A befektetési alapok és az OTP-részvény voltak a kisbefektetők tavalyi kedvencei. Az állam a nyáron elengedte a lakossági megtakarításokat, ősszel hozott csak vissza valamennyit az állampapírpiacról elpártolt pénzekből. Bár a lakosság új értékpapírok után nézett, az adózásra kevesen figyelnek oda tudatosan.
Bármilyen nehéz év volt is 2022, a kisbefektetők így is félre tudtak tenni csaknem 1700 milliárd forintnyi friss megtakarítást értékpapírokban. Ezzel a háztartások értékpapír-állománya az év végére 17 481,3 milliárd forintos történelmi csúcsra jutott. Nem minden kibocsátó lehet azonban elégedett, a magas infláció miatt ugyanis a kisbefektetők korábbi viselkedése teljesen a feje tetejére állt.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) például elég gyenge értékesítési adatokkal zárta az esztendőt. A háztartások állampapírokban lévő megtakarítása 10 140 milliárd forint volt az év végén, alig 40 milliárd forinttal gyarapodott 12 hónap alatt.
Hiába volt magas az infláció, az ÁKK sokáig nem reagált erre, bár volt inflációt követő kötvénye (Prémium Magyar Állampapír - PMÁP), annak az induló kamata a 2021-es áremelkedéshez igazodott, emiatt nagyon alacsony volt a már javában emelkedő inflációhoz képest. A korábban “szupernek” hívott Magyar Állampapír Plusz hozama egyáltalán nem volt már vonzó, a rövidebb futamidejű lakossági kincstárjegyek kamata is jócskán elmaradt az intézményi papírokétól.
A piachoz jobban értő befektetők ugyan egy időben vásárolták az intézményi papírokat, de sok kisbefektető az alacsony lakossági kamatok láttán hátat fordított az állampapírpiacnak. Az ÁKK az értékesítés szempontjából katasztrofális nyári hónapok után az utolsó negyedévben tudott ismét komolyabb mennyiségű lakossági pénzt behozni, amikor az új PMÁP-ot és a Bónusz Magyar Állampapírt már 11 százalék fölötti kezdő kamattal hirdette meg. Ezzel sikerült nagyjából plusz nullára kihoznia tavaly a háztartásoknál az állampapír-eladásokat.
A bankok sikeresen gyűjtötték a pénzt
A hitelintézetek ezzel szemben nagyon sok lakossági megtakarítást vonzottak, akár a kötvényeikről, akár a részvényeikről volt szó. Az OTP-részvény lett 2022 egyik slágerbefektetése, az MNB adatai szerint a lakosság csaknem 400 milliárd forintnyi friss megtakarításból vásárolt banki részvényeket. A Budapesti Értéktőzsdén ugyan több bankpapír is forog (MKB, Takarék Jelzálogbank), de ezek forgalma minimális, vélhetően ez az összeg szinte teljes mértékben OTP-papírokba kerülhetett.
Azok a befektetők, akik egész évben megtartották a bankpapírjaikat, alapvetően buktak ezen, az év végéig több mint 160 milliárd forint volt a háztartások árfolyamvesztesége, de a statisztikák szerint sokan lehettek, akik nyerhettek, novemberben például, amikor az előző havi 8 ezer forint alatti szintekről bőven 10 ezer fölé ment az árfolyam, sokan kiszálltak. Az év végén a háztartások nem egészen 1200 milliárd forintot tartottak hazai részvényekben, ennek több mint a fele bankpapír volt.
A hitelintézetek a kötvénypiacon is sikeresen vontak be lakossági forrásokat. A banki kötvények piaca éveken át stagnált, olyan kibocsátások, amelyek a háztartásoknak szóltak volna, nem nagyon akadtak. 2022 második felében viszont megjelent több vonzó hozammal kecsegtető forintos és eurós kötvény is a piacon, ezekből csaknem 100 milliárd forintnyit adtak el az év utolsó három hónapjában. A kisbefektetőknél lévő banki kötvény-állomány ezzel 162,3 milliárd forintra nőtt, ez bő 100 milliárdos növekedés egy év alatt, vagyis a bankok sikeresebben adtak el a lakosságnak új hitelpapírokat 2022-ben, mint a magyar állam. Érdekesség, hogy a banki kötvények nagyobbik hányada deviza alapú értékpapír.
A legtöbb friss megtakarítást a befektetési alapok hozták be. A háztartások csaknem 1200 milliárd forintnyi friss pénzt helyeztek el befektetési jegyekben, különösen sok pénzt vonzottak a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok. A háztartások hazai befektetési alapokban lévő megtakarítása 2022 végére megközelítette a 6 ezer milliárd forintot, történelmi csúcson járt.
Az adózáson ráfizetnek majd
Jól látszik, hogy tavaly a háztartások az állampapírok helyett más értékpapírokat választottak, mert azoktól nagyobb hozamot reméltek. Az azonban nem mindenkinek jutott az eszébe, hogy míg a 2019. júniusától kibocsátott állampapírok kamata és hozama kamatadómentes, addig a részvények és befektetési alapok árfolyamnyeresége, valamint a banki kötvények kamata után az állam 15 százalékos adót szed be.
Ez az adó elkerülhető, ha a megtakarítást tartós befektetési számlán (tbsz) vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) helyezi el befektető. Ezek népszerűsége viszont nem ugrott meg a részvényekével és a befektetési alapokéval együtt.
A lakosságnál több mint 7300 milliárd forintnyi olyan magyar értékpapír van, ami nem állampapír, emellett külföldi részvényekben és befektetési jegyekben is lehet még nagyjából 1300 milliárd forintjuk. Olyan értékpapírszámlán viszont, amelynél igénybe lehet venni kamatadó-mentességet, kevesebb mint 3900 milliárd forintot tartottak a magyarok a jegybanki adatok szerint. Ráadásul ebben a 3900 milliárdban is lehetett állampapír bőven, ami azt jelenti, hogy a részvények, befektetési jegyek és egyéb kötvények többségének hozamából adóznak.
Az elmúlt évtizedben a negyedik nyugdíjpillérnek is nevezett nyesz-ek száma megfeleződött, 2022 végére 91,5 ezerre csökkent, ezeken a számlákon valamivel több mint 430 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a kisbefektetők. Pedig a nyesz nem csak kamatadó-mentességet adhat, de az adott évi befizetések után személyi jövedelemadó-kedvezményt is igénybe lehet venni.
A tbsz-ek száma 257,5 ezer volt az év végén, kicsit magasabb, mint 2021 végén, de a csúcson öt évvel ezelőtt volt a számlák száma, amikor 360 ezer ilyen szerződés volt a befektetési szolgáltatóknál, bankoknál, brókecégeknél és fióktelepeknél. Tbsz-en 3455 milliárd forintnyi értékpapír volt az év végén, ami számlánként átlagosan 13,4 millió forintot jelent. Ha öt év alatt egy ilyen számlán évente 10 százalék hozam keletkezik, akkor a számla tulajdonosa több mint 1,2 millió forintnyi hozamot tarthat meg ahhoz képest, mintha normál értékpapírszámlán lett volna a megtakarítása.
