Az MNB folyamatosan támogatja a zöld hitelezést, de a kezdeményezést eddig főleg csak a vállalati hiteleknél hozott eredményt, az ilyen lakásfelújítási hitelből kevés fogy, pedig a magyarországi családi házakra ráférne az energetikai korszerűsítés. 

Szélsőséges időjárás, energiafüggőség jellemzi a világot. “Tavaly 1,48 Celsius fokkal léptük át az iparosodás előtti globális átlaghőmérséklet szintjét, ezzel a feljegyzések kezdete óta a történelem legmelegebb évét éltük át” - mondta Holtzinger Nobert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője. 2022-ben szélsőséges aszály sújtotta az országot, a tavalyi viszont az évszázad tíz legcsapadékosabb éve közül az egyik volt. 

A hitelintézetek klímakockázatai emelkedtek tavaly. Eddigi legmagasabb értékén áll az MNB Banki Karbonkockázati Indexe: a hitelkitettségek 16,26 százaléka tekinthető kockázatosnak, és a klímakockázati háló alapján is nőttek a hitelezési portfóliókban a klímakitettségek. Továbbra is az energiatermelést és az agráriumot finanszírozó hitelek számítanak a leginkább sérülékenynek átállási kockázati szempontból, amelyeknél a hitelkitettségek összvolumene is nőtt.

Az MNB továbbfejlesztette rövid távú banki klímastressz-tesztjét. Ennek révén megállapítható, hogy a karbonár-emelkedési sokk jelentősebb hatást gyakorolt, mint a 2022-ben, ugyanakkor a jegybank által ennek kapcsán vizsgált 8 pénzügyi intézmény tőkehelyzete stabil az elemzési időhorizonton.

A lakásfelújításoknál nagy az elmaradás

Az MNB felmérte, mennyire kockázatosak a lakossági lakáscélú zöld hitelek a normál kölcsönökhöz képest. A korábbi hipotézis beigazolódott: a zöld hitelek valóban kevésbé rizikósak a bankok számára, és a kölcsönfelvevők számára is hasznosabbak.

Azok, akik felújított lakásban élnek, kevesebb rezsit fizetnek, több pénzük marad a hitelek törlesztésére - mondta Holczinger Norbert. Ennel ellenére azt tapasztalja a jegybank, hogy felújítási hitel gyakorlatilag nincsen. Pedig a hazai lakásállományra ráférne a korszerűsítés. Jelenleg a lakóingatlanok kétharmada gyenge energriatakékonyságú, mintegy 2 millió olyan családi ház van, amelyik GG vagy annál is rosszabb besorolású, 

Egymillió fölötti az olyan családi házak száma, amelyek HH besorolásúak lehetnek, és 666 ezer II kategóriájú van. A kiadott energetikai tanúsítványok alapján az energiahatékony ingatlanok aránya ugyan 20 százalék, de a valóságban, a teljes ingatlan-állományban mindössze 3 százalék ezek aránya. 

A felújítások népszerűsítése és ösztönzése épp ezért elengedhetetlen. Arról azonban egyelőre még nincs szó, hogy az MNB újraindítaná a 2021-2022-ben rendkívül népszerű Zöld Otthon Programját, amely a Növekedési Hitelprogram egyik fázisaként kínált rendkívül kedvezményes zöld hitelt energiahatékony lakások vásárlásához. 

A monetáris lazítással járó program újraindítása az infláció alakulásától függ - közölte a jegybank a Bank360.hu kérdésére válaszolva. Egyelőre csak olyan programokat indít az MNB, amelyek nincsenek hatással az inflációra, vagyis tőkekövetelmény-kedvezménnyel támogatja a zöld hitelezést, illetve a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleken (MFL) belül zöld kedvezményeket adására ösztönzi a bankokat. 

Kedvezményes energetikai felújítási programot a kormány hirdetett egyelőre, a 108 milliárd forintos keretösszegű támogatásból viszont a becslések szerint legfeljebb 20 ezer családi házat lehet majd korszerűsíteni. Az otthonfelújítási támogatásra várhatóan június 3-tól pályázhatnak majd az 1991 előtt épült családi házak tulajdonosai.

Egyre jelentősebb a zöld vállalati finanszírozás

Tavaly az MNB a zöld átállás támogatása érdekében a Zöld vállalati tőkekövetelmény-kedvezmény program meghosszabbításáról döntött, így év végén már 880 milliárd forint bruttó kitettség után érvényesítették ezt a kedvezményt a hitelintézetek. Ez már szemmel látható volumennek számít, hiszen a teljes vállalati hitelállomány jelenleg nem egészen 12,5 ezer milliárd forint. 

A zöld kedvezmény alapjául szolgáló vállalati hitelek túlnyomórészt továbbra is a megújuló energiatermeléshez kapcsolódnak, így a program is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-termelésen belül tavaly 13,2 százalékról 18,4 százalékra nőtt a napelemekkel előállított áram részaránya. Jelentősen bővült a programban az elektromobilitási hitelezés is: e kitettség egy év alatt duplázódva elérte a 24 milliárd forintot.

A zöld vállalati kötvények kibocsátása is töretlen. A tavaly kibocsátott kötvények 86 százaléka kapcsolódott zöld célokhoz, a teljes vállalati kötvényállományon belül pedig 24 százalék a zöld kötvények aránya, ami nemzetközi szinten is magasnak számít. A zöld jelzáloglevelek aránya 11,3 százalékra emelkedett, és tavaly 5 sikeres zöldkötvény-kibocsátás is történt.