Sok pénzt félretettek az első negyedévben azok, akik tudtak. A nagy devizázási lázat felváltotta az idén az állampapírok, befeketési alapok és banki kötvények iránti lelkesedés, még a készpénz feltétlen hívei is elkezdtek valamilyen befektetést keresni a magas inflációban. A hitelpiacon nettó törlesztővé vált a lakosság, a drága bankhitel keveseknek kell.
Történelmi csúcson volt március végén a háztartások pénzügyi vagyona. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint 86 567,6 milliárd forint volt a lakosság vagyona március végén. Ez egy év alatt 10,85 százalékos növekedés, ami ugyan nem kevés, de az egyre magasabb infláció mellett mégis azt jelenti, hogy az elmúlt évben nem sikerült megőrizni a megtakarítások reálértékét.
Az is csak részben biztató fejlemény, hogy csaknem 1400 milliárd forintot tettek félre az idei első negyedévben a háztartások, hiszen számos más felmérés szerint ezt az összeget valószínűleg a jobb anyagi körülmények között élő családok halmozták fel, a szegényebb háztartások csak keveset tudnak félretenni, ha egyáltalán nem kell hozzányúlniuk a tartalékaikhoz. Az OTP friss felmérése szerint például a lakossági 80 százalékának még 500 ezer forintnyi megtakarítása sincs. Az első negyedév a hozamok szempontjából közepesen sikerült, nagyjából 730 milliárd forintnyi nyereség keletkezett a befektetéseken. Volt már jobb negyedévük is a lakossági befektetőknek, de az első három havi hozam összességében véve felülmúlja valamelyest az inflációt.
Ilyen sem volt még: zuhant a készpénz mennyisége
A készpénzállomány a történelem során először jelentős mértékben csökkent: 175 milliárd forinttal kevesebb volt a lakosságnál, mint az év végén, ez kisebb részben annak köszönhető, hogy a forint erősödött, és a valutában tartott készpénz értéke csökkent, nagyrészt viszont a forint készpénzkészletek felszámolása miatt esett vissza a volumen. A lakosság 153 milliárd forinttal csökkentette a forintban tartott készpénzállományát, így március végén már csupán 6145 milliárd forint volt a cihában. A háttérben több tényező is állhat, ezek egyike az, hogy a készpénzt használó, abban megtakarító szegényebb rétegnek hozzányúlhattak a vésztartalékaikhoz. A másik pedig az, hogy sokan felismerhették, 25 százalék fölötti infláció mellett nem érdemes készpénzben megtakarítani.
Hasonló okok miatt folytatódhatott a bankbetétek állományának csökkenése. A forintbetéteké több mint két év után ismét 10 ezer milliárd forint alá süllyedt, a devizabetétekét pedig a forint erősödése apasztotta csaknem 140 milliárd forinttal, így 2422 milliárdra csökkent az állomány. A külföldi bankokba továbbra is visz ki pénzt a lakosság, bár nem annyit, mint tavaly, március végén így összesen 1669 milliárd forintnyi külföldi bankbetétje volt a magyar lakosságnak. A teljes állomány az év vége óta a forintban számolva a magyar fizetőeszköz erősödése miatt csökkent.
Az jól látszik a statisztikából, hogy a forint erősödése visszavetette a devizavásárlási kedvet. Öt hónapot kellett várni arra, hogy az euró/forint kurzus januárban ismét 400 alá kerüljön, a lakosság azonban nem vásárolt be ezen a szinten, ami a jelenlegi árfolyamok láttán bölcs döntésnek bizonyult. Az már kevésbé tűnik annak, hogy a tavaly őszi forintmélypontok idején több száz milliárd forint ment a devizapiacba.
A MÁP+ hisztéria óta nem volt ilyen az állampapír-piacon
A devizázás helyett a forint állampapírpiacon keresett inkább védelmet a befektetéseinek a lakosság. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban tartott megtakarítások volumene több mint 1000 milliárd forinttal nőtt egyetlen negyedév alatt, ezen belül is magyar állampapírokba több mint 810 milliárd forint áramlott. Utoljára hasonló volumenben 2019 közepén, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetésekor vásárolt a lakosság állampapírt. Nem csak az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) fogytak jól az első három hónapban, de a rövidebb lejáratú papírok, például a diszkontkincstárjegyek (dkj) is keresettek voltak. Március végén a háztartásoknak már 10 927,6 milliárd forintjuk volt magyar állampapírokban, nagyon közel jár már az összeg a kormány 11 ezer milliárdos célkitűzéséhez.
Az állampapír mellett a banki kötvények is újra reneszánszukat élik. A két számjegyű kamatot fizető, gyakran nem csak forintban, de devizában is elérhető hitelpapírokba az első negyedévben 161 milliárd forintnyi friss megtakarítás özönlött be, ilyen sok pénzt a lakosság még egyetlen negyedév során sem költött banki kötvényekre. A külföldi kötvényekbe ezen felül 84 milliárd forintot fektettek be a kisbefektetők. Mindezekkel együtt összesen csaknem 11720 milliárd forintnyi kötvénye vagy más hitelpapírja volt a lakosságnak március végén.
A legtöbb vagyon továbbra is részvény jellegű befektetésekben van, ezek volumene lassan megközelíti a 40 ezer milliárd forintot, amelynek a 70 százaléka valamilyen cégben lévő üzletrész. Tőzsdei részvényekben csaknem 1800 milliárd, nem tőzsdei részvényekben valamivel több mint 3 ezer milliárd forintot tartanak a magyar háztartások. Az első negyedévben is slágerbefektetés maradt a befektetési alap, csaknem 500 milliárd forintnyi friss pénzből vásároltak befektetési jegyeket a háztartások. A teljes alapokban lévő állományuk így 7325 milliárd forintra hízott, amelynek csaknem a kilenctizede magyar alap, a többi külföldi.
Csak félig állt fel a padlóról az öngondoskodás
Ezzel szemben ismét nagyon gyenge negyedévet zártak az életbiztosítók és a pénztárak. Az életbiztosítási tartalékokba mindössze 22 milliárd forintnyi friss pénz érkezett, ez több mint 10 százalékkal maradt el a tavalyitól, és alig a fele a 2021-esnek. Az életbiztosításoknál 2022-ben az év végi befizetési hajrá is elmaradt, és hiába jöttek már az idén pozitív hozamok, nőttek a díjak az infláció mértékével indexálva, egyelőre nem tért vissza a lakosság lelkesedése ez iránt a megtakarítási forma iránt. A tartalékok emiatt csak lassan közelítenek a korábbi történelmi csúcsnak számító 2400 milliárd forint fölötti szinthez.
A nyugdíjpénztárak valamivel sikeresebben mozgósítják a tagjaikat. Tavaly az év végi hajrában is sikerült viszonylag jól teljesíteniük, bár a befizetések elmaradtak a 2021-estől, az idei első negyedévben pedig kifejezetten megugrott a befizetések volumene 2022-höz képest. A rossz hozamokat viszont még csak kis részben dolgozták le, így a tartalékok nem érik el a 2021 végi csúcsokat egyik ágazatban sem.
Nem kérnek a drága hitelből a magyar családok
A háztartások kötelezettségei csökkentek a negyedév során, ahogy csökkent a hitelállományuk is, ami újra 12 300 milliárd forint alá ment. Mind az ingatlanhiteleknél, mind a fogyasztási hiteleknél nettó törlesztővé vált a lakosság, vagyis több hitelt fizetett vissza az első negyedévben, mint amennyit felvett. A nem pénzügyi vállalatoktól felvett hitelek mennyisége nőtt a legnagyobb mértékben az első három hónapban.
A kötelezettségek és a pénzügyi eszközök eredőjeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona 72 043 milliárd forintra nőtt március végére, ami történelmi rekord. A háztartások nettó finanszírozási képessége is ismét magas, a GDP 8,5 százalékának megfelelő összeggel sikerült a nettó pénzügyi vagyont gyarapítani.
