az a tény is, hogy mind a (szabad felhasználású) jelzáloghitelek, mind a személyi hitelek piacán az új kihelyezések mértéke meghaladta a szezonálisan kiigazított adatokat. Ugyanakkor a babaváró hitel iránti érdeklődés továbbra is stagnál, míg a munkáshitel iránti érdeklődés tovább csökkent.
Az MNB által publikált friss adatok szerint 2025 júniusában 143,69 milliárd forint volt az új jelzáloghitel-szerződések szerződéses összege, ami 4,97 milliárd forintos visszaesést jelent 2025. májushoz viszonyítva (-3,3%). A csökkenés ellenére elmondhatjuk, hogy a júniusi eredmény az idei év második legjobbja, és még a harmadik legerősebb márciusi eredményt is közel 6 milliárd forinttal múlta felül. Ráadásul év/év alapon jelentős bővülésről beszélhetünk, elvégre a tavaly júniusi 127,39 milliárd forintos eredményt 12,8%-kal múlta felül a kihelyezés mostani értéke.
Az idén júniusi visszaesésért elsősorban a piaci hiteleket tehetjük felelőssé, melyek volumene az idén májusi 117,97 milliárd forintról 114,13 milliárd forintra mérséklődött (-3,3%). Ugyanakkor az is igaz, hogy a támogatott lakáshitelek összegszerűen kisebb visszaesése (30,69 milliárdról 29,56 milliárdra) arányaiban jelentősebbnek bizonyult (-3,7%). Mindezek ellenére a támogatott hitelek lakáshiteleken belüli aránya lényegében nem változott, júniusban is 20,6% körül alakult.
A 2025. január-júniusban kihelyezett lakáshitelek szerződéses összege 809,45 milliárd forint volt, ami 25,9%-kal múlta felül a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 643,1 milliárd forintot.
Júniusban is több mint 7 ezer szerződés született
Idén júniusban 7 125 darab új lakáshitel-szerződés született, ami a májusi 7 598-hoz képest ugyan visszaesést jelent (-6,2%), ugyanakkor a tavaly júniusi szerződésszámot (6 916 db) 3%-kal felülmúlta. Az idei év első felében 41 005 darab lakáshitel-szerződés született, ami 7,9%-kal múlta felül a tavalyi év azonos időszakában született 38 006 darabos szerződésszámot.
A szerződésszám és a szerződéses összeg alapján elmondható, hogy júniusban 20 166 524 forint volt az új lakáshitel-szerződések átlagos összege, ami 3,1%-os emelkedést jelent a májusi 19 552 310 forinthoz képest. Az előző évhez képest még ennél is jelentősebb mértékben nőtt a lakáshitelek átlagösszege, elvégre a tavaly júniusi 18 420 267 forinthoz képest már 9,5%-os emelkedésről beszélhetünk.
Az átlagos hitelköltség-mutató mindössze 0,01 százalékpontos emelkedést mutatott júniusban, így az 7,19%-ra növekedett. Az egy éven túl kamatfixált piaci lakáshitelek átlagos évesített kamatlába 6,57% volt júniusban, ami ugyancsak 0,01 százalékpontos emelkedést jelentett az idén májusi állapothoz képest.
A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél nem volt visszaesés
A lakáshitelek viszonylagos visszaesésével ellentétben a szabad felhasználású jelzáloghitelek kihelyezése júniusban is növekedni tudott, jóllehet a bővülés mértéke mindössze 150 millió forint volt – a kihelyezés ugyanis a májusi 10,6 milliárd forintról 10,75 milliárd forintra emelkedett (+1,4%). Év/év alapon itt is jelentősebb volt a bővülés mértéke, elvégre a tavaly júniusi 8,33 milliárd forintot már 29,1%-kal múlta felül a mostani eredmény.
A szerződéses összeg növekedése ellenére a szerződésszám csökkent júniusban – míg májusban 620, addig júniusban csupán 577 darab új szabad felhasználású jelzáloghitel köttetett (-6,9%). Ez egyébként majdnem pontosan megegyezik a tavaly júniusi 568-as szerződésszámmal (+1,6%).
A fenti adatok 18 629 867 forintos átlagos hitelösszeget jelentenek a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében, ami 8,8%-os emelkedést jelent a májusi 17 121 260, és 27,1%-ost a tavaly júniusi 14 658 748 forintos átlaghoz képest.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében a hitelek átlagos hitelköltség-mutatója (9,14% → 9,04%) és a hitelek átlagos évesített kamatlába (8,89% → 8,79%) is 0,1 százalékponttal csökkent idén májushoz viszonyítva.
A személyi hitelek piaca is némileg csökkent
A személyi hitelek piaca kereken 7 milliárd forinttal, 99,84 milliárdról 92,84 milliárd forintra mérséklődött idén május-június vonatkozásában (-7%). A tavaly júniusban kihelyezett 69,47 milliárd forintot 33,6%-kal múlta felül az idén júniusi eredmény.
A szerződéses összeg csökkenése ellenére a szerződések száma júniusban is emelkedni tudott, nevezetesen a májusi 31 557 darabról 31 875 darabra (+1%). Ennél lényegesen magasabb, 22,8%-os emelkedést láthatunk év/év alapon, elvégre tavaly júniusban még csak 25 959 volt az új személyihitel-szerződések darabszáma.
Az idei év első felében összesen 166 334 darab új személyihitel-szerződés köttetett, ami 15%-kal múlta felül a tavalyi év azonos időszakában megkötött 144 647-es darabszámot.
Az idei év első felében 527,29 milliárd forint volt az újonnan kötött személyihitel-szerződések szerződéses összege, ami igen jelentős, 42%-os bővülést jelent a 2024. január-júniusban kihelyezett 371,40 milliárd forinthoz képest.
Júniusban 2 912 509 forint volt az új személyihitel-szerződések átlagösszege, ami 8%-os csökkenést jelent a májusi 3 164 223 forinthoz képest. Ugyanakkor az is elmondható, hogy még ez a csökkenő összeg is 8,8%-kal tudta felülmúlni az előző év azonos időszakában regisztrált 2 676 013 forintos szerződéses átlagösszeget.
Júniusban a személyi hitelek esetében 16,11% volt a hitelek átlagos hitelköltség-mutatója, amely pontosan megegyezett a májusi értékkel. Az átlagos évesített kamatláb is csak minimálisan, 0,01 százalékponttal mérséklődött (15,84% → 15,83%), legalábbis ami az 1 éven túl kamatfixált hiteleket illeti.
Nem tartott sokáig a babaváró növekedése
Májusban végre úgy tűnt, hogy idén először jelentősebb mértékben megugrott a babaváró hitel iránti érdeklődés, elvégre az év első hónapjaiban megfigyelhető, havi szinten 17 milliárd forint körül alakuló kihelyezés meghaladta a 20 milliárd forintot is (20,08 milliárd). Ehhez képest júniusban ismét csökkenésről beszélhetünk, ugyanis a nyár első hónapjában 18,13 milliárd forintra esett vissza az új hitelek szerződéses összege (-9,7%). Év/év alapon is hasonló a helyzet, ugyanis a tavaly júniusi 19,46 milliárd forintos kihelyezéshez képest 6,8%-os visszaesésről beszélhetünk.
Az idei év eddig eltelt részében 106,51 milliárd forintnyi új babaváró hitelt vettek fel a magyar háztartások, ami 13,2%-os visszaesést jelent a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 122,65 milliárd forinthoz képest. A babaváró hitelek szerződésszáma júniusban 1 662 darab volt, ami 9,9%-os visszaesést jelent a májusi 1 844 darabhoz képest. Tavaly júniusi 1 789 darabhoz képest 7,1% a csökkenés mértéke.
A darabszám és a kihelyezett összeg alapján azt mondhatjuk, júniusban 10 910 966 forint volt az új babaváró hitelek átlagos hitelösszege, ami meghaladta a májusi 10 890 682 forintos átlagot. Az átlagos hitelösszeg tehát változatlanul közelíti a maximálisan igényelhető 11 millió forintos összeget.
Nem kapott lendületet a munkáshitel sem
A munkáshitel iránti érdeklődés is csökkent a nyár első hónapjában – míg májusban 16,91 milliárd, addig júniusban már csak 13,04 milliárd forint volt az új szerződések összege (-22,9%). Ez a februári, 28,57 milliárd forintos csúcshoz képest már 54,4%-os csökkenést jelent.
A szerződésszám júniusban 3 346 darab volt a májusi 4 379 darabbal szemben, ami 23,6%-os csökkenést jelent.
A szerződések darabszáma és a szerződések összege alapján azt mondhatjuk, hogy júniusban 3 896 574 forint volt a szerződések átlagösszege, ami közel 40 ezer forinttal meghaladta a májusi 3 860 551 forintos átlagot. Az átlagos hitelösszeg tehát ennél a konstrukciónál is közelíti a maximálisan felvehető összeget, vagyis a 4 millió forintot.
