Csúcsot döntött a személyi hitelek piaca, a lakáshitelt is vitték, mint a cukrot. A kamatok még csökkentek a negyedik hónapban, de ez a tendencia lassan véget érhet. A babaváró támogatás fixből változó kamatozású hitellé vált. 

Áprilisban még tovább nyomták a gázt a lakossági hitelpiacon a bankok, rég nem látott mennyiségű lakáshitelt és rekord összegű személyi hitelt folyósítottak. Ebben szerepet játszhatott, hogy a kamatok is csökkentek valamelyest, de az is, hogy a lakáspiacon a vásárlók nem vártak tovább, megvásárolták a kiszemelt ingatlanokat. Számos kormányzati intézkedés is segített az ingatlanszerzésben, az egyik újdonság ezek közül a CSOK Plusz hitelprogram lehetett, a másik pedig a fiatal lakásvásárlók számára bevezetett önerőkedvezmény. 

A kamatok tovább csökkentek áprilisban, egy átlagos lakáshitelt 6,6 százalékos kamat mellett lehetett felvenni, ez 2022 júniusa óta a legkedvezőbb kamatszint. Az alapkamat csökkenését azonban nem követte a hosszú kamatperiódusú hitelek referenciakamatának (BIRS) csökkenése, ezért elképzelhető, hogy a májusi hitelstatisztikában, amit egy hónap múlva közöl a Magyar Nemzeti Bank (MNB), már nem csökken tovább a lakáshitelek kamata. Elképzelhető az is, hogy azok, akik a tavaly magas kamat mellett felvett hiteleiket szerették volna alacsonyabb kamatozásúra kiváltani, akkor jártak volna a legjobban, ha még áprilisban lépnek. 

Kétéves csúcson a lakáshitelezés

Áprilisban az MNB adatai szerint 121 milliárd forint lakáscélú hitelt hagytak jóvá a bankok, ez 2022 júniusa, az MNB Zöld Otthon Programjának kifutása óta a legmagasabb összeg. Ebből 98 milliárd jutott használt lakások vásárlására. Az MNB 2017 januárjáig visszamenő statisztikájában még nem volt példa arra, hogy ennyi használt lakás vásárlásra fordítható hitelt hagyjanak jóvá a bankok. 

Ugyanakkor az új építésű lakások vásárlására, építésre és felújításra fordítható hitelek összege még mindig a töredéke a korábbi rekordoknak. Az építőiparnak lakásépítésben és felújításban érdekelt kis- és középvállalati szegmensének a jelek szerint tovább kell várnia a határozott élénkülésre, de a használtlakás piac felpörgése, és a júliusban induló energiahatékonysági támogatás reményt keltő. A lakásépítéhez nyújtott hitelek összege 7,2 milliárd forint volt, ez messze elmarad a 2022-es csúcsidőszaki 25-27 milliárd forintos értékektől. 

A felújítási hitelek áprilisban 4,4 milliárd forintot tettek ki, ez számottevő visszaesés az idén januári és februári biztató értékekhez (7,6, illetve 8,3 milliárd forint) képest, és még nagyobb visszaesés a 2021-es havi 12-13 milliárdokhoz képest. “Ennek hátterében az állhat, hogy a lakosság kivár a felújítási munkákkal az új energiahatékonysági támogatás bevezetéséig, mert sokan annak igénybevételével egy időben szeretnének nekiállni több párhuzamos munka megkezdésének” - mondja Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

Rekordon a személyi hitelek

A negyedik hónapban 68,2 milliárd forintnyi személyihitel-szerződést is kötöttek a pénzintézetek, ami történelmi rekord. A személyi hiteleknél is beindult az árverseny, az átlagos hitelkamat 17,61 százalékosra süllyedt, ami másfél éves mélypont. Az új szerződések száma is szokatlanul magas volt, meghaladta a 26 ezret, ez sem fordult elő már 2019 októbere óta, amikor - a covid-járvány alatti, a jegybanki alapkamathoz kötött kamatplafont nem számítva - történelmi mélyponton voltak a fogyasztásihitel-kamatok. 

A babaváró támogatás iránti kereslet stabil maradt a januártól megszigorított feltételek dacára. Áprilisban több mint 2 ezer házaspár igényelte a kedvezményes hitelt 22,4 milliárd forint értékben. Érdekesség, hogy az új feltételekkel folyósított babaváró támogatás már nem számít fix kamatozású hitelnek, hanem a változó kamatozású hitelek között tartja számon az MNB, miután az állami kamattámogatás alapjául nem az ötéves, hanem az első két évben az egyéves, majd ezt követően a hároméves állampapírok hozama számít. 

A hitelfelvételeknek köszönhetően a háztartások hitelállománya 10 352,8 milliárd forintos történelmi csúcsra emelkedett. A folyószámlahitelek volumene is ismét hízik, ahogy egyre több számla kerül ismét mínuszba. Februárban a 13. havi nyugdíj folyósítása után mintegy 13,6 milliárd forinttal csökkent a folyószámlahitelek volumene, de áprilisra ebből a csökkenésből 8,7 milliárd forint el is tűnt. 252,4 milliárd forintnyi mínuszban álltak a háztartások folyószámlái április végén, ez az egy évvel korábbinál 5,3 százalékkal nagyobb tartozás. 

Betétekbe friss megtakarítás nem került

A bankbetétek állománya áprilisban csökkent, az MNB adatai szerint a háztartások 12 515,4 milliárd forintot tartottak a bankokban a hónap végén. Friss megtakarítás nem érkezett a bankokba, akinek volt félretett pénze, az vélhetően máshol fektette be. Az állomány csökkenéséhez hozzájárulhatott a devizabetétek leértékelődése is a forint erősödése miatt. 

Februárban és márciusban még jelentős összeggel 387,7 milliárd, illetve 97,1 milliárd forinttal gyarapodtak a betétszámlák. Ennek részben az állampapíroból származó kamatfizetés lehetett az oka, részben pedig a már említett 13. havi nyugdíj, amely februárban érkezett meg a számlákra. 

Áprilisban az sem hozta vissza a betéteseket a bankokba, hogy véget ért a bankbetétekre vonatkozó kamatsapka. Voltak olyan bankok, amelyek emiatt komoly betéti akciókat hirdettek meg az ügyfeleik számára, hátha vissza tudnak csábítani valamennyit az állampapírpiacra átvitt milliárdokból. A jegybank statisztika szerint azonban csak mérsékelt eredményt érhettek el.