A 18 százalékos állampapírnál is voltak jobb befektetések tavaly. Aki a BUX-indexet követő alapba tette a pénzét, 30 százalékot is kereshetett, de a fejlett piacokon akár még ennél is nagyobb nyereséget érhettek el a kisbefektetők. A magyarországi és a régiós tőzsde az idén is jól teljesíthet.
Sokkal jobb befektetések is voltak az elmúlt évben, mint az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). Annak, aki mostanában kapja meg ezeknek az állampapíroknak a 18 százalék körüli hozamát, és már másba fogatná át a 3,95-5,2 százalék között kamatozó PMÁP-ját, érdemes körülnéznie a befektetési alapok piacán is.
A PMÁP-ok kamatfordulóinak dátumát, régi és új kamatukat itt tudod megnézni.
2024-ben például a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint 140 hazai befektetési alap vagy sorozat hozama haladta meg a 18 százalékot, voltak olyan konstrukciók, amelyek árfolyama 50, sőt 60 százaléknál is többet emelkedett. Az év nyertese a Hold Alapkezelő Hold Max USD származtatott alapja lett, amely egy év alatt 62 százalékos hozamot ért el, mindezt ráadásul dollárban. A második helyen ugyanennek az alapkezelőnek a Platina Delta alapja végzett 55 százalékkal, a harmadik helyre az Erste Arany alapok alapjának sikerült befutni 41,59 százalékos árfolyamemelkedéssel, de 40 százalék fölött teljesített tavaly az MBH észak-amerikai részvényalapja is.
A befektetési alapok hozamából persze az állampapírokkal ellentétben adózni kell. Az állam kamatadó címén lecsíp belőle 15 százalékot, és az ingatlanalapok kivételével még további 13 százalékot is elvon szociális hozzájárulási adó (szocho) címen.
Mindez elkerülhető, ha tartós befektetési számlán (TBSZ) tartja valaki a megtakarítást, ezekből tavaly rekordszámút nyitottak a bankok és brókercégek ügyfelei. Az OTP Bank azt is elárulta egy sajtótájékoztatón nemrég, hogy a privátbanki ügyfelei minden évben nyitnak egy új TBSZ-t, így a gyűjtőévvel együtt összesen hat adókedvezményes számlájuk van a szolgáltatónál.
30 százalék fölötti nyereség
Az említetteken felül még legalább két tucat olyan hazai befektetési alap volt tavaly, amelyik 30 százalék fölötti hozamot ért el. A legtöbbet azok keresték, akik fejlett piaci részvényalapokat vagy török részvényalapokat választottak. A fejlett piaci konstrukciókon belül különösen jól teljesítettek azok az alapok, amelyek az aktuális trendeket lovagolták meg, ilyenek például a VIG Megatrend, az Erste DPM Megatrend vagy a Generali Innováció alapok.
A Budapesti Értéktőzsdén befektető alapokkal is sokkal többet lehetett nyerni, mint az állampapírokkal. A BUX EFT hozama tavaly kis mértékben meghaladta a 30 százalékot, és hasonlóan 30 százalék körüli hozammal zárt a többi indexkövető részvényalap is. A magyarországi részvényalapok a közép-európai alapoknál általánosságban véve jobban teljesítettek tavaly, de régiós alapokra sem lehet panasz, hiszen gyakori volt a 20 százalékos, vagy akár annál magasabb hozam.
A szakértők szerint pedig az idén is kedvezően alakulhat a budapesti és a régiós részvénypiac sorsa, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényei különösen alulértékeltek, de az OTP elemzői szerint a lengyelországi részvénypiacon is találni jó lehetőségeket. A BUX az év eleje óta folyamatosan emelkedik, jelenleg is történelmi csúcson jár.
Majdnem mindenen csak nyerni lehetett
Tavaly szinte minden befektetési alap pozitív hozamot ért el, 80 százalékuknál a nyereség meghaladta a 3,7 százalékos infláció szintjét. A részvényalapok és egyes abszolút hozamú teljesítettek a legjobban, a vegyes alapok már kicsit szerényebb, de nagyon sok esetben két számjegyű hozammal zárták az évet. A hazai rövid kötvényalapokon, amelyek a kisbefektetők kedvencei közé tartoznak, általában 6-9 százalékos hozamot lehetett elérni, a hosszú kötvényalapok jellemzően ennél kevesebbet hoztak. A lakossági befektetők által kedvelt forintos ingatlanalapok 5,35-7,23 százalék között teljesítettek.
A csaknem 800 alap és sorozat közül kevesebb mint 40-nek a hozama lett negatív. Ezek között volt több orosz részvényalap, amelyek gyakorlatilag illikvidek, hiszen az orosz tőzsdén a vagyonkezelők nem tudnak kereskedni. Vannak már olyan nemzetközi vagyonkezelők, amelyek teljesen nullára le is írták az oroszországi befektetéseiket. Emellett néhány abszolút hozamú alap és speciális részvényalap is gyengélkedett tavaly.
