Májusban a személyi hitelek piacán történelmi csúcsot ért el az új szerződések összege, több mint 131 milliárd forintot vettek fel a háztartások. Az újonnan kötött lakáshitel-szerződések szerződéses összege viszont csökkent az előző hónaphoz képest, a kihelyezett összeg 253 milliárd forint volt. A hazai lakáshitelpiac azonban így is jól teljesít, a volumen már az év első öt hónapjában megközelítette az 1 300 milliárd forintot.
A személyi hitelek új szerződések összege 131,58 milliárd forintot tett ki idén májusban, ami minden idők legmagasabb eredményének számít. A most tárgyalt eredmény 31,8%-kal múlta felül a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 99,84 milliárd forintot. A korábbi csúcstartó egyébként az idén márciusban kihelyezett 121,26 milliárd forintos eredmény volt, amit ugyancsak jelentős mértékben, 8,5%-kal múlt felül a májusi eredmény.
Nemcsak a volumen, hanem a darabszám is jelentősen emelkedett. A tavaly májusi 31 557 személyihitel-szerződéssel szemben idén májusban 35 872 szerződés született, ami 13,7%-os emelkedést jelent. A májusi szerződésszám és a hitelösszeg alapján elmondható, hogy az új személyi hitelek átlagos hitelösszege májusban 3 668 032 forint volt, ami 15,9%-os emelkedést jelent a tavaly májusi 3 163 894 forint átlagösszeghez képest.
A lakáshiteleknél továbbra is az Otthon Start dominál
Az MNB adatai szerint májusban 253,33 milliárd forintot tett ki az újonnan kihelyezett lakáscélú hitelek szerződéses összege, ami 70,4%-kal múlta felül a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 148,66 milliárd forintot. Az év/év alapú bővülés tehát még mindig igen jelentős, igaz, csökkenőben van – áprilisban az éves bővülés mértéke még 95,7%-os volt, az azt megelőző hónapokban pedig még végig 100% feletti volt ez az érték.
A kihelyezés zömét továbbra is az Otthon Start Program keretein belül nyújtott lakáshitelek tették ki, igaz, ezek szerződéses összege ezúttal mindössze 180 milliárd forint volt, ami az eddigi egyik leggyengébb eredménye a programnak. Ennek megfelelően az OSP-hitelek teljes lakáshitel-kihelyezésen belüli részaránya hosszú hónapok óta először csökkent 72% alá (71,1%). Ugyanebben az időszakban a piaci lakáshitelek kihelyezése némileg emelkedett, az áprilisi 52,73 milliárd forinttal szemben májusban már 53,64 milliárd forintra kötöttek szerződést. Ráadásul a támogatott lakáshitelek kihelyezése összességében is csökkent (209,67 milliárdról 199,70 milliárdra), így a piaci lakáshitelek részaránya az áprilisi 20,1%-ról májusban 21,2%-ra emelkedett.
A piaci lakáshitelek esetében az újonnan felvett hitelösszeg 54,5%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 117,97 milliárd forint piaci lakáshiteltől. A teljes kihelyezett összegen belül az OSP-hitelek aránya 71,1% volt idén májusban, míg a támogatott lakáshitelek összesített részaránya 78,8%-ot tett ki a teljes májusi kihelyezésen belül. Az OSP-n kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege májusban 19,7 milliárd forint volt, ami a tavaly májusi (-35,8%) és az idén áprilisi (-4,7%) eredményektől is elmaradt.
A piaci lakáshitelek részaránya a múltban a 90%-ot is meghaladta, és bár súlyuk az utóbbi 7-8 évben csökkent, jellemzően továbbra is meghaladta a 70-80%-ot. Ez a helyzet az Otthon Start Program tavalyi őszi indulásával gyökeresen megváltozott, azóta ugyanis a piaci hitelek részaránya a 20% körüli szintre esett vissza.
Májusban 9 303 lakáshitel-szerződés született, ami 22,4%-kal múlta felül a tavaly májusi 7 598 darab szerződést. A szerződések több mint fele, 54,2%-a volt OSP-szerződés (5 041 db). Májusban 27 231 491 forint volt az újonnan felvett lakáshitelek átlagos szerződéses összege, ami 39,2%-kal haladta meg a tavaly májusi 19 566 258 forintos átlagösszeget. Az otthon startos lakáshitelek átlaga pedig 35 707 201 forint volt májusban.
A 2024-es év eredménye már majdnem megvan
2024-ben 1 351,4 milliárd forint új lakáshitelt vettek fel a háztartások, míg az idei év első öt hónapjában 1 294,7 milliárd forintot. Mindez azt jelenti, hogy idén január-májusban már a 95,8%-a realizálódott a két évvel ezelőtti eredménynek. De a tavalyi évhez viszonyítva is szépen teljesít az idei lakáshitelpiac, hiszen a 2025 egészében kihelyezett 1 967,4 milliárd forintnak is a 65,8%-át teszi ki az idén január-májusi eredmény.
A két évvel ezelőtti, ugyancsak kiemelkedően magas eredményt tehát már biztosan felülmúlja majd a lakáshitelpiac idei teljesítménye, és amennyiben az év további részében sem történik semmi drámai, úgy jó eséllyel a tavalyi eredményt is sikerül majd felülmúlni. Ahogyan jelenleg arra is komoly esély mutatkozik, hogy idén először az új kihelyezések szerződéses összege meghaladja a 2 000 milliárd forintot.
Visszaesés a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél
Májusban 7,87 milliárd forintot tett ki a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek szerződéses összege, ami éves alapon 25,8%-os visszaesést jelent. A szerződések száma 421 volt májusban, ami szinte pontosan megegyezett az idén áprilisi adattal (422 db), ugyanakkor 32,1%-kal elmaradt a tavaly májusi értéktől.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében idén májusban 18 698 577 forint volt az átlagos hitelösszeg, ami 9,3%-kal múlta felül a tavaly májusi 17 101 703 forintos átlagösszeget.
A babaváró gyengült, a munkáshitel bővült
Idén májusban 18,28 milliárd forint babaváró hitelt vettek fel a fiatal házaspárok, ami 9%-os visszaesést jelent a tavaly májusi 20,08 milliárd forinthoz képest. Ugyanakkor az idei év első öt hónapjában összesen 93,8 milliárd forint babaváró került kihelyezésre, ami viszont meghaladja a tavalyi év január-májusában kihelyezett 88,38 milliárd forintot.
A munkáshitel esetében év/év alapon jelentős visszaesésről beszélhetünk, elvégre a tavaly májusi 16,91 milliárd forinthoz képest az idén májusi 9,43 milliárd forint 44,2%-os visszaesést jelent. Az év első öt hónapjában 44,19 milliárd forintot tett ki a munkáshitelek szerződéses összege, ami 52,9%-os csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakában kötött szerződések 93,74 milliárd forintos összegéhez képest.
