Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt a nyúlfarknyi jogszabálytervezetet, amelyben kihirdeti a nyugdíjak megállapításához nélkülözhetetlen szorzószámot a tavalyi 17,5 százalékos bruttó átlagkereset-növekedés alapján.
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagbér kiszámításához a kormánynak minden év márciusában meg kell határoznia azt a szorzószámot, ami alapján a nyugdíjakat meg tudják állapítani. Ezt hívják hivatalosan tárgyévi valorizációs szorzószámnak. A valorizáció célja, hogy a nyugdíjazást megelőző második és a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítsa.
A nyugdíj megállapítása során az egyes években szerzett jövedelmeket meg kell szorozni az adott évre vonatkozó valorizációs szorzószámmal. A szorzószám a kereset megszerzése óta eltelt idő országos nettó átlagkereset-növekedési mértékeinek szorzata.
Amíg nincs hivatalos szorzószám, nincs nyugdíjmegállapítás
A szorzószámok megállapításának nemcsak a nyugdíj összegének meghatározásában van döntő szerepe, hanem a nyugdíj megállapíthatóságához is szükség van rá. A szorzószám hivatalos, jogszabályban kihirdetett megállapításáig tárgyévi kezdő időponttól nyugdíj, korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék és táncművészeti életjáradék nem állapítható meg, a jogosultak csak előleget kaphatnak.
A valorizációs szorzószámok hatálybalépését követően a nyugdíjbiztosítási szervezeteknek április 15-ig kell meghozniuk a nyugdíjmegállapító határozatokat. Az érintettek a megállapított nyugellátás és a nyugdíjelőleg különbözetét egy összegben kapják meg.
17,5 százalék a fontos érték
A társadalmi egyeztetésre most közzétett jogszabálytervezet a 2023. évi valorizációs szorzószámokat állapítja meg. Az idei szorzószámokhoz a 2022-es nettó átlagkereset-növekedési adat szükséges. Különösebb egyeztetést ez nem igényel, hiszen a számot a Központi Statisztikai Hivatal által 2023. február 23-án már nyilvánosságra hozta: mértéke 17,5 százalék.
A tervezet a 2022. évi szorzószámokat a 17,5 százalékos növekedési mértéknek megfelelően megszorozza 1,175-del. A jogszabály mellékletét képező táblázat új, 2021. évhez tartozó sora szintén ezt a mértéket tartalmazza. Amennyiben a jogszabály a tervezet alapján megjelenik, az új valorizációs szorzószám alapján a nyugdíjbiztosítás megállapíthatja az új nyugdíjakat, nyugellátásokat, a határozatokat megküldheti az érintetteknek, és utalhatja nekik a különbözetet.
A nyugdíjhatározat döntő fontosságú abban az esetben is, ha a friss nyugdíjas hitelt szeretne felvenni, hiszen ez az állandó jövedelem az, ami alapján a bank például személyi kölcsönt tud neki adni.
A bankok nem zárkóznak el a nyugdíjasok hitelezésétől, legfeljebb a koruktól és az igényelt kölcsön futamidejétől függően külön feltételeket szabnak, például adóstárs bevonását kérik. Ezekről itt írtunk részletesen.
Így számolt a KSH
A KSH adatai alapján 2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 581 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 400 300 forint volt. A bruttó átlagkereset 18,1, a nettó átlagkereset 18,7%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. 2022-ben a bruttó átlagkereset 515 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 355 300 forintot ért el. 2022-ben a bruttó átlagkereset 17,5%-kal, a nettó átlagkereset 18,2%-kal meghaladta az előző évit.
