Hír

Lemorzsolhatja a cafetériát az infláció, de a cégek kezdenek felébredni

Google logóÁllítsd be a Bank360-at
megbízható forrásnak!
2022-06-06|Frissítve: 2022-06-15

A megugró inflációt a cégek főleg béremelésekkel próbálják ellensúlyozni a dolgozóiknál. Ha azonban nem emelik a cafetériát is, akkor az elértéktelenedhet. Most már viszont sokan fontolgatják, hogy a bérnél kedvezőbb adózású juttatásokkal segítsék munkavállalóikat.

 

A hazai munkaadók túlnyomó többsége béremeléssel igyekszik ellensúlyozni a magas inflációt, de 10 cégből négynél fontolgatják a béren kívüli juttatások bővítését is – derül ki az Edenred felméréséből. Májusban 100 cég- és HR-vezető osztotta meg tapasztalatait az Edenreddel arról, hogy a rendkívüli élelmiszerinfláció mellett a vállalatok hogyan látják munkavállalóik anyagi helyzetét.

 

Szinte minden munkaadó (a válaszadók 94%-a) tisztában van azzal, hogy a dolgozóik a „bőrükön érzik” az árak meredek emelkedését. 71 százalékuk szerint a kollégáik reáljövedelme jelentősen csökken, és lényegében ugyanennyien (70%) vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció.

 

100-ból 94 vezető arról számolt be, hogy az infláció hatásainak ellensúlyozása érdekében az idei év első négy hónapjában már emeltek bért. A megkérdezett vezetők csaknem kétharmada (64%) szerint ugyanakkor az eddigi béremelés csak részben ellensúlyozza az élelmiszerárak drágulását, míg 32% szerint nem beszélhetünk jelentős kompenzációról. A válaszadók túlnyomó többsége (93%) érzi úgy, hogy további bérnövelésre lenne szükség.

 

A kérdéshez a nagyvállalatok és a kis- és közepes vállalkozások vezetői is hasonlóan viszonyulnak. Ugyanakkor a válaszadók 35%-a úgy látja, bármennyire is szükséges lenne, idén nem tudja tovább növelni a béreket. 11%-uk csak az év végén tud adni, míg a vezetők 15%-nak van konkrét béremelési terve a következő 1-3 hónapra. Ők további 5-10%-os bérfejlesztést terveznek.

 

Az év eddigi részében bért emelő társaságok csaknem kétharmada (66%) 5-10% közötti mértékben növelte a fizetéseket, míg a vállalkozások 18%-a 11 és 15% között emelt. A cégek 8%-nál öt százalék alatti bérfejlesztés történt, és ugyanennyi szervezetnél meghaladta a 15%-ot. 

 

A munkaadók háromnegyede él béren kívüli juttatásokkal is. Az 500 főnél több embert foglalkoztató cégek 92%, a kkv-k csaknem 70%-a kínál valamilyen béren kívüli juttatást.

 

A felmérés alapján látszik az is, hogy a vállalkozások jellemzően nem a cafetéria emelésével igyekeztek kompenzálni a növekvő infláció hatásait. Annak ellenére sem, hogy ezekkel a megoldásokkal kedvezőbb adózási feltételek mellett növelhető a dolgozók jövedelme. Különösen, hogy a SZÉP-kártyán lévő pénzeket idén februártól egyelőre június végéig szabadon fel lehet használni bolti élelmiszervásárlására is. Ennek ellenére az idén adott béren kívüli juttatások mértéke a legtöbb cégnél (a megkérdezettek 67%-nál) megegyezik a tavalyival.

 

Míg a cégek túlnyomó többsége emelte a fizetéseket, alig több mint negyedük növelte a juttatások összegét, és csupán 3% vezette be idén a cafetériát. A cégek 39%-a ugyanakkor már mérlegeli, hogy béren kívüli juttatás formájában segítse munkavállalókat. Ez jelzi, hogy egyre többen ismerik fel: ilyen módon kedvezőbb költségek mellett tudják támogatni dolgozóikat.

 

A SZÉP-kártya élelmiszervásárlásra való szabad felhasználása ugyan egyelőre csak június végéig él, de ha esetleg meghosszabbítja a lehetőséget a kormány, akkor a ezzel jószerivel készpénz értékű juttatást tudnak adni a dolgozóknak kedvezményes adózással. Ha visszaáll a SZÉP-kártya korábbi felhasználási rendje, akkor is újra vonzó lehet ez a juttatás, hiszen a járvány után újra szabadon és biztonságosan utazhatunk, és ki is vagyunk éhezve a nyaralásra a karanténévek után.

 

A járvány felértékelte az egészségmegőrzés szerepét is, amit az egészségpénztári befizetésekkel lehet támogatni. Ezek ráadásul, kombinálva az önsegélyező pénztári funkcióval, sokoldalúan és azonnal felhasználhatók, akár még a lakáshitelek törlesztésére is, amire a kamatstop végétől sokaknak lehet az eddiginél nagyobb szüksége.

 

A dolgozóknak és a munkaadóknak érdemes arra is figyelni, hogy a meredek áremelkedés elinflálja az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket is, így érdemes azt a béremelések mértékével együtt emelni.

 

Promóció
Google logóÁllítsd be a Bank360-at
megbízható forrásnak!

Kapcsolódó cikkek

Még tovább lehet élelmiszert vásárolni SZÉP-kártyával
2022-04-29

Még tovább lehet élelmiszert vásárolni SZÉP-kártyával

Az árstop intézkedések július elséjéig való meghosszabbításával egy füst alatt a SZÉP-kártyával való élelmiszervásárlás lehetőségét is kitolta eddig a kormány.

Elolvasom
Hosszú távon megvédenek az inflációtól a nyugdíjpénztári hozamok
2022-04-22

Hosszú távon megvédenek az inflációtól a nyugdíjpénztári hozamok

Nem egy-két évre tesszük a pénzünket a nyugdíjpénztárakba, ezért megnéztük, mire voltak képesek az elmúlt 10-15 évben az inflációval szemben.

Elolvasom
Az egészségpénztárakba öntöttük a pénzt a járvány alatt
2022-04-08

Az egészségpénztárakba öntöttük a pénzt a járvány alatt

Az önkéntes pénztárak közül az egészségpénztárak befizetései nőttek a legjobban, jócskán meghaladva még a szárnyaló inflációt is. Az egészségükre nemcsak többet, hanem többen is költöttek.

Elolvasom
Bank360Bank360 - Első lépés a jó döntéshez
Személyi kölcsönLakáshitelBankszámlaUtasbiztosítás
Bank360 - Első lépés a jó döntéshezBank360 - Első lépés a jó döntéshez
Személyi kölcsön
200 000 Ft10 000 000 Ft
6 hó96 hó
Bank360 Utasbiztosítás
Hasonlítsd össze a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösd meg online

Legfrissebb hírek

Így lehetnek költséghatékonyak az ünnepek: már most érdemes elkezdeni a spórolást
2026-10-18

Így lehetnek költséghatékonyak az ünnepek: már most érdemes elkezdeni a spórolást

A karácsony még távolinak tűnhet, a nagyobb ünnepi kiadások azonban könnyen megterhelhetik a decemberi költségvetést. Ajándékok, élelmiszer, utazás és dekoráció együtt már egy átlagos családnál is jelentős összeget tehetnek ki. Ha viszont már októberben elkezdünk félretenni, az ünnepi költségek jóval kisebb terhet jelenthetnek.

Elolvasom
TBSZ: minden, amit érdemes tudni a lehetőségről
2026-10-17

TBSZ: minden, amit érdemes tudni a lehetőségről

2024 végén 386 544 tartós befektetési számla (TBSZ) volt Magyarországon, egy évvel később már 518 977. Egyetlen év alatt harmadával több lett, a rajtuk tartott értékpapírok értéke pedig 6 177 milliárdról 7 893 milliárd forintra nőtt. Egy október 8-i uniós dokumentum, az EU Pénzügyi Szolgáltatási Bizottságának jelentése már 580 ezer magyar TBSZ-ről ír, 21,2 milliárd euró értékben. Ennyi számla a lakosság 6,1 százalékának felel meg.

Elolvasom
Csökkenő kamatok, emelkedő fizetések: meddig nyújtózkodhat egy átlagos hiteligénylő?
2026-10-16

Csökkenő kamatok, emelkedő fizetések: meddig nyújtózkodhat egy átlagos hiteligénylő?

Kereken 10 százalékkal emelkedett augusztusban a nettó átlagkereset az egy évvel ezelőtti eredményhez képest a KSH péntek reggel közzétett adatai szerint. A nettó átlagkereset 519 900 forint, a nettó mediánbér pedig, ami 9,9 százalékkal emelkedett egy év alatt, 433 400 forint volt augusztusban. Ugyanebben az időszakban a személyi kölcsönök átlagos évesített kamatlába 1,74 százalékponttal csökkent, augusztusban már jócskán 14 százalék alatt volt az átlag, amire több mint négy éve nem volt példa.

Elolvasom