Az MNB friss jelentése szerint 2025. II. negyedévben a háztartási hitelek állománya összességében tovább nőtt, a késedelmes ügyletek aránya csökkent, ugyanakkor a frissen bevezetett munkáshitelek komoly problémákat mutatnak. Bár a konstrukció még csak az év elején indult, már több száz adós került 30 napon túli késedelembe. A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentése. A kiadvány szerint a tárgyidőszak végén 11 968 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 3,2%-os bővülést jelent az I. negyedév végén regisztrált 11 592 milliárd forinthoz képest. Ugyanezen időszakban nőtt a 90 napon túli, de egy éven belüli késedelmes ügyletek összege (+1,4%), míg az 1 éven túl késedelmes ügyleteké jelentősen csökkent (-15,2%). Ugyancsak elmondható, hogy a 90 napon túl késedelmes ügyletek teljes állományon belüli aránya 1,1%-ra olvadt. Rossz hír ugyanakkor, hogy a 2025. I. félévben felvett munkáshitelek közül közel 700 már 30 napon túli késedelembe esett.
A 2025-ös év II. negyedévében változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek állománya képviseltette magát a legnagyobb részaránnyal, sőt, az I. negyedév végéhez képest az arányuk némileg emelkedett is a teljes állományon belül (40,3% 🡪 40,5%). A tárgynegyedév új folyósításain belül a piaci lakáshitelek részaránya 33,4% volt, ami 0,5 százalékpontos emelkedést jelent az I. negyedévben regisztrált 32,9%-os részarányhoz képest.
Második helyen változatlanul a forint alapú személyi hitelek álltak, amelyek részaránya 28,5% volt a tárgynegyedévi folyósításokon belül. A dobogó harmadik helyén a babaváró és munkáshitelekkel együtt számolt áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek kategóriája végzett (12,8%), amit a folyószámlahitelek (9,6%) követtek a sorban. A támogatott forint lakáshitelek részaránya 8,7% volt a tárgynegyedévi teljes folyósításon belül.
A vizsgált időszakban összesen 586 milliárd forintnyi tőketörlesztés történt – ennek 32,9%-át a személyi hitelek visszafizetése tette ki. A tárgynegyedévi tőketörlesztésen belül a piaci lakáshitelek aránya 27,7% volt, a folyószámlahiteleké 12,4%, az áruvásárlási és egyéb hiteleké pedig 11%.
A tárgynegyedévi 586 milliárd forint tőketörlesztésből 272 milliárd forint volt előtörlesztés (46,3%).
Tovább csökkent a nem törlesztő hitelek aránya
Június végén közel 132 milliárd forintnyi hitel volt 90 napon túli késedelemben, ami a teljes állomány 1,1%-át tette ki. Ez minimális, 0,1 százalékpontos csökkenést jelent a megelőző negyedévhez viszonyítva. Ugyanakkor ezen a téren jelentős eltérések mutatkoznak az egyes hiteltípusok között, például a gépjárműhitelek esetében az állomány 2,2%-a, a személyi hitelek esetében pedig a 3%-a volt 90 napon túli késedelemben.
Az átstrukturált hitelek összege tovább csökkent – a 2024 végén még 264 milliárd forintot kitevő állomány 2025. I. negyedévben 194 milliárdra, majd a II. negyedévben 180 milliárd forintra csökkent. Az átstrukturált hitelek teljes állományon belüli aránya így 1,7%-ról 1,5%-ra csökkent.
Ugyanezen időszakban az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túl késedelmes állomány aránya az I. negyedévi 14,9%-ról 14,4%-ra csökkent. Ez a csökkenés nem különösebben jelentős, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az I. negyedévben még 3,1 százalékponttal emelkedett ezen hitelállomány részaránya az azt megelőző negyedévhez képest.
Igaz, az akkori emelkedést jelentős részben az okozta, hogy a teljes átstrukturált hitelállomány összege – mint már utaltunk rá - jelentősen csökkent, így az állományon belül megnőtt az összegszerűen egyébként ugyancsak csökkenő késedelmes ügyletek aránya.
Enyhén nőtt a babaváró állomány
Június végén 2 342 milliárd forintot tett ki a babaváró hitelek állománya, ami 0,6%-os emelkedést jelent a március végi 2 329 milliárd forinthoz képest. Ennél a konstrukciónál mindössze 0,5%-ot tett ki a 90 napon túl késedelmes állomány részaránya, ami lényegében megegyezik a korábbi negyedévekben mért adatokkal. Az átstrukturált hitelek részaránya sem változott érdemben – akárcsak az I. negyedévben, úgy a II. negyedévben is 0,2% volt ez az érték.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a legelső babaváró hitelszerződések körülbelül ötöde már bajba került volna, amennyiben tavaly nyáron nem kaptak volna két év haladékot a gyerekvállalás teljesítésére. Az MNB május végén megjelent Pénzügyi stabilitási jelentése szerint ugyanis körülbelül 32 ezerre tehető azon adósok száma, akiknél a vállalás ellenére még nem született gyerek. Amennyiben ezt a számot elfogadjuk, úgy a bajban lévő babaváró hitelszerződések aránya 22% körüli lehet.
Munkáshitel
Az idén januártól elérhető munkáshitel állománya az I. negyedév végi 58 milliárd forintról június végére 105 milliárd forintra emelkedett (+80,1%). A néhány hónapja bevezetett konstrukció keretein belül még nem volt lehetőség túlságosan hosszadalmas késedelembe esni – az I. negyedév végén még csak a 31-90 napon belüli kategóriában találhattunk ügyleteket, melyek összértéke mindössze 24 millió forint volt. Ezzel szemben a II. negyedévben már közel 2,7 milliárd forintnyi munkáshitel volt 30 napon túli, de 90 napon belüli késedelemben, ami a teljes állomány 2,6%-a.
További 87 millió forint pedig már 90 napon túli késedelembe esett.
A jegybank által havonta publikált adatok alapján tudható, hogy a felvett munkáshitelek átlagos hitelösszege 3,9 millió forint körül alakult. Amennyiben ezt a számot vesszük alapul, úgy nagyjából 688 adós kerülhetett bajba a II. negyedév során. Az I. negyedév során megkötött 27 637 szerződésnek ez a 2,5%-át teszi ki.
