2023 első hónapjaiban a biztosítók nyeresége a töredékére csökkent, az ügyfelek felmondják a szerződéseket, a rossz hozamok, az emelkedő díjak az élet- és a nem életbiztosításokban is mély nyomokat hagynak. Az életbiztosításoknak a legrosszabbkor jött, hogy júliustól már szochót is kell fizetni az új szerződéseknél.
Pocsékul indult az idei év a biztosítási szektorban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első negyedévben alig haladta meg a szektor adózott eredménye a 7 milliárd forintot, ami körülbelül az egyharmada lett a 2022-es első negyedévinek. A visszaeséshez hozzájárulhatott a szektorra kivetett extraprofitadó is, de a piac is kedvezőtlenül alakult.
Az életbiztosítási ág már 2022-ben is nagyon gyengén muzsikált, a díjbevétel mindössze 1 százalékkal nőtt, ami bőven elmaradt a tavalyi 14,5 százalékos inflációtól, de a tavalyelőtti 5,1 százalékostól is (a biztosítók általában az infláció mértékével indexálják, emelik a díjaikat). Az idén pedig éves alapon csaknem 7 százalékkal csökkentek a befizetések, alig haladták meg a 151 milliárd forintot, gyakorlatilag két évvel ezelőtti szintre esett vissza az életbiztosítási díjbefizetés.
Ez elmúlt egy évben 38,8 ezerrel csökkent az életbiztosítási szerződések száma, az első három hónapban csaknem 4 ezerrel több életbiztosítást szüntettek meg, mint amennyi újat elindítottak. A folyamatos díjas vegyes életbiztosítások száma 27 ezerrel, a befektetési egységhez kötötteké (unit linked) csaknem 7 ezer darabbal zsugorodott 12 hónap alatt. Az egyszeri díjas vegyes életbizosításokból több mint 23 ezer, az egyszeri díjas unit linked biztosításokból több mint 6 ezer tűnt el. Egyedül a személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások kelendőek, ezek száma folyamatosan nő, március végén már elérte a 455 ezret.
A szocho rendelet még tovább nehezítheti a pályát
A díjbevételek is rosszul alakultak: a halálesetre szóló biztosításoknál 63,5 százalékos visszaesés volt éves összevetésben, a vegyes életbiztosításoknál 18,5 százalékos. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások díjbevétele ugyan nőtt 6,7 százalékkal, de ez a közelében sincs a tavaly 14,5 százalékos inflációnak, amelynek mértékével legalább elvárható lenne a díjnövekedés.
Az életbiztosítások iránti keresletcsökkenés egyik oka lehetett a tavalyi gyenge hozam, amely láttán többen visszavásárolhatták a kötvényeiket, vagy nem kötötték újra a lejáró biztosításukat. A másik ok a családok romló anyagi helyzete lehetett, ez is szerepet játszhatott abban, hogy nem kötnek új biztosítást, vagy a régiben lévő tartalékhoz nyúlnak. A biztosítóknak az az új rendelet sem kedvez, amely júliustól 13 százalékos szocho kötelezettséget ír elő egyes életbiztosítások hozamára, ez elsősorban az egyszeri díjas biztosításokat érinti majd, és várhatóan az állampapírpiac felé tereli majd a megtakarításokat.
Növekvő kárkifizetés, spórolós ügyfelek
A nem életbiztosítások sem remekeltek az év első három hónapjában. A biztosítástechnikai eredmény a tavalyihoz képest több mint 60 százalékkal csökkent. A díjbevétel ugyan csaknem 16 százalékkal nőtt 2022 első negyedévéhez képest, 270,5 milliárd forintra - ez nagyjából tükrözik az inflációval indexált díjemelkedést -, a bruttó kárráfordítások viszont csaknem 20 százalékkal emelkedtek 81,5 milliárdra.
A lakosság egy része szemmel láthatóan spórol a biztosításokon. A tavalyi év közepe óta például 15 ezer casco, és 17 ezer lakossági vagyonbiztosítás szűnt meg. Feltűnően sok lakáshitelhez kapcsolódó lakásbiztosítás tűnt el a piacról, az ilyen szerződések száma alig érte el március végén a 670 ezret, holott egy évvel korábban még bőven 700 ezer fölött volt. Úgy tűnik, a lakáshitelpiac pangása a biztosításoknak sem kedvez, akinek lejár a hitele, nem fizeti a biztosítást sem. Ugyanez állhat a casco-piac visszaesése mögött, a megemelt díjak láttán sokan dönthettek úgy, hogy inkább ilyen biztosítás nélkül autóznak az idén.
Míg a lakossági vagyonbiztosításoknál csak nagyjából az inflációt követő díjemelést hajtottak végre a biztosítók, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál pedig még ezt a szintet sem éri el az emelés, a cascónál a csökkenő szerződésszám dacára 22 százalékkal nőtt a díjbevétel, vagyis a díjak is bőven 20 százalék fölötti mértékben emelkedhettek. Az emelések mértéke indokolt a kárráfordítások alapján, amely hasonló mértékben nőtt a cascónál és 14,4 százalékkal a tűz- és egyéb vagyoni károknál, ami a lakossági vagyonbiztosítások döntő részét tartalmazza. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kárráfordításai több mint 18 százalékkal nőttek, miközben a díjak alig 8 százalékkal emelkedtek.
