Orbán Viktor miniszterelnök a 2021. december 22-i kormányülésen bejelentette, hogy a bankok a 2021. október 27-i szinten kötelesek rögzíteni a lakossági jelzálogalapú lakáshitel kamatokat. A Bank360.hu elemzői elmagyarázzák, hogy működik gyakorlatban a lakáshitelstop és mennyit lehet vele spórolni.
- A kamatstop 2022. január 1-től lép hatályba.
- Az első bejelentés alapján 2022. június 30-ig végéig tartott volna, azóta több ízben meghosszabbították. Az új végdátum 2024. július 1. Ezt Gulyás Gergely jelentette be a 2023. november 30-ai Kormányinfón.
- Már a 2022. februári lakáshitel törlesztők számításánál érvényesülhet a hatása.
- A már felvett lakáshitelek kamatát rögzítik az október végi szinten.
Ezzel a lépéssel az a kormány célja, hogy a lakáshitelek szerződésben rögzített kamatfordulóiban az október végén érvényesnél ne lehessen magasabbra emelni a kamatot. Ezt az indokolja, hogy a jegybanki alapkamat emelési ciklus hatására több mint két százalékot emelkedett a lakáshitelek zömének a kamatát befolyásoló referenciamutató, a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR).
A BUBOR szintje májusban még 1 százalék alatt volt, azóta viszont folyamatosan nőtt, október vége óta pedig még magasabb fokozatra kapcsolt - közel két hónap alatt majd 200 bázispontos emelkedés zajlott le. A 12 hónapos BUBOR értéke december 22-én 4,48 százalékon állt az október végi 2,42-höz képest. A ma bejelentett kamatstop nélkül a bankok a magasabb értékek alapján számítanák ki a változó kamatozású hitelek törlesztőit, ami több százalékos kamatemelkedést, és ebből fakadóan akár több ezer forintos törlesztőrészlet-növekedést okozna a lakáshiteleseknek.
Mit jelent a kamatstop a törlesztésre nézve?
Ha egy adós 2016. januárjában 15 millió forint lakáshitelt vett fel 15 éves futamidőre, idén 113 081 forintot fizetett havonta a jelzáloghitel törlesztésére. Egy januári kamatforduló esetén a december 29-én közölt BUBOR lenne mérvadó a jogszabályt követve, ami várhatóan jelentősen magasabb lesz, mint az október 27-i 2,40 százalékos érték. 4,67 százalékos BUBOR-ral számolva a fenti hitel törlesztőrészlete már 133 205 forint lenne januártól, ami több mint 20 ezer forinttal jelentene magasabb törlesztőrészletet. Éves szinten tehát több százezer forinttal kellene többet fizetni a kölcsönért. A számítások során a banki működést fedező kamatfelárat 3 százaléknak feltételeztük, ezt adtuk hozzá a referenciakamathoz.
A bejelentés után azonban a jóval alacsonyabb, október végi BUBOR alapján kell az új törlesztőrészletet számolni, ez pedig 121 645 forintot tenne ki, vagyis “csak” 8 564 forinttal emelkedik a törlesztőrészlet - ez több mint 11 ezer forinttal kisebb mértékű drágulást jelent havonta a példa alapján.
A kamatstop a mai bejelentés alapján június végéig tart, az majd ekkor derül ki, hogy a kamatok milyen szintet vesznek fel a féléves időszak végén. Addig mindenesetre biztosan nem emelhetik a bankok a lakossági jelzáloghiteleik kamatait az október végi szint fölé.
