A fintech-cégek kényelmi szolgáltatásait a hazai bankok is nyújtják, az ügyfeleket azonban ezek a lehetőségek továbbra sem érdeklik. A számlák töredékéhez adtak hozzá másodlagos azonosítót, ami a mobilszámuk vagy az email címük is lehet, és ezekre jóformán senki sem utal pénzt. A fizetési kérelem is néhány különcködő ügyfél hóbortja csupán, ennek a bankok számára 2024-től kötelező elfogadását ráadásul most el is tolták néhány hónappal.
Nemsokára négyéves lesz az azonnali fizetési rendszer, de hiába kínálnak azóta a bankok számtalan ügyfélbarát szolgáltatást, az ügyfelek továbbra is a régi, megszokott módon használják a számláikat. A másodlagos azonosítók használata például egyáltalán nem terjedt el, a nem egészen 11 millió pénzforgalmi számla mindössze 0,88 százalékához kapcsolódik ilyen beállítás.
Másodlagos azonosítóként a magánszemélyek a mobil telefonszámukat, az email címüket és az adóazonosítójukat adhatják meg, ezek közül akár többet is, de lehet egyet is használni. A cégeknél a mobilszám és az email mellett az adószámot lehet még megadni másodlagos azonosítóként. Ennek a beállításnak az az előnye, hogy mások akkor is tudnak pénzt utalni az ügyfél számlájára, ha nem ismerik a bankszámlája számát, a mobilszám, email cím vagy adószám alapján is célba ér az átutalt összeg.
Ami egy fintechtől jó, az a hagyományos bankoktól nem kell
Ezt a megoldást a fintech-cégek régóta alkalmazzák, és az ügyfeleik is szeretik, hogy a telefon kontaktlistájában szereplő másik ügyfélnek telefonszám alapján is könnyen tudnak pénzt átutalni. A kereskedelmi bankoknál viszont a magyarok egyelőre maradnak a 16 vagy 24 jegyű számlaszámnál, másodlagos azonosítóra 2023 harmadik negyedévében alig 19 ezer utalás ment át, és ezek összértéke az egymilliárd forintot sem érte el. Az azonnali fizetési forgalomban összesen csaknem 50 millió tranzakciót bonyolítottak le ugyanebben az időszakban, nagyjából 2500-2600 átutalásra jut egy olyan, amikor nem számlaszámra, hanem például telefonszámra egy át a pénz.
Szintén az azonnali fizetési rendszer újdonságai közé tartozik a fizetési kérelem szolgáltatás. Praktikus ez is, és a fintechek szintén régóta alkalmazzák. A lényege az, hogy ha valaki pénzt szeretne kérni egy másik banki ügyféltől, küldhet neki fizetési kérelmet is. Aki a kérelmet kapja, az pedig eldöntheti, hogy eleget tesz-e a kérésnek. Ha akar pénzt utalni, akkor egyszerűen csak jóvá kell hagynia a tranzakciót, nem kell a hosszú bankszámlaszámot bepötyögnie, hogy küldeni tudja a pénzt.
Praktikus, ingyenes, mégsem kell
Praktikus lehet ez a szolgáltatás, ha szét kell osztani egy éttermi számlát, vagy ha a gyerek távol van a szülőtől, és elfogy a pénze, de akkor is, ha be kell szedni több embertől egy fix összeget, például az osztálypénzt, és nincs mód mindenkivel személyesen találkozni. Emellett természetesen számtalan szituációban jól jöhet a fizetési kérelem, ha valaki mástól pénzt szeretnénk kérni, de nincs mód találkozni vele. Egy másodlagos azonosítóval - például telefonszámmal - kombinálva pedig igazán egyszerűen lehetne a kérelmet küldeni is, nem csak kielégíteni.
Ezt a szolgáltatást a harmadik negyedévben kevesebb, mint 9 ezren vették igénybe. A második negyedévben még úgy tűnt, lesz egy kis felfutás a használatában, hiszen akkor 12 ezernél is több fizetési kérelmet indítottak el, és fizettek ki, de a trend megfordult. A tranzakciók összértéke is csökkent, 735 millióról 500 millió forintra.
Azonnali fizetés 2.0: van, ami megjött, más viszont csúszik
Adhatott volna egy kis lökést ennek a szolgáltatásnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank eredetileg 2024. januártól tette volna kötelezővé a bankoknak a fizetés kérelem fogadását, ezt azonban “a központi rendszer és a pénzforgalmi szolgáltatók készültségi fokának figyelembevételével” nemrégiben 2024. április 1-ig kitolta. Attól persze, hogy a hagyományos pénzintézetek kötelesek lesznek ezt a lehetőséget biztosítani, még nem fogják megrohanni ezzel őket az ügyfelek. A magánszemélyek és cégek közötti pénzforgalomban is nagyon praktikus fizetési kérelem elterjedéséhez ennél többre többre, a szolgáltatás előnyeinek és biztonságosságának megismerésére és használatának ösztönzésre lenne szükség.
A Magyar Nemzeti Bank lassan négy éve vezette be az azonnali fizetési rendszert. 2020. márciusi indulása óta több mint 640 millió átutalás teljesült kevesebb mint 5 másodperc alatt és az ügyfelek a tranzakciók 43 százalékát már a normál banki üzemidőn kívül, azaz este vagy hétvégén indítják. A rendszer továbbfejlesztésének része a fizetési kérelem kötelező befogadása, valamint az egységes adatbeviteli megoldások kötelező beolvasása (QR kódos, NFC-s, deeplinkes fizetés). Utóbbinak a határidejét is kitolta most az MNB 2024. szeptember 1-ig.
Van azonban, ami elindul 2024-től: a bankszámlákról QR-kóddal és egyéb egységes adatbeviteli megoldásokkal kezdeményezett azonnali átutalások esetében egy központi hitelesítési megoldást vezetnek be 2024-től, amely minden tranzakció hitelességét és sértetlenségét magas szintű, kriptográfián alapuló titkosítási megoldással fogja biztosítani. Az MNB szerint ez garantálja, hogy a fizetéshez kapcsolódó adatok illetéktelenek számára hozzáférhetetlenek legyenek.
