Az infláció megetette a háztartások tartalékait, amit most próbálnak visszaépíteni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint mindenki takarékoskodik, kivéve egy szűkebb magas jövedelmű réteget. Az új hitelt tervezők aránya ugyan csökkent, viszont akik mégis megteszik ezt, azok sokkal többet vesznek fel, mint egy éve. 

Sokkolta az infláció 2022-ben és 2023-ban az egész magyar gazdaságot, ezen belül a lakosságot is. 2024-ben ugyan már tapasztalható reálbérnövekedés, a fogyasztás azonban nem indult be, ezt Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter is nehezményezte nemrég. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss felmérése szerint még mindig az elmúlt két év áremelkedését igyekszik kiheverni a lakosság. 

A tanulmány megállapítja ugyanis, hogy a megtakarítást tervező háztartások aránya 2023 vége óta magas szinten áll, az tehát, hogy emelkedtek a reálbérek, arra ösztönözte a lakosságot, hogy félre tegye a plusz jövedelmét. 

Ezt a tényadatok, a háztartások pénzügyi számláinak alakulása is igazolták. Egyedül az 500-750 ezer forint közötti jövedelmi sávban tapasztalták azt, hogy három éves minimumra csökkent a megtakarítási hajlandóság, a kevesebbet és többet keresők mind sokkal többet szeretnének félretenni, mint tavaly. 

A tartalékok visszaépítése a cél

A legtöbb háztartásnak az a célja, hogy visszaépítse az elmúlt évek hatalmas inflációja során megcsappant reálvagyonát, újra összegyűjtsön egy megfelelő szintű tartalékot. A megtakarítással rendelkező háztartások aránya az elmúlt negyedévekben 60-66 százalék között alakult, 13-19 százalék között volt az olyan háztartások aránya, amelyeknek állampapírjaik is vannak, ők az idén jelentős kamatjövedelemre számíthatnak. Júniusban 16 százalék volt az állampapírral rendelkező háztartások aránya. 

A vagyonosabb háztartások (10 millió forint fölötti megtakarítás) szívesebben fektetne állampapírokba, minden harmadiknak van ilyen befektetése, a 3 millió forint alatti megtakarítással rendelkezőknél viszont csak 10 százalék az aránya. A háztartások állampapír-vagyonának legnagyobb része az inflációt követő Prémiumban (PMÁP) van, erre hatalmas kamatot fizet az idén az állam. Ezt az államháztartás számára kedvezőtlen hatást azonban csökkentheti, hogy a kamatjövedelem nagyrészt belföldön marad - hívja fel a figyelmet az MNB. 

A kamatok felét a kisbefektetők ismét állampapírba fektetnék be, 36 százalékuk a kiadásai fedezésére költené, vagyis fogyasztásra fordítaná, míg 13 százalék azok aránya, akik más pénzügyi eszközbe fektetnék be az állampapírokból származó kamatot. 

Kevesebben akarnak hitelt felvenni

Bár a jegybank adatai szerint a hitelezési ráta növekszik, a felmérés szerint mégis egyre kevesebben szeretnének hitelt felvenni. Három évvel ezelőtt nyáron még 10 százalék körül volt a hitelfelvételt tervezők aránya, most ez 4 százalék alatti mélyponton van. A legtöbben fogyasztási hitelben gondolkoznak, ott már látszik növekedés az elmúlt hónapokban. 

A hitelezési adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy hiába terveznek sokkal kevesebben kölcsönfelvételt, a hitelt ténylegesen felvevők száma emelkedik az elmúlt évekhez képest. Ez különösen a lakáshiteleknél látható, amit az magyarázhat, hogy itt volt a legnagyobb a visszaesés, tehát a növekedés ehhez képest tekinthető kiemelkedőnek. A személyi kölcsönöknél pedig történelmi csúcson van mind a szerződések száma, mind a szerződéses összeg nagysága.

Az orosz-ukrán háború miatti pesszimizmus lassan oldódik. 2022 vége óta csökken a pénzügyi helyzetük miatt aggódó háztartások aránya. A korábban pesszimista háztartások most már inkább stagnálásra számítanak, és enyhén emelkedik az optimista háztartások aránya is, de továbbra sem éri el a 15 százalékot. A többi család vagy romlásra vagy változatlanságra számít, nagyjából fele-fele arányban.