Az ősszel hosszú idő után ismét a lakosság lélektani határa fölé gyengülő forint hatására ezúttal csökkentek a devizabetétekben tartott megtakarítások, miközben a forintbetétek összege több száz milliárddal nőtt. Az értékpapírok közül újra a befektetési alapok voltak a kisbefektetők nagy kedvencei, miközben állampapír iránti keresletük megcsappant októberben.
A 2022 vége óta először idén október elején 400 fölé gyengülő forint a devizában megtakarító magyarokat is megmozgatta. A hónap végén már 408 forint fölött járt az euró ára, és ennek hatására több mint 60 milliárd forintnyi devizabetétet vettek ki, az új forintbetétek mennyisége pedig eközben csaknem 200 milliárd forinttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája alapján.
A háztartások betétállománya így 13 125,6 milliárd forintra emelkedett, de a lekötött betétekben ebből továbbra is kevés pénz tartottak a kisbefektetők, alig 2200 milliárd forint. Pedig a lekötött forintbetétek átlagos kamata 4,52 százalékos volt a hónapban a jegybank adatai szerint. Már ez is infláció feletti érték, de a lekötött betétekre kínált banki ajánlatok között találhatnak ennél jóval magasabbakat is a lakossági ügyfelek. A Cetelemnél például 6 hónapra évi 6,25 százalékos kamatot is el lehet érni (EBKM: 6,35), 12 hónapra pedig 5,75-öt. Még az is kaphat évi 4 százalékos kamatot, aki egyáltalában nem akarja lekötni a pénzét.
Mindeközben októberben tovább híztak a lakossági értékpapírszámlák. Az MNB kimutatásai szerint 26915,6 milliárd forintnyi magyar és 3803,4 milliárd forintnyi külföldi értékpapírt tartottak a magyarok a számláikon októberben, ami történelmi rekord. Túl sok plusz pénzt ugyan nem sikerült félretenniük az év tizedik hónapjában, hiszen alig 125 milliárd forint volt a friss megtakarítás, a hozamok viszont további 196 milliárd forinttal gazdagították a kisbefektetőket.
Az MNB adatai azt mutatják, hogy állampapírok iránti kereslet megcsappant, a lakosságtól alig 14 milliárd forintnyi friss megtakarítást gyűjtött be az állam októberben, ami szokatlanul kevés. A háztartások állampapír-állománya így 13 691,5 milliárd forintra nőtt. Az éven túli lejáratú kötvények még mindig keresettek, ezekbe 202 milliárd forintnyi friss pénz került, éven belüli állampapírt viszont alig forgalmaznak már kimondottan lakossági befektetőknek, így ez az állomány folyamatosan csökken. Októberben is csaknem 194 milliárd forinttal esett vissza ennek összege. Jelenleg a lakosság állampapír-befektetéseinek csaknem 85 százaléka hosszú lejáratú forint kötvény.
Az is kiderül a statisztikákból, hogy a lakosság nem újítja meg a lejáró állampapírokat teljes mértékben. Névértéken számolva ugyanis csökkent a kisbefektetőknél lévő állampapírok összege októberben. Ez a trend folytatódhat jövőre, amikor lejárnak lakossági állampapír-sorozatok és elérkezik a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfordulója. A jelenleg többnyire még 18 százalék körüli kamatot fizető sorozatok kamata ugyanis 4-5 százalékra csökken, ami arra ösztönözheti a befektetőket, hogy eladják a PMÁP-jaikat, és jobb kamatú megtakarítási lehetőséget keressenek.
A befektetési alap lett a kedvenc az értékpapírok között
Az állampapírokkal szemben a befektetési alapok lettek október kedvencei az értékpapírok közül. A háztartások több mint 100 milliárd forintért vásároltak hazai befektetési jegyeket és 47,6 milliárdért külföldieket. A hozamok is kedvezően alakultak, ezáltal a hazai befektetési alapokban lévő megtakarításuk 10 762,3 milliárd, a külföldi alapokban lévő pedig 2138,5 milliárd forintra nőtt. Egyre kisebb a különbség most már a háztartások befektetési alapokban és állampapírban lévő vagyona között, alig 790 milliárd forint. Ha az állampapírok népszerűsége a csökkenő kamatok miatt visszaesik, akkor ismét a befektetési jegyek válhatnak a kisbefektetők kedvenc értékpapírjaivá.
A banki kötvények is kelendőek maradtak októberben. Ezeket az értékpapírokat ugyan nem minden hitelintézetnél lehet kapni, és a jegyzések sem folyamatosak, de ha vannak, akkor a befektetők szívesen vesznek belőlük. Októberben 638 milliárd forint fölé emelkedett ezek állománya is, ami több mint 11 éves rekord közeli állapot. A bankok ráadásul gyakran devizában bocsátanak ki hitelpapírokat a devizabetéteknél magasabb kamattal, ami szintén vonzza a lakossági megtakarítókat. A háztartásoknál lévő banki kötvények több mint fele devizában kamatozik. Más vállalatok kötvényeit viszont kerülik a kisbefektetők, a lassan 10 éves Quaestor-csőd óta nem tért vissza a bizalom az ilyen befektetések iránt.
A részvényeken lehetett volna nagyot kaszálni
Októberben több részvényt adtak el a háztartások, mint amennyit vásároltak, pedig november elején Donald Trump választási győzelmét követően hatalmas rali kezdődött mind a magyarországi, mint a nemzetközi részvénypiacokon. A kisbefektetők októberben is nyertek már a részvényeiken, de a magyarországi papírokból 11,4 milliárd, a külföldiekből 2,7 milliárd forintnyit eladtak. Hazai részvényekben így is csaknem 1800 milliárd forintnyi háztartási vagyon maradt, külföldiben pedig 838,5 milliárdnyi, ami történelmi rekord. A külföldi papírok árfolyamát az is kedvezően befolyásolhatta, hogy a forint gyengült, ezért forintra átváltva a részvények többet érnek.
A hazai lakosság kedvenc papírja még mindig az OTP lehet, a több mint 2600 milliárd forintnyi hazai és külföldi részvényekben lévő megtakarításból 933,4 milliárd forintnyi magyar bankpapír volt. Van persze a tőzsdén más hazai bank is, például az MBH és az MBH Jelzálogbank, de ezeknél a közkézhányad alacsony, és a forgalmuk is a töredéke az OTP-ének.
A bankpapírokban lévő lakossági megtakarítás mindenesetre az év végére tovább nőhet, hiszen nemrég jelentették be, hogy a Gránit Bank részvényeiből 791 ezer darab fölötti mennyiséget jegyeztek le lakossági befektetők 11,47 milliárd forint értékben. Ráadásul az OTP árfolyama is emelkedett az elmúlt hetekben, az október végén még 19 ezer forint alatt forgó részvénnyel mostanában már 22 ezer forint körül kereskednek.
