A hitelköltségek emelkedése és a magas infláció változást hozott abban is, hogy mire vesznek fel az emberek személyi hitelt. Egyre népszerűbb a lakásfelújítás, autót viszont kevesebben vesznek hitelből.
Az egyre magasabbra emelkedő infláció letörése érdekében folyamatosan emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, ez a személyi kölcsönök átlagkamatának növekedésében is megmutatkozik. Az első félévben azonban ez még nem csökkentette a keresletet, ami a K&H-nál is érzékelhető volt: a személyi kölcsönök folyósítása 13 százalékkal, 2,7 milliárd forinttal emelkedett.
Az MNB adatai azt mutatják, hogy az újonnan kötött fogyasztási kölcsönök, amilyenek a személyi hitel is, állomány júliustól kezdett el csökkenni érezhetően, és ez a folyamat kitartott augusztusban is, ami ellentétes az előző évi tendenciával.
A K&H ügyfelei körében egyértelműen megfigyelhető a célok megváltozása: a lakásfelújítás és a tartós fogyasztási cikkek vásárlása lett népszerűbb hitelcél, míg az autóvásárlásra és a hitelkiváltásra kevésbé vesznek fel kölcsönt az emberek.
Ebben az évben a K&H személyikölcsön-folyósítások 31 százalékánál a lakásfelújítás volt a cél, míg 2021-ben 29 százalék, 2020-ban pedig 23 százalékos volt az arány. Az építőanyagok, illetve a szakipari munkák drágulása ellenére a felújítási céllal felvett személyi kölcsönök átlagos összege érdemben nem változott az utóbbi években.
Ezzel párhuzamosan tavaly még szerény mértékben, a legutóbbi néhány hónapban viszont látványosan csökkent az autóvásárlási céllal személyi kölcsönt igénylők aránya: 2020-ban 32, 2021-ben 29 százalékuk vette fel a kölcsönt autóra, idén 23 százalékuk. Az autók drágulása szerepet játszhat abban, hogy akik ilyen céllal igényeltek személyi kölcsönt, a múlt évhez képest 3 százalékkal nagyobb összeget, 1,8 millió forint összegű kölcsönt vettek fel. A lakásfelújítás mellett a tartós fogyasztási cikkek vásárlása tört előre a hitelcélok között. A 2020-as 11 százalékról a idénre duplájára, 22 százalékra nőtt.
A hitelkiváltás ezzel szemben a tavalyelőtti 13 százalékról tavaly 9, idén pedig 8 százalékra esett vissza. Az egyéb célokra, például nyaralásra költött fogyasztási hitelek is visszaestek, a 2020-as 21 százalékos szintről a tavalyi 14, majd az idei 15 százalékra, holott a járvány lefutását követően éppen idén lehetett a korábbiaknál lényegesen szabadabban utazni és nyaralási helyszínt választani.
