Az eddiginél több lakáshitelt nem várnak idénre a bankok, de a személyi kölcsönöknél a kereslet további élénkülésére számítanak. Ezt további kamatcsökkentésekkel is támogathatják, míg a lakáshitelre várók az elmúlt hetekben csak drágulást láttak.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben megkeresi a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és -kínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2024 második negyedéves Hitelezési felmérésére a szakértők 2024. július 1. és 16. között válaszoltak. A Hitelezési felmérésben az MNB a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett nettó változás mutatót használja. Ezt úgy kapják, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
A kapott válaszok alapján 2024 második negyedévében a bankok szűk köre, mintegy nettó 9 százaléka lazított a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg 45 és 57 százalékuk az akkor még élő önkéntes kamatplafonnak történő megfelelésből és a piaci verseny fokozódásából eredően csökkentette a lakáshitelek kamatfelárát és a kockázatosabb hiteleken lévő prémium (tehát többletkamat) mértékét. Előretekintve a válaszadó banki vezetők nettó 9 százaléka helyezett kilátásba további lazítást, ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy az árjellegű feltételekben jelzett enyhítéseket a bankok nagyjából felénél szigorítás követheti.
Ez be is következett, hiszen az önkéntes kamatplafon június végi megszűnése óta sorra emelik a bankok a lakáshitelkamataikat, aminek hatására a THM-ek egyre gyakrabban a korábbi, 7,3 százalékos THM-plafon fölé emelkednek.
A második negyedévben valamennyi megkérdezett bank a lakáshitelek iránti kereslet élénküléséről számolt be, ezt igazolják vissza az MNB statisztikái is. Az év második felében azonban ehhez képest már nem várnak további élénkülést a jelzáloghitelezésben.
A személyi kölcsönből még többet igényelhetnek
Az olyan fogyasztási hitelek sztenderdjein, mint amilyen a személyi kölcsön is, összességében a bankok 8 százaléka, míg a fedezett fogyasztási hitelek esetében 28 százalékuk szigorított. A fogyasztási hitelek felárát ugyanakkor nettó 39 százalékuk csökkentette a negyedév során.
Előretekintve a bankok szélesebb köre, mintegy 16 százaléka helyezett kilátásba további szigorítást a fogyasztási hitelfeltételekben, míg a kamatfelárak csökkentését nettó 34 százalékuk tovább folytatná a piaci részesedés növelése érdekében. A második negyedév során a megkérdezett intézmények nettó 58 százaléka a fogyasztási hitelek iránt élénkülő kereslet tapasztalt, melynek további élénkülésére 81 százalékuk a következő félévben is számít.
Nagyon megy a deviza a vállalati hitelekből
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2024 második negyedévében összességében változatlanul hagyták a feltételeket minden vállalati hitelüknél. Az árjellegű feltételeknél ugyanakkor a válaszadók 20 százaléka csökkentette a felárakat és a hitelek után felszámított díjakat a kis- és mikrovállalatok körében, valamint hasonló arányuk mérsékelte a kockázatosabb hiteleken lévő plusz kamat mértékét a nagy- és közepes vállalkozások esetében.
A bankok 2024 második félévére előretekintve sem szándékoznak változtatni a vállalati hitelsztenderdeken. Az elmúlt negyedévben a bankok összességében változatlan vállalati hitelkeresletről számoltak be, ugyanakkor a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet élénkülését a bankok rendre 38 és 19 százaléka érzékelte a növekvő készletfinanszírozási igények miatt.
A beruházási célok visszaesésével a forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek esetében nettó 14 és 15 százalékuk tapasztalt csökkenő keresletet. A következő hat hónapra előretekintve a bankok harmada tovább élénkülő keresletre számít a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt, és mintegy negyede a forinthitelek iránt is az általános kamathelyzet kedvezőbbé válása miatt.
