Az önkéntes nyugdíjpénztárak alacsony átlaghozamot értek el 2021-ben, ami mögött veszteséges és kiemelkedően nyereséges portfóliók is akadtak. A veszteséges alapok ráadásul éppen a kockázatkerülők voltak, ezzel szemben a lakosság számára elérhető szintén biztonságosnak számító állampapírok egyre magasabb hozamot nyújtanak. A Bank360 elmagyarázza, miért állt fel ez a különbség, és mi nyugtathatja meg a pénztártagokat.

Az önkéntes nyugdíjpénztár jó lehetőséget kínál arra, hogy hosszú távú rendszeres befizetések után szervezett módon gyarapodjon a nyugdíjas éveket megkönnyítő megtakarítás. Egy hosszú távú befektetésnek persze mindig lehet kedvező és kevésbé jó időszaka. A tavalyi év nem tartozott az önkéntes magánnyugdíjpénztárak legjobbjai közé, a 2,63 százalékos átlagos nettó hozam alulmúlta a 7,4 százalékos éves inflációt.

Hasonlítsd össze az alábbi kalkulátorral az elérhető lakáshiteleket! Állítsd be, hogy mekkora hitelösszegre van szükséged, és találd meg a számodra ideális ajánlatot! A kalkuláció ingyenes.

Az alacsony átlagos érték mögött voltak kiemelkedően magas hozamú portfóliók, de számos olyan is, ami akár 5 százalék feletti veszteséget is elszenvedett.  Az utóbbiak ráadásul inkább a hagyományos és kockázatkerülő ajánlatokból kerültek ki, amelyek a biztonságosabb állampapírokba fektetnek nagyobb arányban. A lakossági állampapíroknál azonban ennél magasabb hozamokat is el lehetett érni tavaly. A Bank360.hu szakértői elmondják, miért lehet mégis kisebb a tavalyi önkéntes nyugdíjpénztári hozam.

A legtöbb lejáraton jobb volt a lakossági állampapír

A 2,63 százalékos átlagos nyugdíjpénztári hozamnál jelenleg minden lejáraton jobb hozamot lehet elérni, de még a 2021-ben vett állampapírok hozama is magasabb a legtöbb esetben. A Magyar Állampapír Plusz 2019-es bevezetése óta kínál összesen 4,95 százalékos éves hozamot, ha azt 5 éven át tartja a megtakarító. Tavaly év elején az 5 éves Prémium Magyar Állampapírt 4,55 százalékos első hozam mellett lehetett felvenni, júniustól pedig 4,05 százalékos kezdeti hozammal kínálták a 3 éves lejáraton is. Mindkét tavalyi papír kamata növekedni fog az azóta megemelkedő infláció miatt.

Egyedül a rövidebb lekötést igénylő állampapírokat haladta meg a nyugdíjpénztári átlaghozam. Az Egyéves Magyar Állampapír tavaly 2,5 százalékos, az egy évre szóló Kincstári Takarékjegy 2,25 százalékos hozammal volt kapható. Azóta azonban már ez is múltidő, tavaly decembertől mindkét egy évre lekötött befektetés már 3 százalékot kamatozik, március végétől pedig már 4,25 százalékra emelkedett az egyéves befektetések hozama.

Állampapír és állampapír között is van különbség

Az alacsonyabb nyugdíjpénztári hozam egyik alapvető oka, hogy a nyugdíjpénztári portfoliókban nem ugyanaz az állampapír van, mint amit a lakosság az Államkincstárnál megvehet. A lakossági állampapírokat ugyanis csak magánszemélyek vásárolhatják meg, így egy nyugdíjpénztárnak ez nem is befektetési lehetőség. A lakossági állampapírok állami szolgáltatások a megtakarítók számára, annak előre meghatározott kamatait az állam fizeti az államadósság finanszírozásáért cserébe.

A nyugdíjpénztárak számára viszont csak a piaci alapon meghirdetett állampapírok érhetőek el. A piaci alapú kamatok pedig aukciókon alakulnak ki, így a jelenlegi bizonytalan környezetben akár hetente is jelentősen változhatnak, megkönnyítve vagy megnehezítve a nyugdíj érdekében takarékoskodók dolgát. Tavaly év végén a hosszú távú hozamok jelentősen emelkedtek, ami bár hosszú távon magasabb hozammal kecsegtet, rövid távon hozzájárult az alacsony átlaghozamhoz. A még korábban alacsonyabb hozam mellett beszerzett állampapírok ugyanis már az újabb, magasabb hozamú papírokhoz képest kevesebbet érnek, a másodpiacon ezért csak kisebb összegért lehetne túladni rajtuk. 

Ahogy azonban az MNB közleménye is rámutatott, ezt a veszteséget nem kell realizálniuk a pénztáraknak. A pénztárak jellemzően a lejáratig tartják az állampapírokat, vagyis nem adják el azt alacsonyabb áron a másodpiacon. A jegybank szerint így elég idő áll rendelkezésre a piaci korrekciók bevárására, a rendszeres befizetések pedig csökkentik a bizonytalanabb időszakok kockázatát, hiszen egy egység megtakarításért több értékpapír vásárolható árfolyamesés esetén: a havi rendszeres megtakarítással lehet ellensúlyozni a hozamok kilengését.