Az iskolaév kezdetével új albérleti szezon is indul azoknak, akiknek új diák költözik a lakásába, vagy most adja ki az ingatlanát ilyen célra. Az ebből származó bevétel után adózni kell, aminek összefoglaltuk a szabályait.
Ha magánszemélyként egy másik magánszemélynek adjuk ki a lakásunkat, házunkat, azután önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként kell adóznunk, a fizetendő adó mértéke a jövedelem 15 százaléka.
Fontos, hogy a bérbe adott/vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződés, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni. A legegyszerűbb, ha a bérlő átutalással fizet, és a közleményrovatban feltünteti a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést. Ha készpénzben fizet a bérlőnk, nem árt írni egy elismervényt, hogy az összeget átvettük.
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján az ingatlan-bérbeadásról szóló jövedelem után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
Mennyi adót kell fizetni a bérbeadás után?
A lakóingatlan bérbeadásból származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
Ez az adómérték azonban csak a hosszú távú lakáskiadásra vonatkozik. A rövid távú lakáskiadás, az ingatlan 90 napnál rövidebb időre történő kiadása (Airbnb, fizető vendéglátás) nem lakásbérbeadásnak, hanem kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül, és máshogyan kell adóznunk utána.
Kell áfát fizetni a bérbeadás után?
A lakóingatlan bérbeadása magánszemélynek főszabály szerint áfamentes, ezért nem kell a NAV-nál bejelentkeznie (külön adószámmal rendelkeznie) annak a magánszemélynek, aki gazdasági tevékenységként kizárólag áfamentes lakóingatlan-bérbeadásból szerez jövedelmet.
Ha valaki az ingatlan bérbeadást rendszeresen, tartósan üzletszerűen végzi, az áfaalanynak minősül a NAV szerint. Szintén áfaalannyá válunk, ha például garázst vagy gépek tárolására alkalmas helyet adunk ki.
Mennyi az adóalap? Kétféle számítási mód van
A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem, vagyis az adóalap, ami után adózunk, kétféle módon számítható ki.
- Az egyik lehetőség, hogy a teljes bevételből, amit az albérlő fizet, levonunk 10 százalék költséghányadot, és a megmaradt 90 százalék lesz az adóalap, ennek 15 százaléka pedig az adó. Negyedévenként adóelőleget kell fizetni, a negyedévet követő hónap 12-éig, a teljes jövedelmet pedig az éves szja-bevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell bevallani. Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
- A másik lehetőség, a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentjük az igazolható költségekkel (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenéssel. Ha ezek nem haladják meg bevétel 50 százalékát, akkor ezekkel a költségekkel csökkenthetjük az adóalapot, és csak a csökkentett adóalap 15 százaléka után kell szja-t fizetnünk.
Mi számít elszámolható költségnek?
Ha a tételes költségelszámolást választjuk:
- Nem számít bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díja, különösen a közüzemi számlák - írja tájékoztatójában a NAV. Ezek tehát csak akkor elszámolható költségek, ha nem hárítjuk át a bérbevevőre. Ebben az esetben levonhatók az adóalapból.
- Levonhatóak az adóalapból a lakás fenntartásához, javításához, felújításához felhasznált tárgyi eszközök, ha azok értéke egyenként nem haladja meg a 200 ezer forintot.
- Szintén levonható a lakásbiztosítás.
- A társasházi biztosítás és takarítás díja, a közös képviselő díjazása. (Ez áthárítás esetén is bevételnek számít.)
- A lakók által a felújítási alapba fizetett összeg. (Ez áthárítás esetén is bevételnek számít.)
- Közös költség. (Ez áthárítás esetén is bevételnek számít.)
- A bérbeadó levonhatja a lakás bérbeadásából származó bevételéből az általa más településen bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. A bevétel ilyen címen azonban csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot, és a bérbevett lakás díját a bérbevevő nem számolta el még költségként, és nem téríti meg neki senki, a munkaadója sem. Az így bérbevett lakásnak nem kell belföldön lennie, tehát nem kizárt az sem, hogy ha valaki a külföldön dolgozik és bérbeadja az itthoni lakását, a külföldön megfizetett bérleti díjjal csökkentse az itthoni bérbeadásból származó bevételét.
- A ház vagy lakás értéke idővel csökkenhet az amortizáció miatt. Ezt az amortizációt, vagy más néven értékcsökkenési leírást elszámolható és levonható az adóalapból. Ezt az ingatlan adásvételi szerződésében megállapított vételárának 2 százaléka évente. Ez már egy kisebb ingatlan esetén is jelentős adómegtakarítás.
Ha nem az egész ingatlant adjuk bérbe, hanem annak csak egy részét, akkor arányosítással, például területarányosan kell meghatároznunk az értékcsökkenés mértékét. Tehát ha a lakóház felét adjuk bérbe, akkor a vételár felének a 2 százalékát számolhatjuk el költségként.
Ha a lakás közös tulajdonban van, akkor a költségek igazolására bármely tulajdonos részére kiállított számla elfogadható.
Ha a fenti költségeket levonjuk a bevételből, akkor a fennmaradó összeg 15 százalékát kell befizetnünk szja-ként a leírt módon.
Amennyiben a költségátalányt választjuk, nincs ilyen dolgunk, nem kell a tényleges költségekkel foglalkoznunk, számlákat gyűjtenünk. Levonjuk a bevételből a 10 százalékot, és azután megfizetjük a 15 százalék szja-t.
