A csökkenő kamatszint felpörgette a lakáshitelpiacot, a támogatott hitelek is jól mennek, a babaváró támogatásra is megmaradt a kereslet. A 13. havi nyugdíjból sokan fizették vissza a hiteleiket, az állampapírkamatokkal pedig a jelek szerint a befektetők egy része még nem tudja, mit kezdjen, mert még a bankszámlákon hevernek.
Februárban másfél éves mélypontra süllyedt a lakáshitelek kamata, az átlagos kamatszint 7,39 százalékos volt, amire 2022 júniusa óta nem volt példa - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ezek után nem csoda, hogy pörög a hitelpiac, a háztartások több mint 85 milliárd forintnyi összegben kötöttek lakáshitelszerződést, ez több mint a két és félszerese a tavaly februárinak, és szintén másfél éves rekord. Legutóbb akkor vettek fel ennél több hitelt a háztartások, amikor még folyósították az MNB kedvezményes zöld lakáshiteleit, 2022 első felében.
A statisztika szerint az újfajta támogatott hitelkonstrukciók is jól mehetnek, mert a lakáshitelek negyede államilag támogatott. Ez alapján mind a falusi CSOK, mind a CSOK Plusz népszerű lehet. Az átlagos hitelösszeg is magas, meghaladja a 15,5 millió forintot.
A babaváró támogatás sem tűnt el, hiába kongatták fölötte a vészharangot. Csaknem 2 ezer család igényelt 21,5 milliárd forintnyi ilyen hitelt, vagyis a többség kihasználta az új, 11 millió forintos felső határt.
Rekordon a hitelállomány
A személyi kölcsönök iránti kereslet is fokozódott, az 53,76 milliárd forintos szerződéses összeg közel jár a történelmi rekordhoz. Több mint 21,5 ezer ügyfél vette fel ez a hiteltípust februában annak ellenére, hogy a kamatok még mindig magasak, átlagosan 18 százalék fölött alakultak.
A felpörgő lakáshitelezés és jól menő személyikölcsön-piacnak köszönhetően a háztartások hitelállománya februárban tovább nőtt, és meghaladta a 10 200 milliárd forintot, ami történelmi rekord. Történt mindez annak ellenére, hogy a folyószámlahitelek mennyisége viszonylag nagy mértékben csökkent, 243,8 milliárd forintra, aminél alacsonyabb utoljára 2023 februárjában volt. “Ennek főleg a 13. havi nyugdíj folyósítása lehetett az oka. Sok nehéz anyagi helyzetben lévő idős ember számlája kerül rendszeresen mínuszba a hónap végére, ők ilyenkor egy kicsit fellélegezhetnek” - magyarázza Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
Az állampapír-kamattal sokan nem tudnak mit kezdeni
Míg az ország egyik része adósságba veri magát, egy másik megtakarít. Februárban a bankbetétek is szépen híztak, 12 433,6 milliárd forintra duzzadt az állomány, ami egyéves rekord. Tavaly a magas infláció láttán nagyon sok pénz áramlott át az állampapírpiacra a bankbetétekből, az idén viszont fordulni látszik a kocka.
A forintbetétek állománya több mint 480 milliárd forinttal emelkedett, amelyben több tényező is közrejátszhatott. Az egyik a már említett 13. havi nyugdíj volt, amit sok nyugdíjas meg tudott takarítani. A másik az, hogy a devizabetétekből a 400 forinthoz közelítő euróárfolyamok láttán 93 millió forintot vettek ki, ezek egy részét forintbetétbe tehették át.
A harmadik tényező pedig az állampapírok kamatfizetése lehetett. Februárban 490 milliárd forintnál is több kamatot fizethettek ki a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) befektetőinek. Hogy mi is legyen ennek a pénznek a sorsa, arról lehet, hogy többen még nem döntöttek a hónap végéig, ezért a folyószámláikon parkolt a pénz.
