Augusztusban maradt a 6,75 százalékos alapkamat. Hiába lenne jó a lazítás a rossz gazdasági mutatók miatt, az inflációs kockázatok nőttek, és az ország megítélése sem a legjobb, ezért a jegybank óvatos maradt, és hosszú idő óta először nem vágott a kamatból. Így aztán a hitelfelvételt tervezők sem számíthatnak jobb banki kamatfeltételekre.

Egyelőre nem folytatódott az immár több mint egy éves kamatcsökkentés ciklus. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa kedden a korábbi, 6,75 százalékos szinten hagyta az alapkamatot. Meglepetést ezzel nem okozott, mert az elemzők sem vártak mást. Voltak érvek persze a kamatcsökkentés mellett is, hiszen a fogyasztás nem indult be, a beruházások tavalyhoz képest csökkentek, a gazdasági növekedés emiatt eddig elmaradt a várakozásoktól. A vállalati hitelezés is nagyon gyenge, piaci kamattal jóformán csak a devizahitelek fogynak a cégeknél, ez is indokolhatná a kamatvágást. 

A tranzakciós illeték megemelése is szálka az MNB szemében

A másik oldalon viszont nőttek az inflációs kockázatok: a júliusi infláció 4,1 százalékra, a maginfláció 4,7 százalékra ugrott. Ráadásul az MNB külön felhívta a figyelmet arra, hogy a tranzakciós illeték és a devizakonverziós kiegészítő illeték az idén 0,1, jövőre 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az inflációt, hiszen a bankok a terhet a cégekre jóformán azonnal áthárítják, azok pedig beépítik majd az áraikba. Azt sem garantálja egyelőre semmi, hogy jövőre a lakossági számlacsomagokban nem jelenik majd meg a megemelt illeték. 

A legutóbbi, július 23-i kamatdöntő ülést követően az országkockázati megítélés augusztus elején romlott, majd javulni kezdett, jelenleg nagyjából a július 23-i szinten mozog a CDS-felár, de a régión belüli relatív helyzet enyhén romlott - hívja fel a figyelmet elemzésében az Equilor Befektetési Zrt. Az euró/forint árfolyam is közel járt augusztusban a 400-as szinthez, igaz azóta valamelyest erősödött a hazai fizetőeszköz. 

A hitelkamatok is magasak maradhatnak

A bankközi kamatok egy része szorosan követi az MNB döntéseit, ez különösen igaz az éven belüli referenciakamatra, a BUBOR-ra, amelyet általában a piaci alapú vállalati hiteleknél alkalmaznak a bankok. Ez azt jelenti, hogy az eddig is gyenge vállalati hitelpiac a vártnál is lassabban élénkülhet. 

A lakossági hitelpiacon a három hónapos BUBOR a forintosított devizahitelek referenciakamata. Jelenleg a rövid kamatperiódusú lakáshitelek kamatstopban vannak - egyelőre az év végéig - emiatt az adósok nem érzékelik a kamatszint változását. 

A hosszabb kamatperiódusú hitelek referenciakamata, a BIRS csak lassabbak követi az alapkamatot, a hosszú távú kamatok augusztusban a hónap elején csökkentek, de később emelkedni kezdtek, jelenleg a július végi szint környékén vannak. Emiatt kevéssé valószínű, hogy a lakossági hiteleknél komolyabb kamatcsökkentésbe kezdenének a bankok. Legfeljebb abban reménykedhetnek a hitelfelvevők, hogy akciós jelleggel kedvezményeket adnak a bankok, vagy az iskolakezdés apropójából ismét megjelennek a 0 százalékos THM-ű áruhitelek egyes áruházakban.