Holnaptól már csak 7,75 százalékos az alapkamat, de az MNB már fél százalékra mérsékelte a kamatvágást. A szakértők szerint az év közepéig 6,5-7 százalékra süllyedhet az irányadó ráta, ez pedig a hitelek kamataira is hatással lesz.
A várakozásoknak megfelelően döntött keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, és fél százalékponttal 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az egynapos jegybanki betét kamata 6,75 százalékra ment le, az egynapos fedezett hitelé pedig 8,75 százalékos lett. A mostani kamatcsökkentés már csak fele a februárinak és 0,25 százalékkal kisebb a márciusinál is.
A kamatvágást több tényező is indokolta, egyrészt az infláció meredek ütemben csökkent az elmúlt hónapokban, márciusban már csupán 3,6 százalékos volt, és bár a második félévben valamivel gyorsabb drágulásra számítanak a szakértők, még a mostani alapkamat is bőven reálkamatot jelent. Az MNB éves átlagban 3,5-5 százalékos inflációra számít az idén, vagyis ha kedvezően alakulnak a folyamatok, már az idén visszatérhet az áremelkedés üteme a jegybank 2-4 százalékos célsávjába.
Romlanak a globális kilátások
Februárban még 1,0, márciusban pedig 0,75 százalékponttal csökkent az alapkamat, de Virág Barnabás alelnök már akkor jelezte, hogy a második negyedévben kisebb kamatváságokkal folytatódik a lazítást. A külső tényezők közül azóta a geopolitikai helyzet romlott, miután Irán megtámadta Izraelt, és ez a kőolaj árára is hat, emelkedhetnek az üzemanyagárak.
“Az Egyesült Államokból érkező makroadatok hatására még későbbre tolódott a Fed első kamatvágásának várható időpontja, június közepéről július végére vagy szeptember közepére. Az akkori 78 bázispont helyett már csak 39 bázispontos csökkentést várnak a piaci szereplők, tehát 1, vagy maximum 2, egyenként 25 bázispontos lépést” - írta az Equilor mai hírlevelében. Ennek nyomán a feltörekvő piacok kockázati megítélése is romlott, emiatt sem vártak nagyobb mértékű kamatvágást a szakértők.
A banki adósok örülhetnek
A magyarországi kamatcsökkentés legnagyobb nyertesei a banki adósok lesznek, de eltérő mértékben és időben érezhetik ennek hatását a hitelek kamataiban. A vállalkozások számára már áprilisban véget ért kamatstop, így ők a BUBOR-hoz (bankközi kamatláb) igazodva fizetik tovább a hiteleiket, a BUBOR pedig az alapkamattal együtt csökken.
A háztartások jelzáloghiteleinek kamatstopját várhatóan az év végéig meghosszabbítják, így őket egyelőre nem érintik a kamatvágások, de a befagyasztás idején érvényes buborhoz, amely a három hónapos kamatperiódusú kölcsönöknél 2,02, a 12 hónapos kamatperiódusúaknál pedig 2,4 százalékos volt.
A kamatvágásnak lehet némi hatása a többi lakossági hitelre. A jegybanki kamat befolyásolja a hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek referenciakamatául szolgáló BIRS mutatókat, bár ezek az értékek jellemzően csak lassabban követik az alapkamatot, az elmúlt egy hónapban pedig ellentétesen mozogtak, csaknem egy százalékkal emelkedtek. Így a lakáshitel felvételén gondolkodók néhány hónapon belül aligha számolhatnak a jelenleginél alacsonyabb kamatokkal.
A személyi kölcsönöknél a kamatok mérséklődése folyamatos volt az elmúlt hónapokban, aminek hatására már 12-13 százalékos THM-mel (teljes hiteldíj mutató) is találhatnak ilyen hitelt az ügyfelek.
