Bank360
  • Hitelek
  • Támogatások
  • Bankszámlák
  • Megtakarítások
  • Vállalat
  • Hitelkalkulátor
Hír

Újabb adósságfék lesz a hitelekre, elvonja a jegybank nyereségének felét kormány

2022-11-06|Frissítve: 2023-05-11

Átszabja a kormány a jegybanktörvényt. A jogszabálytervezet szerint újabb adósságféket vezethet be a magánszemélyek hiteleire az MNB elnöke, akinek a fizetését az Állami Számvevőszék elnökének béréhez kötik. Ezután a jegybanknak a nyeresége 50 százalékát kötelezően be kell fizetnie a költségvetésnek, ha viszont a büdzsének kell állnia az MNB veszteségét, azt öt év alatt, egyenlő részletekben teheti meg.

 

Számos ponton akarja módosítani a kormány a jegybanktörvényt a Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint. Ebből az ügyfeleket leginkább az a rendelkezés érinti majd, ami alapján egy újabb adósságféket határozhat meg az MNB elnöke a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre és lízingszerződésekre.  

 

Jelenleg a magánszemélyeknek nyújtott hitel- és pénzkölcsön szerződéseknél a jegybankelnök a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékét határozhatja meg. Ezen felül az ingatlan- és autóhiteleknél, valamint pénzügyi lízingügyleteknél az ingatlan és gépjármű értékéhez viszonyított hitelösszeg maximális mértékét is (ez a hitelfedezeti arány). 

 

Az adósságfékszabályként ismert jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) azt köti ki, hogy a különböző hiteltípusoknál mekkora lehet a maximális törlesztőrészlet az adós havi nettó jövedelméhez képest. Ez jelenleg a fogyasztási hiteleknél (ilyen a személyi kölcsön is) havi 500 ezer forintos jövedelemig annak 50 százaléka, annál nagyobbnál 60 százaléka. 

 

A jelzálogkölcsönöknél, amilyenek a lakáshitelek is, a havi törlesztőrészlet 500 ezres nettóig kamatperiódustól függően a jövedelem 30-60 százaléka, 500 ezer felett pedig 25-50 százaléka lehet maximum. A JTM számításánál a hiteligénylő minden kölcsönének törlesztőrészletét figyelembe veszik.

 

Ezt az adósságféket bővíti ki egy újabbal a törvénytervezet, amely szerint ugyanis a hitel- és lízingtartozás jövedelem arányában megengedett maximális mértékét is meghatározhatja rendeletében az MNB elnöke a JTM-en felül. A banknak és lízingcégnek tehát majd azt is vizsgálnia kell, hogy a teljes tartozás belefér-e az MNB által meghatározott limitbe (ami valószínűleg az igénylő jövedelmének valahányszorosa lesz).

 

Az MNB és az ÁSZ elnökének egyforma bére lesz   

A törvénytervezet egy másik paragrafusa is foglalkozik a jövedelmekkel, de már a jegybank vezetőinek a bérével, amelynél felold egy jövedelemféket. A tervezet szerint az MNB elnökének “tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi alapbére az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével egyezik meg.” 

 

Jelenleg Matolcsy György alapbére a jegybanktörvény szerint 5 millió forint, ha viszont ez így maradna, akkor az éppen a magas infláció ellen harcoló jegybank elnöke a magas infláció miatt alapos reálbércsökkenést szenvedne el. Ez azonban a tervezett törvénymódosítás szerint nem fog bekövetkezni, ugyanis az MNB elnökének bérét az Állami Számvevőszék elnökének (jelenleg az MNB volt alelnökének, Windisch Lászlónak) a béréhez kötik. Az ÁSZ-elnök fizetését a számvevőszéki törvény így szabályozza: “a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tizenkétszerese”.

 

2021-ben a bruttó átlagkereset 438 800 forint volt. Már ez alapján is valamivel a jelenlegi 5 millió forint fölé, 5,26 millióra nőne a jegybankelnök havi bére. Az idei számok alapján azonban feltételezhetően 500 ezer forint körül lesz a 2022-es bruttó átlagkereset, ami már 6 millió forintos havi bruttót jelent majd az MNB elnökének. Vele együtt az MNB vezetőinek az illetménye is nő majd, ugyanis ez az elnöki bér százalékában van meghatározva. Az alelnököké 90 százalék, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjaié 60 százalék.

 

A nyereség fele a költségvetésé, de a veszteséget öt év alatt fizeti ki

Van azonban a törvénytervezetben egy olyan új szabály is, aminek aligha örül ennyire a jegybank vezetése, és amihez képest a fizetésemelés aprópénznek számít. A törvénytervezet szerint ugyanis amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét, akkor nyereségének 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Eddig ilyen kötelezettsége a jegybanknak nem volt. A költségvetés tehát ezután mindenképpen elvonja a jegybanki nyereség felét, ha annak a tőkehelyzete rendben van. 

 

A másik oldalon viszont engedményt ad magának a kormány. Eddig ugyanis abban az esetben, ha a jegybank  vesztesége meghaladta az eredménytartalékát (felhalmozott korábbi nyereségét), akkor a különbözetet a központi költségvetésnek 8 napon belül meg kellett térítenie a jegybanknak.

 

Ezt a szabály most úgy enyhíti saját maga számára a kormány, hogy amennyiben a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben fizeti ki a jegybanknak. Amennyiben a saját tőke összege ez idő alatt újra meghaladja a jegyzett tőkét, a még fennálló összes térítési kötelezettsége megszűnik a költségvetésnek. Ha tehát a jegybank nyereséges évekkel ledolgozza a mínuszát, akkor a kormánynak már nem kell fizetni.


 

Promóció

Kapcsolódó cikkek

Így működik a JTM mutató 2025-ben
2024-08-29

Így működik a JTM mutató 2025-ben

Minden hiteligénylőknek meg kell felelnie a JTM szabályozásnak is, ami a havi jövedelem terhelhetőségét maximalizálja. Ez alapján nem lehet nagyobb a törlesztőrészlet a havi jövedelem meghatározott százalékánál.

Elolvasom
Nem keresed meg átlagállással az átlagbért? Megmagyarázzuk, miért!
2024-01-28

Nem keresed meg átlagállással az átlagbért? Megmagyarázzuk, miért!

Átlagbér - Mennyi ma Magyarországon az átlagbér? Hogyan számolják ki? Mennyi hitelt lehet felvenni áltagbérre? Minden tudnivaló a cikkben.

Elolvasom
Hiába lőttek ki az átlagbérek, így is csak loholnak a lakásárak után 
2022-04-06

Hiába lőttek ki az átlagbérek, így is csak loholnak a lakásárak után 

Tíz év alatt több mint duplájára nőtt a magyar átlagbér, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy a vevők lépést tudjanak tartani az ingatlanárak emelkedésével. Kiszámoltuk, mikor hány négyzetméterre volt elég a havi átlagkereset.

Elolvasom
Bank360Bank360 - Első lépés a jó döntéshez
Személyi kölcsönLakáshitelBankszámlaUtasbiztosítás
Bank360 - Első lépés a jó döntéshezBank360 - Első lépés a jó döntéshez
Személyi kölcsön
200 000 Ft10 000 000 Ft
6 96
Bank360 Utasbiztosítás
Hasonlítsd össze a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösd meg online

Legfrisebb hírek

SZJA-bevallás: már csak néhány napod maradt hátra
2025-05-12

SZJA-bevallás: már csak néhány napod maradt hátra

Május 20. fontos határidő az adózásban, az szja-bevallásoknak eddig kell elkészülniük. A legtöbb adózónak akkor sem kell aggódnia viszont, ha lemaradt róla, büntetésre csak azok számíthatnak, akiknek befizetnivalójuk is van.

Elolvasom
Újabb árstop: sorra jelentik be a biztosítók, hogy nem emelnek a díjakon
2025-05-09

Újabb árstop: sorra jelentik be a biztosítók, hogy nem emelnek a díjakon

Több biztosító is jelezte a héten, hogy önkéntes díjkorlátozást vezetnek be a lakásbiztosításoknál, miután Nagy Márton kedden Facebookon tett közzé egy tervezett szabályozást a biztosításokkal kapcsolatban.

Elolvasom
Megugrott a felújítási kedv, a tulajdonosok a későbbi inflációtól tartanak
2025-05-09

Megugrott a felújítási kedv, a tulajdonosok a későbbi inflációtól tartanak

Tízből hat magyar szerint most éri meg belevágni a lakásfelújításba, a tulajdonosok harmada pedig már tervezi is a munkálatokat. A forrásokat tekintve óvatosabbak, a többség a már meglévő megtakarításait használná fel, hitelért kevesebben folyamodnának.

Elolvasom