Ha az elmúlt negyedévek ütemében alakul a háztartási hitelezés trendje, az év végére nagyobb állománya lehet a személyi kölcsönöknek, mint a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a személyi kölcsönök állománya 2019 félévének végén folyamatos bővülés mellett megközelítette a 800 milliárd forintot, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt egyre kisebb a kereslet: a félévi adatok szerint az állomány 928 milliárd forint volt. 

Gyorsabb és kisebb kockázatú a személyi kölcsön

Ez azt jelenti, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 900 milliárd forint alá eshet az év végére, miközben a személyi kölcsönöké megközelítheti ezt a szintet. A karácsonyi bumm ráadásul inkább az utóbbit hajtja majd fel - mivel személyi kölcsönt egyszerűbb és gyorsabb igényelni, mint jelzáloghitelt -, ami még inkább valószínűsíti, hogy a személyi kölcsönök felé billen a mérleg.

A két hitelfajta nagyjából ugyanarra használható: a hitelfelvevő tetszőleges célra fordíthatja a felvett összeget, nem kell elszámolnia a költéseivel, nem szükséges számlákat gyűjteni vagy dokumentálni az ügyleteit. Ez rendkívüli szabadságot biztosít a lakosság számára. A szabad felhasználású jelzáloghitel esetében ugyanakkor a bank ingatlanfedezetet követel meg, vagyis ha az adós nem tudja fizetni a hitelt, elveszítheti az otthonát.

Ez meglehetősen óvatossá tette a lakosságot a devizaalapú lakáshitelek tömeges bedőlése után, aminek az lett az eredménye, hogy a jelzálogalapú szabadon felhasználható hitelek iránt folyamatosan csökken az érdeklődés. A jegybank statisztikái szerint ugyanakkor nem csökken a hitelfelvétel iránti kedv, hiszen a személyi kölcsönök állománya dinamikusan bővül. 

Nem ugyanaz a jelzáloghitel és a személyi kölcsön

A két hitelfajta ugyanakkor nem cserélhető fel tetszőlegesen -  és nemcsak azért, mert az egyik jelzálogalapú, a másik meg nem az. Az ingatlanfedezetért “cserébe” a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata jóval alacsonyabb, mint a személyi kölcsönöké, emellett jóval nagyobb összeghez is lehet ilyen formán hozzájutni.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek nagyobb összegűek, a személyi kölcsönök átlagos összege ennek töredéke. Tehát míg a 900 milliárd forint értékű jelzáloghitelt 218 ezer szerződés hozza össze, addig a személyi kölcsönök majd 800 milliárd forintos állománya 680 ezer szerződésből áll. 

Azt nem lehet megállapítani az adatokból, hogy a szerződések mögött pontosan hány hitelfelvevő, azaz hány háztartás áll. Elképzelhető, hogy az egy nagyobb összegű jelzáloghitel helyett inkább több, egyenként kisebb személyi kölcsönt vett fel a lakosság, ám az is lehetséges, hogy egyszerűen mások vették fel a több milliós jelzáloghitelt és mások az egymilliós személyi kölcsönt, azaz a két halmaz nem egybevágó.

Az áruhitel túlélt

A személyi kölcsönök népszerűsége nem véletlen. Az alacsony kamatkörnyezetben ezeknek a hiteleknek is csökkent a kamata, így a lakosság számára nem jelent irreális terhet a visszafizetés. Ezzel együtt viszont nem kell a jelzálog miatt aggódni, illetve az ingatlan bevonása sem bonyolítja és hosszabbítja meg az ügyintézést. A személyi kölcsönök népszerűvé válása egyértelműen és leginkább a jelzáloghitelek kárára történt.

Ezt támasztja alá, hogy a többi, helyettesíthető hiteltípusnál nem látszik olyan szintű csökkenés, mint a szabad felhasználású jelzálog hiteleknél. Az áru- és egyéb hiteleknél az utóbbi időszakban - 2017 óta - mérsékelt növekedés figyelhető meg, a folyószamlahitelek körében is csak enyhe csökkenés látszik, és hasonló a helyzet a gépjárműhitelek esetében is. Autóhitel helyett személyi kölcsönöket ajánlanak a bankok autóvásárlásra, illetve szóba jöhet még valamilyen lízingkonstrukció is.

Lakáshitel, CSOK, babaváró

A lakáshiteleknél töretlen a növekedés, a 3285 milliárd forint értékű állományból 2724 milliárd forint a piaci hitel és 561 milliárd a támogatott - a kamattámogatott hitelek folyamatos kivezetésével, illetve a támogatási rendszer átalakulásával folyamatosan még inkább a piaci hitelek irányába billen a mérleg.  Az is igaz ugyanakkor, hogy a hitelszerződések száma csökken.

A Családi Otthonteremtési Támogatás a 2019 első félévi adatok alapján veszített a jelentőségéből. A KSH adatai szerint a CSOK támogatások száma és összege 2019 első félévében elmaradt az előző év azonos időszakától, így eddig összesen 94 ezer CSOK-os hitelszerződés révén 218 milliárd forint támogatás került a lakossághoz. Ebből 2019-ben az első hat hónapban csak 30 milliárd forint támogatást folyósítottak, ami elmarad a trendtől: korábban éves szinten meghaladta a 70 milliárdot a támogatás, ez az idén várhatóan nem fog teljesülni.

A támogatás több, mint kétharmada ment új-, 31 százaléka használt lakás vásárlásra, bővítésre pedig kevesebb, mint 1,5 százaléka. Utóbbi adatra az lehet a magyarázat, hogy a felújítást számlákkal és szerződésekkel kell igazolni. Ha számla nélkül, szabad felhasználású hitelből intézi valaki a felújítást, nagyobb a mozgástere az igénybe vehető szolgáltatások körében. 

A babaváró hitel alakulásáráról egyelőre annyit lehet tudni, hogy július óta összesen 271 milliárd forintot tett ki a kihelyezett babaváró hitel állománya szeptember közepéig. Ezt az egyéb, fogyasztási hitelek között lehet megtalálni a statisztikákban - hiszen ez a speciális hitel sem nem lakáshitel, sem nem klasszikus szabad felhasználású hitel. Július végén 50 milliárd forint volt a babaváró hitel állománya, ez augusztus végére 160, majd szeptemberben már 270 milliárd forint feletti értéket mutatott. Egyelőre nem tudni, meddig tart ki ez a lendület, de azt azért valószínűsíteni lehet, hogy egy jelentősebb felfutás után csökkenni fog a babaváró hitelek kihelyezése. 

Késedelem

A késedelmes hitelek aránya csökkent az első negyedév adataihoz képest, ám egyes hiteltípusoknál még mindig drámaian magas a 90 napon túli késedelembe esett hitelállomány mértéke. A teljes hitelportfólióra vetíve az állomány 3,8 százaléka késedelmes, ezen belül a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében ez az arány 10 százalék feletti, a gépjárműhitelek esetében pedig megközelíti a 20 százalékot. 

Ez az adat azt mutatja, hogy a lakosság nem véletlenül óvatos a jelzáloghitelekkel kapcsolatban, és nem véletlenül választ inkább jelzálogfedezet nélküli személyi kölcsönt a szabad felhasználású hitel helyett. A legnagyobb arányú késedelmes hitel az átstrukturált hiteleknél figyelhető meg, itt az állomány 25 százaléka rendelkezik 90 napon túli késedelemmel. Ez azt jelenti, hogy az adósok negyedén a hitel átalakítása sem segít. 

Összegezve

Az adatok szerint a lakosság hitelfelvételi kedve továbbra is élénk, és a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök számítanak a legnépszerűbb hitelterméknek. A személyi kölcsönök az alacsony kamatkörnyezet miatt sok esetben vonzó alternatívát nyújthatnak a szabad felhasználású jelzáloghitelek helyett, hiszen az eltérő konstrukciók között nincs akkora különbség, ami egyértelműen a jelzáloghitel felé billentené a mérleget.

Egy 4 millió forint összegű, hétéves futamidejű hitel esetében a legjobb személyi kölcsön ajánlat 6,74 százalék THM és 59 474 forint havi törlesztő mellett összesen 4 995 816 forint visszafizetendő összeget tartalmaz. Ugyanez jelzálog alapú hitel esetében 4,43 százalék THM, 55 208 ezer forint havi törlesztő és 4 644 072 forint visszafizetendő összeget jelent. Vagyis a jelzáloghitellel hét év alatt kevesebb, mint 300 ezer forintot spórolhatunk meg.