Stagnáltak a magyarországi lakásárak a friss statisztikai adatok szerint, az éven belüli változás minimális, az előző évhez képest pedig mindössze 1,5 százalékos a drágulás. Az új lakások jobban tudták tartani a lépést az inflációval, de őszre már ott is megállt az áremelkedés.
Mérsékelt érdeklődés és stagnáló árak jellemezték tavaly a második negyedév után a harmadikat is a hazai lakáspiacon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adataiból. Az év végén a babaváró támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénylésének 2024-től hatályos korlátozása élénkítette a keresletet, a megelőző negyedévben (július-szeptember) azonban még a kivárás volt tapasztalható. A lakásárak szinte változatlanok voltak a második negyedévhez képest (a KSH 0,3 százalékos csökkenést, míg a megelőző negyedévben 0,5 százalékos emelkedést mért).
A használt lakások árindexe a második és a harmadik negyedévben nem változott, az új lakásoké a második negyedévben még 7 százalékkal emelkedett a megelőző negyedévhez képest, majd a harmadik negyedévben itt is stagnálás következett.
A 2022-es árakhoz viszonyítva a nominális emelkedés 1,5 százalék volt a harmadik negyedévben, ami jóval elmarad az infláció mértékétől. A lassulás látványos: míg 2022-ben minden negyedévben 20 százalék körüli áremelkedést mértek éves alapon, addig 2023-ban az első negyedévben mintegy 10, a második negyedévben 5, a harmadikban 1,5 százalékot.
A KSH számai előzetes adatok, amelyeket akár több százalékponttal is korrigálhat a következő hónapokban, de a tendencia látható. Az infláció, a megélhetési költségek emelkedése és a magas lakáshitel-kamatok éreztették hatásukat a lakáspiacon 2023-ben, megállt a megelőző két évben tapasztalt komoly drágulás, de - az egyesek által várt - áresés nem jött el, a magas árak kitartanak.
Ilyen árkorrekció a használt lakások egy részénél, főként a korszerűtlenebb, magas fűtési költségű ingatlanoknál tapasztalható. A használt és az új lakások ára közti különbség nem csökkent, az előbbiekért 162 százalékkal, az utóbbiakért 204 százalékkal kellett tavaly a harmadik negyedévben többet fizetni, mint 2015 azonos időszakában.
Az Ingatlannet.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy az új lakások árai jobban tudták tartani a lépést a nagyon magas inflációval, mint a használt lakásoké. Az elmúlt egy évben látványosan nyílt az árolló közöttük, holott a korábbi években viszonylag állandó árkülönbséget lehetett tapasztalni, az ingatlanok meredek drágulásából az új és használt lakások tulajdonosai hasonlóan profitálhattak. Ennek a változásnak a hátterében is az állhat, hogy a használt lakások átlagárát lefelé húzzák a már nehezebben és olcsóbban eladható korszerűtlen lakások, míg az újaknál ilyen hatás nincs.
