Hiába vált lehetővé júliustól az ingyenes bolti készpénzfelvétel, a cash-back, mégsem érhető el szinte sehol. A bankok felvették a kondíciós listáikra, a boltok viszont húzzák a szájukat, nem érdekeltek a bevezetésében. Külföldön népszerű a szolgáltatás, de ott meg is éri a kereskedőknek, sőt a bankoknak is, mert mások a szabályok. 

Megjött a cash-back, vagy ahogy a bankok hirdetményeiben szerepel: “vásárlás készpénzátvétellel” Magyarországra is. Július 1-től, minden betéti kártyás ügyfél ingyenesen felvehet 40 ezer forintot, illetve havonta kétszer 20 ezer forintot a boltokban a pénztárakból, ha bankkártyával vásárol, de csak akkor, ha ezt a kereskedő lehetővé teszi. A tranzakció abban az esetben díjmentes, ha arról a bankszámláról venné fel a készpénzt az ügyfél, amelyikre kérte a 150 ezer forintos ingyenes ATM-es készpénzfelvételt is. Más bankszámla esetében felszámíthat díjat a bank, vagy meg is hiúsulhat az ügylet. 

A szolgáltatás egyelőre csak a Penny üzleteiben működik, máshol nem. A Penny viszont már évek óta nyújtja az OTP-s bankkártyás klienseknek, az igénybe vevők száma ugyanakkor nem volt jelentős, havonta néhány száz tranzakcióról írtak a korábbi tudósítások. Júliustól viszont a bankoknak ezt már mindenképpen lehetővé tenniük, és az összeghatárhoz kötött ingyenesség is újdonság, viszont az a kereskedők döntésétől függ, hogy bevezetik-e a boltjukban a cash-backet. 

Vannak kereskedők, amelyek kerek perec kijelentették, nem fogják ezt lehetővé tenni, mások pedig csak “vizsgálják” a lehetőséget. A kormány az ATM-ekkel szerényel ellátott kistelepülések problémáin segítene ezzel a megoldással, a kisboltok üzemeltetői viszont egyáltalán nem lelkesednek az ötletért, hogy nagyobb összegű készpénzt tartsanak a kasszában. Nem akarnak azért pénzt adni valakinek, hogy azt máshol költse el, ne a boltukban, hanem például a szomszédtól vásároljon belőle tojást. Nem akarnak időt pazarolni erre a szerintük fölösleges pénzügyi műveletre, és a kasszában tartandó magasabb összeg miatt rablóktól is tartanak.  

Külföldön pedig viszonylag népszerű ez a szolgáltatást. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Németországban, Lengyelországban, Hongkongban, Kanadában, Írországban, Spanyolországban, Belgiumban, Hollandiában, Svédországban és Norvégiában is elterjedt. Ennek oka a kereskedőket terhelő költségekben rejlik. A boltosok egy fix díjat fizetnek a betéti kártyás vásárlások után, ami nem változik, bármekkora összegért is vesz náluk a kártyahasználó. Ugyanakkor a nap végén a kasszában maradt készpénz befizetéséért vagy annak elviteléért a bankok, pénzszállító cégek díjat számolnak fel, ez a költség pedig csökkenthető, ha kevesebb marad a kasszában. Emellett jellemzően sehol sincs olyan jogszabály, ami alapján akár a kereskedőknek, akár a bankoknak ingyen kellene nyújtani az ügyfeleknek ezt a szolgáltatást, vagyis a költségeket a kereskedőknek és a bankoknak kellene valamilyen felosztásban viselni. Tehát a bolti készpénzfelvételért a fogyasztóval is kifizettethetnek valamilyen díjat. 

Magyarországon nem fix a díj

A magyarországi kereskedő viszont egyáltalán nem biztos, hogy motivált lesz ilyen szolgáltatás bevezetésében, ugyanis a kereskedői jutalék idehaza nem fix összeg, hanem százalékos alapú, vagyis minél nagyobb értékben vásárol a fogyasztó, annál többet kell fizetnie a boltnak a bank számára. Amíg a fogyasztó árucikket vásárol, addig a kereskedő a beépítheti ezt a költséget az árrésébe, de amikor készpénzt kér a kasszából, akkor nem mondhatja azt neki, hogy a 20 ezrest kicsit drágábban, például 21 ezer forintért adja, vagyis ezen az ügyleten valószínűleg bukni fog a bolt. 

Ezek a kereskedői jutalékok egyedi megállapodásokban rögzített értékek, de a korábbi sajtóhírek és az interneten fellelhető információk alapján valahol 1-1,2 százalék között lehet az értékük. Magyarán 20 ezer forintnyi plusz pénz felvétele egy boltosnak körülbelül 200-250 forintjába kerülhet. A cash-backet tranzakciós illeték nem terheli, szóval a bankok számára elvileg nem jár extra kiadással. 

Ha egy bankkártyás ügyfél az adott hónapban harmadjára is fel akar venni a boltban készpénzt, megteheti, nem fogják elutasítani, de ebben az esetben már könyörtelenül felszámítják a bankok a tranzakció díját, és a nemrég publikált kondíciós listái szerint nem fog feltétlenül kevesebbe kerülni a bolti készpénzfelvétel, mintha az ATM-ből vett volna fel pénzt valaki. Vannak bankok, amelyek pont annyit számítanak fel a harmadik és többedik cash-back után, mint az ATM-es nem fizetős készpénzfelvételeknél, de magasabb is lehet a díj.

Külföldön ahány bolt, annyi szokás

Az, hogy más országokban működik a cash-back, vagyis a bolti készpénzfelvétel, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden boltban igénybe lehet venni ezt a szolgáltatást, és azt sem, hogy az a bankkártyás ügyfél számára ingyenes. A legtöbb országban piaci alapon alakult ki a gyakorlat, a bankok és a kereskedők olyan megoldást alkalmaznak, ami nekik és a vásárlóknak is megfelelő. 

Az Egyesült Államokban például az idegen ATM-es készpénzfelvétel díja jellemzően magas, egy olyan bankkártyás ügyfél, aki nem talál a közelben a saját bankjához tartozó ATM-et, általában jobban jár, ha valamelyik boltban vagy benzinkúton vesz fel némi készpénzt. Ez még akkor is így van, ha a bank ezt a tranzakciót később kiszámlázza neki. Abban sincs egységes gyakorlat, hogy mennyi készpénzt vehet fel az ügyfél az egyes boltokban. 

A Magyarországon is jelen lévő Aldi például, hogy tartani tudja a gyors tempót a pénztáraknál, csak 10, 20, 40 vagy 100 dollárt ad ki, más összeg nem kérhet a vásárló. Van olyan üzletlánc, ahol 300 dollár a maximálisan felvehető összeg, máshol viszont csak 25 dollárt adnak ki, és azt is sok helyen megszabják, mekkora összegben kell vásárolni ahhoz, hogy készpénzt kapjon az ügyfél. Sőt vannak üzletláncok, amelyeknél nincs teljesen egységes gyakorlat sem, hanem boltról boltra változnak a limitek és a szabályok.

Az Egyesült Királyságban már vásárolni sem kell

A briteknél a bolti készpénzfelvétel majdnem olyan népszerű, mint az ATM-használat. A helyi jogszabályok nemrég lehetővé tették, hogy akár azok is vehessenek fel készpénzt a pénztáraknál, akik nem vásároltak ott semmit. Több ezer bolt be is vezette ezt a szolgáltatást, és 1 pennytől 50 fontig ad ki készpénzt azoknak, akik ezt kérik. 

A díjak azonban változatosak. A nagy szupermarketek jellemzően ingyen nyújtják a cash-backet, de a kereskedők számára nem tilos díjat felszámítani a készpénz kivételéért. Vagyis a vásárló matekozhat, mi az olcsóbb: az ATM vagy a helyi kisbolt. Egy biztos, az utóbbiból maximum 50 fontot (nem egészen 22 ezer forint) vehet csak fel. 

Az akár vásárlás nélkül is elérhető bolti készpénzfelvételnek sok ellenzője volt az Egyesült Királyságban is. A szakértők egy része úgy gondolja, a készpénzhasználat visszaszorítására kellene törekedni, egy ilyen lehetőség pedig éppen az ellenkező hatást válthatja ki.