Borzalmas állapotban vannak a magyarországi lakóingatlanok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld pénzügyi jelentése szerint. Tízből három kiadott energetikai tanúsítvány a legrosszabb három kategóriába esik, és állami támogatás sincs már semmilyen energetikai felújításra.
Lassan ugyan, de javul a magyarországi lakások energiafelhasználása - írja a jegybank. Bár egyre több a közel nulla energiaigényű (KNE) lakóépületek aránya, átlagosan még mindig alacsony a részesedésük. 2022-ben érdemben, 6,4 százalékról 12,4 százalékra emelkedett az arány, ami vidéken valamivel magasabb, mint Budapesten, ahol csupán 10,8 százalékos.
A KNE követelménynek megfelelő tanúsítványok arányának emelkedése a lakáspiacon két okra vezethető vissza. Egyrészről 2022-ben az előző évhez képest enyhén emelkedhetett az új építésű lakások száma, és ezeknél egyre inkább teret nyernek az energiahatékonysági szempontok. Másrészről 2022-ben jelentősen csökkent a használt lakások eladása, ezzel pedig a kedvezőtlenebb besorolású kiadott energetikai tanúsítványok száma is. A Magyarországon tapasztalható gyenge energiahatékonyságot viszont jól mutatja, hogy még tavaly is magas volt a rossz kategóriába eső épületek száma, a kiadott tanúsítványok 29,8 százaléka volt a három legrosszabb kategóriában.
Folytatni kellene az otthonfelújítási programot
A lakásfelújítási és zöld hitelprogramok alapján komoly igény van a lakosság körében az olyan konstrukciókra, amelyekből energiatakarékossá lehet tenni az ingatlanokat. Sajnos azonban az otthonfelújítási támogatás kivezetésével jelenleg nincs a lakosság széles köre számára elérhető energetikai javítást célzó állami támogatás. “Erre azonban a jelen gazdasági körülmények között továbbra is szükség lenne” - hangsúlyozza az MNB.
A 2021. februártól bevezetett otthonfelújítási támogatás keretében megítélt vissza nem térítendő támogatások összege 2022. decemberrel bezárólag 523 milliárd forintot tett ki, ebből 135 milliárd forintot 2022 negyedik negyedévében nyújtottak. A tavalyi negyedik negyedévben odaítélt támogatások 42 százalékát olyan felújítási célokra fordították az igénylők, amely az ingatlan energetikai hatékonyságának javítását szolgálta.
A 2022 decemberével kivezetésre kerülő otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó kamattámogatott otthonfelújítási jelzáloghitelből 2022. decemberig összesen 85 milliárd forint értékű volument szerződtek le a bankok, ami az ez idő alatt kihelyezett felújítási célú lakáshitelek 47 százalékát adta.
A legnagyobb arányban (9,8 százalék) a tető felújítására és cseréjére ítélték oda a támogatást. A második helyen, és az év utolsó hónapjaiban enyhén növekvő részaránnyal a megújuló energiaforrást biztosító napelemes rendszer telepítése állt, erre a célra a negyedéves támogatási volumen 9,5 százalékát fordították. A támogatás indulásakor ugyanakkor érdemben nagyobb arányt képviselt a napelem-telepítés mint felújítási cél, 2021 nyarán minden ötödik támogatást napelem telepítésére nyújtottak.
Az épületek hőátbocsátási tényezőjének (U-érték) csökkentése érdekében végzett homlokzati hőszigetelés és külső nyílászárócsere szintén népszerű felújítási cél, ezekre az állami támogatás 7,4, illetve 8,7 százalékát használták fel átlagosan, míg a fűtési- és melegvíz-rendszer korszerűsítése a támogatások 6,6 százalékát adta.
Mivel az idei évtől semmilyen energetikai korszerűsítési program nem érhető el széles körben, az MNB javasolja az energiahatékony újlakások megfelelő mennyiségű megépítése mellett a felújítási támogatások elindítását is családi házak és társasházak számára, a korábbival ellentétben azonban a támogatást ezúttal kizárólag az energiahatékonyság javítására kapnának a igénylők, vagyis térkövezésre, új csempére, konyhabútorra nem járna az állami pénz.
Két év múlva minden hetedik lakáshitel zöld lesz
A zöld lakáshitelekre is lenne igény, főleg az új lakások piacán, amelyek egyre nagyobb arányban felelnek meg a KNE-követelményeknek, olyannyira, hogy 2024 második felétől használatbavételi engedélyt már nem is adnak ki BB-nél rosszabb minősítésű lakásokra. Az MNB a Növekedési HItelprogram (NHP) legutolsó fázisában indított Zöld Otthon Programja (ZOP) során tavaly összesen 300 milliárd forintos keretösszegben valósult meg, és az utolsó fillérig még tavasszal el is fogyott. A tavaszi hónapokban az új lakáshitelek 90 százaléka ZOP-s volt.
Az inflációs félelmek miatt azonban a pénzcsapot az MNB elzárta, egyelőre csak a bankok által kínált piaci alapú zöld hiteleket vehetik igénybe az energiatakarékos otthonra vágyók. Újdonságként most áprilistól változott a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (MFL) feltételrendszere.
A bankok azóta, ha MFL-re szerződnek az ügyféllel, kötelesek egyszeri alkalommal átvállalni a Hiteles Energetikai Tanúsítvány adóst terhelő költségét, illetve a zöld hitelcél esetén az induló kamatból kamatkedvezmény biztosítására is lehetőségük nyílik. Emellett zöld hitelcélok esetében nem számítható fel folyósítási díj, illetve a zöld hitelcél ellenőrzéséhez kapcsolódó díj vagy egyéb költség sem.
A banki visszajelzések alapján az MFL-keretrendszer bővítése támogathatja a zöld hitelezés elterjedését. Bár a kifejezetten zöld hitelcélok iránt egyelőre visszafogott ügyféloldali érdeklődés mutatkozik, a bankok többsége már aktívan foglalkozik a zöld hitelkonstrukciókkal. Zöld MFL terméket elsősorban az új lakás / ház építése vagy vásárlása esetén nyújtanának, melyhez 0,25-0,5 százalékpont kamatkedvezményt biztosítanának a zöld hitelcél teljesülése esetén.
A bankok 2024-re a dedikált zöld termékek 10-15 százalék körüli piaci részesedésével számolnak a teljes lakáshitel-kihelyezésen belül, míg a zöld MFL hitelnyújtást tervező bankok szerint a monősített lakáshiteleken belül a zöld termékek várható aránya két év múlva már a 30 százalékot is elérheti.
A falusi csok maradt az egyetlen esély
Az otthonfelújítási támogatás lezárulása óta a falusi csok maradt az egyetlen esély arra, hogy lakásfelújításra kedvezményes forráshoz jusson valaki. Ezt azonban csak gyereket vállalók vehetik igénybe, és kizárólag a jogszabályban felsorolt falvakban. A lakásfelújítási támogatáshoz hasonlóan a falusi csok is lejárt volna 2022 végén, de ezt 2023-ra is meghosszabította a kormány.
