Önerő

Önerő – mi számít bele és mi nem?

Daróczi Renáta
2019.12.09.
Frissítve: 2020-01-22 Létrehozva: 2019-12-09
6103755

Önerőre nagyobb összegű hitel igényléséhez – általában lakáshitelek esetében – van szükség. Ez az az összeg, amit az adósnak saját maga kell, hogy előteremtsen azért, hogy a bankok hitelt nyújtsanak neki lakásvásárláshoz. Azt, hogy mit fogadhatnak el önerőnek részben az MNB, részben a bankok saját szabályzatán múlik.

 

A Magyar Nemzeti Bank 2019 júniusában kiadott iránymutatása az önerő kérdését járja körül. Külön kiemeli, hogy mind a hitelintézet mind az ügyfél szempontjából kockázatosabb egy olyan ingatlan, melynek az önereje is hitelből van finanszírozva. Ahogy fogalmaznak:

“a hitelfelvevő által biztosított valós önerő [...] a későbbi terhek csökkentésére, azok biztonságos, fenntartható szinten tartására szolgál [...]” 

Vagyis ezzel az az MNB célja, hogy egy esetleges törlesztőrészlet emelkedés ne okozzon fizetésképtelenséget.

 

Az önerő személyi kölcsönből való finanszírozását elutasítja, szerintük ez ugyanis szembemegy a felelős hitelezési tevékenység elvével, illetve növeli az ügyfelek eladósodási kockázatát. Emiatt előírja, hogy az ügyfeleknek kötelezően nyilatkozniuk kell arról, hogy az önerőt nem hitelből finanszírozzák, és ezt a hitelbírálat során a KHR-ben is kötelező ellenőrizni a pénzintézetnek.

 

A tavaly októberben az MNB által  bevezetett úgynevezett adósságfék szabályok  a hitelfedezeti mutatókra is hatással voltak. Ez az érték határozza meg azt, hogy az általunk fedezetként felajánlott ingatlan értékének hány százalékáig kaphatunk hitelt.

Önerő

 

A táblázatban a Magyar Nemzeti Bank feltünteti az euróra és a más devizákra vonatkozó értékeket, de a devizaválság óta szigorúan tiltják a külföldi devizában való hitelezést, ezért az ezekre vonatkozó értékeket nem alkalmazzák a piacon lévő lakáshiteleknél.

 

A hitelfedezeti mutató jelentése

 

A táblázatban látható, hogy forinthitel esetén a hitelfedezeti mutató maximális értéke 80%. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 20 millió forintot érő ingatlan vásárlása esetén maximum 16 millió forintot kaphatunk meg hitelként, a maradék 4 milliót saját magunk kell kigazdálkodnunk. Egy 40 milliós ingatlannál viszont jóval magasabb, 8 milliós önerővel vághatunk neki a lakásvásárlásnak.

 

Ezt a szabályozást a bankok olyannyira betartják, hogy akadnak olyanok, akik a maximális 80%-os mutató helyett alacsonyabb értéket határoznak meg a saját szabályzatukban. 

 

Melyik banknál mennyi a hitelfedezeti mutató?

 

A bankok által közzétett hirdetmények alapján elmondható, hogy a legszigorúbban a Raiffeisen bank jár el a maga 60%-ban meghatározott hitelfedezeti mutatójával. Kissé magasabb, de még mindig nem maximális 70%-os értéket vesz figyelembe a Budapest Bank, illetve az Oberbank, az összes többi pénzintézet a jogszabályokban meghatározott maximális, 80%-os értékhez tartja magát.

 

Mi lehet önerő?

 

A szigorú szabályozás ellenére a bankok több forrást is elfogadnak önerőként. A legáltalánosabb nyilván a készpénz, de beleszámítják az önerőbe a lakáscélú megtakarítást, például a lakástakarékpénztárt is. 

 

Ha nem vásárolni, hanem építkezni szeretnénk akkor bővül az önerőként elfogadható elemek köre, hiszen ilyenkor a ház már elkészült részeit, illetve megvásárolt anyagokat is elfogadják. Ha valamilyen munkáltatói vagy önkormányzati lakástámogatást kapunk, akkor az is beszámítható az önerőbe.

 

Mi a helyzet a babaváró hitellel?

 

Az MNB alapvetően nem engedélyezi az önerő személyi kölcsönből vagy szabad felhasználású hitelből történő kiegészítését, de a babaváró hitellel kapcsolatban engedékenyebbek. Mivel ez a fajta hitel állami támogatású, illetve állami kezességvállalás mellett folyósított, ezért megkötésekkel, de elfogadható gyakorlatnak tartja ennek az önerőbe való beszámítását. A kikötésük annyi, hogy az igényelt babaváró támogatás maximum 75%-át fogadják el önerőnek, illetve ennek az összegnek is bele kell férnie az adósságfék szabályok által meghatározott mutatókba, így a JTM mutatóba is. Ez azt jelenti, hogy egy 10 milliós babaváró hitelből maximum 7,5 millió forintot használhatunk fel önerőként. Ha ennél több önerő kell az ingatlancéljainkhoz, akkor a fennmaradó részt más forrásokból kell finanszíroznunk.

 

Mi a helyzet a CSOK vissza nem térítendő támogatással?

 

Az nemzeti bank ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy “[...] az egyszeri, gyermekek után járó, vissza nem térítendő lakáscélú támogatások a hitelfedezeti arányok számításakor nem növelik a hitelnyújtó kitettségét és így a hitelösszeget, azok önerőként vehetők igénybe.” Azaz a már meglévő gyermekek után igényelt támogatási összeg beleszámít az önerőbe. 

 

Az MNB ajánlása konkrétan nem részletezi, hogy mi a helyzet azokkal az ügyfelekkel, akik vállalt gyermek után igénylik a CSOK vissza nem térítendő támogatást, de a minositetthitel.hu MNB-hez kapcsolódó oldalon kiemelik, hogy erről a bankok egyénileg döntenek a hitelbírálat során. Így könnyen megeshet, hogy egy adott bank nem tekinti önerőnek a megelőlegezett támogatást, míg egy másik elfogadja azt.

 

JTM mutató szerepe

 

Ahhoz, hogy a babaváró hitelt is igénybe vehessük lakásvásárláshoz meg kell felelnünk az adósságfék szabály másik kötelezően előírt szabályának, a JTM-nek, vagyis a jövedelemarányos törlesztési mutató előírásainak is. Ez a rendelet szabályozza azt, hogy az adós jövedelmének hány %-át fordíthatja hitel(ek) törlesztésére. 

 

JTM számítás

 

 

JTM-re vonatkozó szabályok 2019. július 1. után

 

A JTM szabálynak, ahogy a táblázatból is látszik két fontos eleme van: a jövedelem, illetve az igényelt hitel kamatperiódusa. A kamatperiódusok típusairól már egy korábbi cikkünkben írtunk bővebben, de röviden ez a felvett jelzáloghitelünk kamatozására vonatkozik. Láthatjuk, hogy minél hosszabb a periódus, annál engedékenyebb a szabály. Ez azért van, mert a hosszabban rögzített kamat biztosítja a törlesztőrészletünk kiszámíthatóságát. Vagyis ha felveszünk egy lakáshitelt 10 éves kamatperiódussal havi 50 ezer forintos törlesztőrészlettel, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ez a törlesztő 10 évig változatlan marad.

 

A JTM ezt a kiszámíthatóságot kombinálja a jövedelmünkkel és ennek megfelelően határozza meg azt a maximális %-ot, amennyit a fizetésünkből törlesztésre fordíthatunk. Ha például egy 200 ezres havi nettó jövedelmet veszünk alapul, akkor a kamatperiódustól függően az alábbi összeget fordíthatjuk hiteltörlesztésre:

JTM példaszámítás

 

Ebből is látszik, hogy mennyit számít egy jól megválasztott kamatperiódus lakásvásárláskor. Hiszen ha a fenti példánál maradunk, a havi 50 ezres lakáshitel törlesztőnk mellé csak akkor vehetünk fel egy 10 milliós babaváró hitelt, ha a 10 éves vagy fix kamatozású lakáshitel mellett döntünk. Ha mindenképpen szükségünk van a hitelösszegre, a futamidő növelésével csökkenthetjük a törlesztőt, de ezáltal a teljes visszafizetendő összeg növekedni fog.

 

Több fedezet = kevesebb önerő?

 

Lehetőségünk van az elvárt önerő csökkentésére abban az esetben, ha egy kiegészítő fedezetet is felajánlunk a banknak a hitelért cserébe. Ez azonban magában hordozza azt a kockázatot, hogy ha nem tudjuk fizetni a lakáshitelt, akkor mindkét ingatlant elárverezhetik.

Banki kalkulátorok

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!