A lakáshitelezés a földbe állt tavaly, az állomány kizárólag az államilag támogatott hitelek miatt bővült, de csak minimális mértékben. Hitelkiváltás gyakorlatilag nem volt.
A kétszámjegyű hitelkamatok jóformán mindenkit elriasztottak tavaly a lakáshitelektől. A lakáshitel‐állomány szinte kizárólag az állami támogatású hitelezés hatására bővült - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzésében. 2023 végén a magyarországi lakáshitel-állomány 5003 milliárd forint volt, mindössze 1,5 százalékkal magasabb a 2022. év végi állománynál. 2023 év végén az államilag támogatott lakáshitelek állománya 7,1, a támogatás nélkülieké 0,3 százalékkal haladta meg az előző év végit.
A korábbi években ennél jóval gyorsabb ütemben nőtt a lakáshitelek volumene, 2022-ben 7,5 százalékkal emelkedett, azt megelőzően pedig 9-15 százalék közötti volt az éves gyarapodás. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya a 2022. év végi 7,5 százalékról 6,7 százalékra mérséklődött. A teljes lakáshitel-állomány döntő része persze piaci alapú, 81 százalék a támogatás nélküli hitelek aránya.
2023-ban összesen 51,6 ezer lakáshitelt engedélyeztek 608 milliárd forint értékben. A hitelek száma 45, értéke 49 százalékkal maradt el a 2022. évitől. Az államilag támogatott hitelek összértéke 56, míg a támogatás nélkülieké 47 százalék%-kal csökkent, ezzel az engedélyezett lakáshitelek összege nominálisan nagyjából a 2017. évi szintre esett vissza.
A hitelek többségével nincs probléma
2023 év végén a lakáshitel-állomány hitelfolyósítók szerinti megoszlása lényegében nem változott 2022 év végéhez képest: a bankok részesedése 59, a jelzáloghitel-intézeteké 31, míg a lakás-takarékpénztáraké 10 százalékos volt. A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86-ról 98 százalékra emelkedett, a pandémia alatt enyhén visszaesett, majd 2023 végére ismét elérte a 98 százalékot. A nem teljesítő kitettség a 2022 végi 3,2 százalékról 2023 végére 2,1 százalékosra csökkent. A nem teljesítő hitelek száma eközben a megelőző év végi 21 ezerről 14 ezerre mérséklődött.
A lakáshitelezés az első féléves mélypont után a második félévben már kezdett kissé megélénkülni, amiben szerepet játszhattak olyan intézkedések is, mint a lakáshitelek THM-plafonjának őszi bevezetése vagy az átalakuló családtámogatási rendszer. Az év második felében az engedélyezett hitelek száma 7,1, összege 31 százalékkal emelkedett az első félévhez képest, de még így is messze elmaradt a korábbi évekre jellemző szinttől.
Az államilag támogatott hiteleket a második félévben már 26 százalékkal több esetben engedélyezték, ám ezek kisebb súlya és átlagértékének szerényebb emelkedése kevésbé hatott a hitelezési folyamatokra. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2022 II. félévében kezdett csökkenni (11,2 millió forint), és ez folytatódott 2023 I. félévében is, amikor már csak 10,6 millió forint volt. 2023 II. félévében az egy engedélyezésre jutó hitelösszeg már újra emelkedett, és 12,9 millió forintot tett ki. A támogatott hitelek átlagos értéke ekkor 10,7, a támogatás nélkülieké 13,7 millió forint volt.
Korszerűsítésre alig vettek fel hitelt
2023-ban 55 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 639 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 41, összege 40 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. A legtöbben továbbra is a használt lakás vásárlására fordították a felvett pénzt, a folyósított hitelek számának 54, összegének 67 százaléka ezt a célt szolgálta. Az átlagos hitelösszeg 14,5 millió forint volt.
Az új lakás építéséhez nyújtott hiteleknél az átlagos hitelösszeg 6,7 millió forintról 5,8 millió forintra csökkent. Az újlakás‐vásárláshoz nyújtott hitelek átlagos összege mindössze 18,3 millió forint volt, 1,3 millióval kevesebb, mint 2022-ben. A korszerűsítési, bővítési hitelek száma az elérhető támogatások hiányában drasztikusan visszaesett. Számuk 59, összegük 69 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest; az átlagos hitelösszeg 5,7 millióról 4,3 millió forintra esett vissza. Az idén persze hozhat némi változást a hamarosan induló otthonfelújítási program.
A hitelkiváltás sem volt népszerű a kimondottan magas kamatkörnyezetben. Az ilyen ügyletek száma száma 59, összegük 70 százalékkal csökkent 2022-höz mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 11,2 millió forintról 8,2 millió forintra ment le. Az idén viszont annyira lementek már a lakáshitelkamatok, hogy több tízezer olyan helyzetben lévő hiteles lehet, akinek megérheti belevágni a hitelkiváltásba.
Kevesebb CSOK támogatást folyósítottak
A 2016. januártól 2023 végéig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások (CSOK) száma közel 251 ezer, összege 609 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. 2023-ban a folyósított támogatások száma 44, összege 47 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Tavaly a CSOK 71 százalékát használt, 19 százalékát új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. Új lakás építésénél 3,1 millió, új lakás vásárlása során 4,4 millió, használt lakás vásárlásánál 1,9 millió, lakásbővítésnél pedig 2,1 millió volt az átlagosan felvett támogatás.
