Elkezdtek újra biztosítást kötni a magyarok. A külföldre utazási kedv az idén csúcsra járatja az utasbiztosításokat, és az egészségüket, nyugdíjukat is jóval többen igyekeznek bebiztosítani. Ráadásul megtörtént az is, amire másfél évtizede nem volt példa: újra növekszik az életbiztosítások száma.
Az ügyfelek növekvő aktivitásának és a díjak emelkedésének hatására sokat javult a biztosítók eredménye az idén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első kilenc hónapban 35,8 milliárd forintos adózott eredményt értek el, ami csaknem a háromszorosa a tavalyinak.
Másfél évtized után újra nőtt az életbiztosítások száma
Az életbiztosítási szerződések száma elmozdult a holtpontról, és lassan emelkedni kezdett. A szerződések száma 2023-ban volt a mélyponton, azóta már csaknem 20 ezerrel nőtt, és ismét közelít a 2,3 millió darabhoz. Ezzel egy másfél évtizede tartó negatív tendencia fordult meg.
A nem életbiztosításoknál folyamatosan nő a szerződések száma, már megközelíti a 13,7 milliót. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból (kgfb) több mint 6,2 millió van, lakásbiztosításból 3,3 millió szerződést kezelnek a biztosítók, és a cascók száma is meghaladja az egymilliót. Ezek a legjelentősebb rendszeres díjas tételek.
A biztosítók díjbevétele az idei első három negyedévben 11,6 százalékkal 1282,7 milliárd forintra nőtt. Az élet ágon 8,5 százalékos díjbevétel-emelkedés volt, összesen 466,1milliárd forint folyt be. A húzótermékek között volt a nyugdíjbiztosítás, amelynél a díjbevétel már megközelítette a 125 milliárd forintot, ez 16,3 százalékkal magasabb a tavalyinál, és összesen 506,5 ezer szerződést jelent.
A legnagyobb mértékben az egészségbiztosítások díjbevétele nőtt, 43,6 százalékkal 11,6 milliárd forintra. A befektetési egységhez kötött (unit linked) biztosítások népszerűek maradtak, a vegyes életbiztosítások díjbevétele viszont csökkent tavalyhoz képest is, pedig már 2023 is nagyon gyenge év volt ezeknél.
Az utasbiztosítások halmozzák a rekordokat
A nem életbiztosítások díjbevétele 13,5 százalékkal 816,5 milliárd forintra emelkedett. A legtöbb pénzt a kgfb hozza, 268 milliárd forintot fizettek be az autósok kilenc hónap alatt, ez csaknem 14 százalékkal több a tavalyinál. A lakásbiztosítások díjbevétele 16 százalékkal 165,8 milliárd forintra ugrott, ebben a díjemelések mellett szerepet játszhatott az is, hogy a márciusi kampány során nőtt a szerződések száma. A casco-díjbevételek 18 százalékkal nőttek, meghaladták a 146 milliárd forintot.
Az utasbiztosítási piac is remekül alakul a magyarok növekvő utazási kedvének köszönhetően. Egyszeri díjas utasbiztosításból kilenc hónap alatt 295,7 ezret kötöttek, a díjbevétel pedig meghaladta a 15,1 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben az utasbiztosítások mindenképpen rekordot döntenek majd mind a szerződések számában, mint a díjbevételben. Rendszeres díjas utasbiztosításból is egyre többet kötnek - ezek sokszor valamilyen más termékhez, például bankkártyához kapcsolódnak. A szerződések száma 21 ezer fölé emelkedett szeptember végére, a díjbevétel pedig 18,3 milliárd forintra nőtt, ezek is történelmi rekordnak számító adatok.
Kánikula volt, de a viharok nem jöttek
A kárráfordítások a nem életbiztosításoknál 14 százalékkal nőttek a tavalyihoz képest: 326,4 milliárd forint lett a bruttó kárráfordítás. A kgfb-károk bruttó értéke elérte a 117,8 milliárd forintot, ami több mint 17 százalékos növekedés 2023-hoz képest. Tűz- és vagyoni kárra 91,6 milliárd forintot fizettek ki, illetve tartalékoltak el a biztosítók, 13,6 százalékkal többet, mint tavaly.
A lakásbiztosításoknál az idén kevesebb volt a kár: 519,9 ezer káresemény történt, ez több mint 10 százalékkal elmaradt a tavalyitól, igaz, az idei nyár kevesebb vihart hozott. A károk együttes értéke is kisebb volt, 53,6 milliárd forint, ami 12,2 százalékkal alacsonyabb a 2023-as első kilenc havi összegnél.
A biztosítók biztosítástechnikai eredménye 59,6 milliárd forint volt 2024 első kilenc hónapjában, ez a 2023-as első kilenc havi eredmény 2,3-szerese. A két fő biztosítási ág közül a nem élet ág teljesített jobban, az életágban a biztosítástechnikai eredmény csupán 20 százalékkal emelkedett, a nem életágban a tavalyi hatszorosa lett.
