Sokszor banális hibák, figyelmetlenségek vezetnek a lakástüzekhez, amelyek ezért jelentős részt elkerülhetők. Megmutatjuk a leggyakoribb okokat és a nagyobb károk megelőzésének módjait. 

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a káradatok alapján levont tapasztalatai szerint a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de gyakoriak az erkélyen keletkezett tüzek is, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. 

Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából ered, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. 

Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt. A bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Fontos tudni, hogy ilyen esetben az automatikus reakcióval ellentétben soha ne oltsunk vízzel! A legjobb, ha az edényre egy fedőt helyezünk.

Gyakori tűzok az is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, és akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat.

A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyebben meg lehet fékezni. Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti.

A tűzesetekkel, tűzkárokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a MABISZ-szal közösen összeszedte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A három szervezet már több ajánlást is ki adott, amelyek itt olvashatóak. A jó tanácsok és az árammal kapcsolatos alapismeretek mellett az ajánlások kitérnek arra is, hogy ha már a baj bekövetkezett, pontosan milyen esetekben és hogyan segíthet a biztosítás. 

A tűz,- valamint az elemi károkra valamennyi hazai lakásbiztosítás fedezetet nyújt. Ez kiterjedhet a baleset miatti anyagi kiadások fedezésére, pótolhatja a jövedelemkiesést, és az asszisztencia szolgáltatást választva a pénzügyi szolgáltatáson túli, kézzelfogható segítséget is kaphatunk a biztosítótól. Az asszisztencia keretében a biztosító arra vállalkozik, hogy a szerződésben felsorolt szolgáltatásokat megszervezi. Ezeknek a költsége azonban a biztosítottat terheli, ha nem lehet valamely biztosítási összeg terhére elszámolni.

A MABISZ adatai szerint tavaly több mint 6100 tűzeset ügyében fordultak az ügyfelek a biztosítókhoz, amelyek ezekre összesen 6,5l milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki. A tavalyi viharszezon (amely kirívóan katasztrofálisnak bizonyult és a lakásbiztosítási kárkifizetések egyik legnagyobb tételét jelenti) 9,1 milliárdos számlát hagyott maga után. Ám míg ez utóbbi összeg az elmúlt tíz év legnagyobbika, addig tűzkárokra fizettek már 9 illetve 7 milliárd forintnál is magasabb összeget a biztosítók egy-egy évben. 

Összesen 2010 óta a 62 milliárd forintot is meghaladják a tűzkárok miatt közel 77 ezer bejelentés nyomán térített összegek. A tűzoltók statisztikái eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat a társaságok segítségére. Ugyanis csak a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százalékának van lakásbiztosítása.