A régóta törlesztési moratóriumban lévő hitelek és ügyfelek elbírálásánál már nagyobb szigort vár el az MNB a bankoktól, a csak az új agrárhitel-moratóriumot igénybe vevőknél azonban nem köti meg a kezüket.
Új vezetői körlevelet adott ki a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézeteknek arról, hogyan kezeljék, minősítsék a törlesztési moratórium alatt lévő, illetve az új, aszály miatti agrármoratóriumba belépő vállalati és lakossági ügyfelek kölcsöneit. A körlevél szakmai megfogalmazásai elsőre talán csak a bankok számára érdekesek, azonban valójában az érintett ügyfeleknek is fontosak, ugyanis befolyásolják a hitelkockázati besorolásukat, ami most az új moratóriumosok, az aszálykár miatti agrárvállalkozások számára lehet égetően fontos.
A Magyar Nemzeti Bank az eddiginél szigorúbb megközelítést vár a bankoktól azoknál a lakossági és vállalati ügyfeleknél, akik az eddigi, december 31-ig meghosszabbított törlesztési moratóriumban maradtak. Az újonnan meghirdetett agrármoratóriumba belépők (azaz a fizetés felfüggesztését tekintve még csak most indulókkal) esetében ugyanakkor nem teszi kötelezővé az egyéb moratóriumos ügyleteknél elvárt szigorúbb előírások alkalmazását, ami ezáltal kedvező hatással lehet az érintett agrárvállalkozások hosszútávú hitelképességének megőrzésére is.
Az MNB-nek ez a lépése valójában válasz az aszály miatt augusztus elején meghirdetett agrárhitel törlesztési moratórium nyomán a Magyar Bankszövetség által megfogalmazott aggályokra. A szakmai szervezet az agrárhitel-moratóriumról szóló rendelet megjelenését követően jelezte, hogy a jogszabály “a nemzetközi szabályozásokból adódó ügyfélkockázati besorolás romlása miatt elnehezíti az igénybe vevő ügyfelek jövőbeli hitelezhetőségét”.
Lefordítva ez azt jelenti, hogy a moratórium igénybevétele miatt a vállalkozások nehezebben juthatnak majd új hitelekhez, ami az esetükben legalább akkor, ha nem nagyobb problémát jelenthet, mint a meglévő kölcsöneik törlesztése.
Az MNB új körlevelében kimondja, hogy az agrármoratóriumos hiteleket, ha azok adósai nem vettek részt az eddig moratóriumban, nem kell automatikusan átstrukturáltnak tekinteni, a bankoknak lehetőségük van erről egyedileg, az ügylet és az ügyfél minősítése alapján dönteni.
A többi moratóriumos hitel a körlevél szerint már rosszabb hitelkockázati kategóriába sorolandó, az agrár moratóriumban lévő (korábbi moratóriumban nem érintett) kölcsönügyletek esetében azonban a hitelintézeteknek lehetőségük lesz az ügyleteket egyedileg megvizsgálni és a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek (IFRS) szerint általuk indokoltnak tartott fokozatba besorolni.
Ezzel tehát a meghosszabbított moratóriumban bennmaradt lakossági és vállalati ügyfelekhez képest a bankok szabadabban dönthetnek az agrárhitel törlesztési moratóriumot igénybe vevő vállalkozások hitelkockázati besorolásáról, további lehetséges hitelezéséről. Ez például különösen fontos lehet akkor, amikor az aszálykárosult agrárvállalkozások szeretnének hozzájutni a napokban bejelentett, kifejezetten nekik szóló új, 3 százalékos fix kamatú Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelhez.
