Csökkentek az életbiztosításokban lévő megtakarítások. A visszaesés fő oka a piacok rossz teljesítménye volt, de az is szerepet játszott benne, hogy nehéz eladni az adókedvezménnyel nem támogatott konstrukciókat. Ezt mutatja az is, hogy az szja-jóváírással segített nyugdíjbiztosítások száma szépen nőtt.
Megtorpant tavaly az életbiztosításokban lévő megtakarítások növekedése - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Az év végén mindössze 2335,6 milliárd forintnyi megtakarítás volt életbiztosításokban, ami 77,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2021 végén. Mind a hagyományos vegyes, mind a befektetési egységhez kötött (unit linked) konstrukciók tartalékai csökkentek. Előbbiben 712 milliárd, az utóbbiban 1623,5 forint volt az év végén.
Két tényező is közrejátszott a visszaesésben. A nagyobbik csapást a piacok mérték az életbiztosításokra, az állampapírpiac tavalyi rossz teljesítménye és a tőzsdék esése kedvezőtlen hatással volt a tartalékokra. A jegybanknak kilenc havi adatai vannak arról, mennyit csökkent árfolyamértéken az életbiztosítások állománya, és szeptember végéig már csaknem 160 milliárd forint volt a veszteség. Ezt a friss befizetések - kilenc hónap alatt mintegy 85 milliárd forint - nem tudták kompenzálni.
A másik fejtörést az okozhatja a biztosítóknak, hogyan adjanak el bármilyen életbiztosítást, ha az nem adókedvezménnyel támogatott nyugdíjcélú megtakarítás vagy egészségbiztosítás. A jegybanki adatok szerint ezen a téren nem sok sikert érnek el. Hiába nőtt 22 ezerrel szeptember végéig a nyugdíjbiztosítási szerződések száma, az életbiztosításoké összességében véve még így is 24 ezerrel csökkent. A vegyes életbiztosításoké 5 ezerrel 193 ezer darabra, a unit linked szerződéseké pedig 19 ezer darabbal 618,5 ezerre. 2016 végén még csaknem kétszer ennyi vegyes életbiztosítási szerződést tartott nyilván az MNB, unit linked biztosításból is nagyjából 40 ezerrel volt több.
A nyugdíjbiztosítások persze jól mennek, és az egészségbiztosítási szerződések száma is dinamikusan nőtt, szeptember végére meghaladta a 7500 darabot, miközben a díjbevétel 2021-hez képest több mint 40 százalékkal 5,7 milliárd forintra ugrott, de ez a teljes életbiztosítási volumenen belül még mindig alacsonynak számít.
Másra kell a pénz?
Az életbiztosítások iránti kereslet csökkenésében több tényező is szerepet játszhatott. Az egyik a lakosság romló anyagi helyzete lehetett, a magas infláció idején, a növekvő rezsiköltségek mellett valószínűleg kevesebben akartak, illetve tudtak ilyen módon takarékoskodni. Szintén mérsékelhette a keresletet a biztosítások jelenlegi szerény hozama, a lakosság inkább más befektetések után nézett. A vegyes életbiztosításoknál a díjbevétel is csökkent az első kilenc hónapban, a unit linked biztosításoknál a nyugdíjbiztosításokat leszámítva stagnálás volt.
Bár a unit linked alapokra jellemző, hogy sok részvényt tartanak, a biztosítók még mindig komoly magyar állampapír vásárlóknak számítanak. Tavaly év végén 1409 milliárd forintnyi magyar állampapír volt a mérlegükben, döntő részben hosszabb lejáratú államkötvény. A betétállomány is viszonylag magas volt 2022-ben, a harmadik negyedév végén megközelítette a 300 milliárd forintot, az év végére viszont 229 milliárdra csökkent. Ebben szerepet játszhatott a 20 millió forint fölötti betétekre bevezetett kamatstop is, az utolsó negyedévben ugyanis jelentős összeget forgattak át a biztosítók kincstárjegyekbe.
A közvetlen részvénybefektetések volumene alacsony maradt, hazai befektetési jegyekben viszont rekord közeli összeget, csaknem 550 milliárd forintot tartottak a biztosítók az év végén. Külföldi eszközben 860 milliárd forintjuk volt a biztosítóknak, ennek csaknem a 90 százaléka szintén befektetési alapba került.
