Újabb fél százalékponttal lett alacsonyabb az alapkamat. Az inflációt sikerült megfékezni, a hosszú távú kamatok azonban nem csökkennek együtt az MNB irányadó mutatójával, ezért a lakáshitelek kamatainak csökkenése is megállt az év eleje óta.
Akárcsak áprilisban, májusban is fél százalékponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A jegybanki alapkamat ennek megfelelően szerdától már csak 7,25 százalékos, az egynapos betétekre pedig 6,25 százalékos kamatot fizet az MNB, míg az egynapos fedezett hitel kamata 8,25 százalékosra mérséklődik. A kamatdöntés megfelel a piaci várakozásoknak és a jegybank által előzetesen sugalmazott mértéknek is.
Az MNB hangsúlyozta, hogy pozitív reálkamatot kíván fenntartani, vagyis az alapkamat magasabb szinten marad, mint az infláció, márpedig az áremelkedés éves mértéke áprilisban is alacsony, 3,7 százalékos volt. A szakértők, így a jegybank is az infláció valamelyes emelkedését várják az év második felében, de az éves átlagos áremelkedés bőven a jelenlegi alapkamat alatt várható, az MNB a legutolsó inflációs jelentésében éves átlagban 3,5–5,0 százalék közötti inflációt prognosztizált.
Az alapkamat csökkentését lehetővé teszi, hogy a forint árfolyama stabil, az elmúlt hetekben még erősödött is, ezért a magyar fizetőeszköz gyengülése nem veszélyezteti az árakat. Kedvezően befolyásolhatják az inflációt az üzemanyagárak, amelyek májusban jelentősen csökkentek, mivel olcsóbbá vált a kőolaj, és kormányzati nyomásra a hazai kiskereskedelmi árak is besimultak a szomszédos országok átlagába.
A hitelkamatok nem biztos, hogy csökkennek
Az alapkamat csökkentése főleg a cégeknek lehet jó hír, a rövid kamatperiódusú vállalati hitelek kamata ugyanis emiatt mérséklődhet. A BUBOR szintje általában már a kamavágást követő napon követi az alapkamatot, minél rövidebb a kamatperiódus, annál nagyobb mértékben.
A hosszabb futamidejű és kamatperiódusú hiteleknél nem ennyire gyors a piac reakciója. A több éves referenciakamatok csak lassabban követik az alapkamat mérséklődését, jelenleg a 20 éves BIRS referenciamutató csaknem egy százalékponttal áll magasabban, mint január közepén, 6,53 százalék.
A rövid kamatperiódusú hitelek kamatait tehát csökkenthetik a bankok a jövőben, de a hosszabb kamatperiódusúaknál, mint amilyenek a lakáshitelek is, erre egyelőre nem lehet számítani.
Az év hátralévő részében is folytatódhatnak a kamatvágások, de egyre lassabb ütemben. A piac arra számít, hogy a második negyedévtől már csak néhány tíz bázispontnyi alapkamat-csökkentés jöhet szóba, az év végén 6 százalék körüli szinten lesz az alapkamat.
