A kedvező, akár középárfolyamos váltás is elérhető ma már külföldön bankkártya használatával. Egy négy fős család így egy átlagos nyaraláson több tízezer forintot spórolhat ahhoz képest, mintha készpénzt használt volna. Fontos, hogy amikor fizetni kell, mindig az adott ország pénznemét válasszuk a terminálon, különben magas váltási költségeink lesznek.
Rákaptak a magyarok a külföldi bankkártyahasználatra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idei első negyedévben csaknem 9,5 milliószor fizettek külföldi boltokban bankkártyával, ez több mint 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A vásárlások értéke is 19 százalékkal nőtt, meghaladta a 137 milliárd forintot. Csaknem kétszer annyi alkalommal kerültek elő a bankkártyák a külföldi boltokban, mint az utolsó covid előtti évben, 2019-ben, és négyszer annyiszor, mint tíz évvel ezelőtt.
Nem véletlen ez, hiszen a bankkártya használata a készpénzhez képest kényelmesebb és olcsóbb is lehet külföldön, néhány alapszabályt viszont nem árt betartani ilyenkor. A KSH adatai szerint egy átlagos magyar naponta 31 ezer forintot költött el külföldön az első negyedévben. Ez egy négytagú család esetében egy héten át összesen 868 ezer forintot jelent. A bankoknál átlagos 2-3 százalékos árfolyamkülönbözettel számolva ez nagyjából 20-25 ezer forintot jelent, de ez csökkenthető is, ha okosan vált az ügyfél, és fel is tornázható 100 ezer forintra is akár buta bankkártya-használattal vagy pénzváltási manőverekkel.
1. Váltsunk minél kedvezőbb árfolyamon!
A bankok jellemzően devizaeladási árfolyamon váltják át kártyás vásárlásnál a forintot devizára. Ez az árfolyam kedvezőbb a banki pénztárak valutaváltási árfolyamához képest, tehát jobban megéri külföldön kártyát használni, mint valutát váltani a bankban, és azt kivinni.
A külföldi ATM-es készpénzfelvételnél is devizaeladási árfolyammal számolnak a bankok, hiába van tehát díja a külföldi ATM-használatnak, még mindig olcsóbb lehet ott kivenni a készpénzt, mint idehaza megvenni a fiókban. Sőt egyes bankok kedvezményes külföldi ATM-használatot biztosítanak a saját hálózatukban külföldön is. Így például az Erste a magyarországi ATM-használattal azonos áron, az OTP pedig díjmentesen kínálja ezt a szolgáltatást. A Revolut bankkártyájával is ingyenes a készpénzfelvétel havonta 200 euróig.
Több hazai banknál elérhető már az akár középárfolyamos devizaváltás lehetősége is kártyás vásárlásnál. (Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben nem a külföldi pénz aktuális eladási árfolyamát számolja fel a bank, ha a forintszámlánkról devizában, például euróért vagy dollárért vásárolunk, hanem az annál kedvezőbb középárfolyamon. Ez is folymatosan változik és bankonként is eltérő.) Egyebek között a Gránit Bank, az Erste és az OTP, valamint a K&H biztosítja ezt valamilyen módon a bankszámlás ügyfeleinek. A kedvezmény igénybevételének módja bankonként eltérő, van, ahol be kell állítani a középárfolyamos váltást, van, ahol devizaszámla kapcsolódik a forintszámlához, és arról lehet fizetni, a K&H pedig utólag téríti vissza a devizaeladási és a devizaközép árfolyam közötti különbözetet a kártyás vásárlásokra.
2. Mindig mindenhol a helyi valutában fizessünk!
Sok turista találkozik azzal, hogy ATM-es készpénzfelvételnél vagy bolti vásárlásnál kétféle pénznemben is felajánlják neki a tranzakció elvégzését. Ha van idő, lehet számolgatni, melyikkel jár jobban, de szinte biztos, hogy az eredmény az lesz, hogy akkor, ha euróban, illetve a helyi pénzben, és hagyja, hogy a magyarországi bank váltsa át a forintját az adott ország pénznemére.
Ha a forintot választja, akkor egy külföldi bank fogja a pénzt átváltani, és ezt általában jóval magasabb árfolyamon teszi meg, mint a magyar bankok. Több százalék, akár 10 százalék fölött is lehet a különbség. Ez a szolgáltatás a dinamikus devizaváltás, vagy angolul Dynamic Currency Conversion (DCC). Kényelmesnek tűnik, és csábító is lehet, hogy egyből forintban látja az ügyfél a költését, de sokszor ez azzal jár, hogy 420 forintos vagy annál is magasabb árfolyamon kell megvásárolni közben az eurót. Ha tehát felajánlja a terminál a többféle devizanemet, válassza az ottanit, a magyarországi bankok ennél sokkal kisebb marzzsal dolgoznak, 400 forint alatt lesz náluk az euró ára. Fizetéskor mindenképpen alaposan ellenőrizzük mit ír ki a terminál, mit hagyunk jóvá, az összegen túl ezért is, különben borsosabb lesz az átváltási költségünk.
3. A nagy forgalmú pénzváltóknál vegyen valutát még itthon!
A legtöbb országban teljes mértékben nem tölthető el a vakáció készpénz nélkül. Az osztrák hüttékben sokszor csak így lehet fizetni, de az olasz autópályákon is gyakran érmékben és bankjegyekben kérik be a díjat. Kellemetlenül feltorlódhat a kocsisor, ha ilyenkor csak bankkártya van az autósnál. Gyakran még szinte készpénzmentes országokban is beleszaladhatunk egy-egy ilyen helybe. Valamennyi érmét és bankjegyet azért is érdemes magunkkal vinni, mert ha elvesztjük vagy ellopják a kártyánkat, mobilunkat, akkor ott állunk hirtelen pénz nélkül.
Érdemes arról is tájékozódni, hogy a nagyobb kiadásokat - például a szállás vagy a szálláson fogyasztott reggelit hogyan lehet kifizetni, mert vannak helyek, ahol készpénzt kérnek, még akár olyan országokban is, ahol egyébként szinte mindenért tudunk fizetni kártyával. Ennek megfelelően érdemes készpénzzel készülni.
Általános szabály, hogy a valutaváltók marzsa annál kisebb, minél nagyobb forgalmat bonyolítanak le az adott pénznemből. Eurót mindenhol váltanak, nagy is a forgalom, de érdemes több váltónál is megnézni az árfolyamot. Más valutákat sokszor a határhoz közeli településeken váltanak jobb árfolyamon. Közvetlenül a határokon viszont nem érdemes pénzt váltani, mert az általában drágább.
4. Ügyeljen fokozottan a biztonságra!
A bankkártyás csalások ellen a bankok többféle intézkedést is bevezetnek. Az egyik ezek közül az, hogy figyelik a szokásostól eltérő bankkártyahasználatot. Ezért ha valaki külföldön tartózkodik, előfordulhat, hogy a biztonsági rendszer riadót fúj, és nem engedi a kártyás vásárlást, készpénzfelvételt.
Az ilyen kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes lehet előre jelezni a banknak, hogy külföldi utazást tervez az ügyfél, ne az autókölcsönzőnél derüljön ki késő éjszaka, hogy nem működik a bankkártya.
Külföldön járva egyébként is érdemes még jobban odafigyelni a csalások megelőzésére, hiszen még nagyobb veszélyben lehetnek a gyanútlan ügyfelek. Lehetőleg senkinek se hagyjuk, hogy elvigye a bankkártyát, és úgy végezze el a tranzakciót, hogy nem látjuk, mi történik, ilyenkor inkább fizessünk készpénzzel. A tranzakciókat is érdemes folyamatosan nyomon követni, előfordulhat ugyanis, hogy a külföldiek vásárlások során megszerzett kártyaadataival később visszaélnek.
Emiatt, ahol csak lehetséges, érdemes nem közvetlenül a plasztiklappal, hanem annak valamilyen okoseszközbe elmentett változatával fizetni. A telefonból, okosórából ugyanis jóformán lehetetlen kinyerni az olyan, a bankkártyán szereplő érzékeny adatokat, mint a bankkártya száma, lejárata vagy a hátulján lévő CVC-kód.
5. Limitek és kártyapótlás
A bankkártya itthoni használatára beállított vásárlási limitet is érdemes átgondolni. Külföldön egy-két kivételtől eltekintve kisebb összegben vásárolunk vele, ezért akár lejjebb is vehetjük a limitet a biztonságunk érdekében. Amikor pedig éppen nagyobb összegben fizetnénk a kártyánkkal, a mobilbankunkban könnyen felemelhetjük az összeghatárt.
Az elveszett, ellopott bankkártyákra is lehet biztosítást kötni. Egyes utasbiztosítások is fedezhetik a bankkártyák pótlásának az árát, bár lehetséges, hogy az új plasztiklap nem érkezik meg a nyaralás végéig. Virtuális bankkártyát, amelyet felvehet a telefonjába, okosórájába, az ügyfél gyorsabban is kaphat a banktól.
Sokan nem tudják, de akár a lakásbiztosításuk is tartalmazhatja ezt a fedezetet, ami nemcsak külföldi utazás esetén vehető igénybe, hanem akkor is ha itthon veszik el a kártyánk, vagy lopják el azt.
