Rekord számú bankszámlát vezettek a bankokban a magyarok az idén, a magas infláció miatt visszaszorul a készpénzhasználat, és egyre többen fizetnek mobillal. Sajnos a csalók sem restek, sok ügyfelet átejtettek az idei második negyedévben is, a kár több százmillió forint. 

Győzött az infláció a készpénz fölött: az is bevitte a bankba a pénzét, aki évek óta otthon tartotta, mert sajnálta a hitelintézetektől a számlavezetési díjat és az egyéb költségeket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint történelmi csúcson van a forint és deviza fizetési számlák száma: a háztartásoknak csaknem 9,8 millió, a gazdálkodó szervezeteknek pedig 1,048 millió bankszámlájuk volt 2023 júniusában. Ezek száma a tranzakciós adók bevezetése és a számlavezetési díjak emelkedése idején kezdett drasztikusan csökkenni, a lakosság több mint félmillió bankszámlát szüntetett meg 2013 után nagyjából két év alatt, azóta viszont ismét növekszik a számuk, ami az idén megdöntötte a tíz és fél évvel ezelőtti korábbi történelmi rekordot. A forint fizetési számlából három év alatt 600 ezerrel lett több, ugyanilyen devizaszámlából pedig 140 ezerrel. Utóbbi esetében a bővülés kiemelkedő, hiszen 1,06 millióból lett 1,2 millió.

A jelenség hátterében egyrészt az állhat, hogy egyre több vásárláshoz szükség van bankszámlára, bankkártyára. A repülőjegy-foglalás, ételrendelés vagy újabban akár az osztálypénz befizetése esetén is elvárják az elektronikus fizetést. Fesztiválokon is egyre megszokottabb a készpénzmentesség, emellett a felsőoktatásban részt vevő diákok számára is lassan megkerülhetetlenné válik a bankszámla megnyitása, amire speciális, kedvezményes számlacsomagokat kínálnak a bankok. 

A magas infláció is bankolásra ösztönözheti a lakosságot, a háztartásokban felhalmozott készpénznek sokan keresnek valamilyen befektetési lehetőséget. Azok pedig, akik nem jönnek ki a havi jövedelmükből, a folyószámlahitel reményében nyithatnak bankszámlát. 

Elkezdett terjedni a fizetési kérelem 

Az azonnali fizetési rendszerhez (AFR) kapcsolódó fejlesztések közül a másodlagos azonosító használatára továbbra sincs kereslet. Bár mobiltelefonszámra, e-mail címre vagy adóazonosító jelre, illetve adószámra küldeni pénzt sok esetben praktikus lehet, a második negyedévben kezdeményezett csaknem 50 millió tranzakcióból kevesebb mint 19 ezer ment így végbe. Az átutalások értéke is minimális volt, alig érte el az egymilliárd forintot. 

A fizetési kérelem viszont egyre jobban terjed, bár ennek a funkciónak is marginális egyelőre a részesedése a forgalomból. Ez egy olyan szolgáltatás, amelynél a számla tulajdonosa a másik bankszámla tulajdonosának küld egy felszólítást, hogy utaljon át neki egy meghatározott összeget. A kérelemre válaszul intézett átutalás ilyenkor ingyenes. Praktikus szolgáltatás lehet akár a rezsiszámlák beszedésénél is, de akkor is, ha szét kell dobni egy éttermi számlát, vagy be akarnak szedni valakitől egy meghatározott összeget, például az osztálypénzt, vagy ha a gyereknek elfogy a zsebpénze, és a szülőtől szeretne kérni még egy kis kiegészítést. A fizetési kérelmet természetesen el is utasíthatja az, aki kapta. 

A második negyedévben több mint 12 ezer ilyen tranzakciót hajtottak már végre, ez a hatszorosa az egy évvel korábbinak. Összesen 735 millió forint volt az ilyen tranzakciók értéke, vagyis ez sem jelentős összeg még, átlagosan mintegy 60 ezer forintot utaltak így át egymásnak a bankszámla-tulajdonosok. 

Egyre többen fizetnek okoseszközzel 

A bankszámlákkal párhuzamosan a bankkártyák száma enyhén emelkedett a második negyedévben, de a történelmi csúcstól, amikor 10 millió fölött volt a darabszám, még elmarad. A betéti kártyák száma folyamatosan növekszik, a hitelkártyáké is emelkedett egy kicsit, de historikus összevetésben alapvetően alacsony, 1,1 millió darabos szinten megrekedt. Folyamatosan nő az olyan bankkártyák száma, amelyeket hozzákapcsoltak már a felhasználók valamilyen mobiltárcához, a félév végén a kártyák ötödét már digitalizálták. 

Ez a folyamat felgyorsulhat az év második felében. Az Apple Pay szolgáltatás már jóformán minden hazai banknál - az összes nagybanknál - elérhető, a többi okoseszközhöz kapcsolható tárcák pedig most kezdenek gyors ütemben terjedni. A Google Pay most már a K&H, a CIB, az Unicredit, a Gránit Bank, az Erste és az OTP ügyfelei számára is elérhető, a K&H után pedig nemrég az Erste és az OTP is bevezette a Garmin Pay és a Xiaomi Pay szolgáltatást. A vásárlási forgalomból is egyre nagyobb szeletet hasít ki a mobilfizetés, a kártyás tranzakciók több mint 21 százaléka darabszámát tekintve ilyen volt, értékben a vásárlások több mint 15 százaléka történik mobiltárcából. 

A bankkártyás vásárlások száma és értéke általában véve is nőtt az idén, a második negyecévben  448 millió vásárlási tranzakció történt, ami éves alapon 13,1 százalékos növekedés, értékük eközben az inflációt meghaladó mértékben, 24,4 százalékkal nőtt. A fokozott kártyahasználatra a kereskedők is reagáltak, a korábbinál is több helyen fogadják el a bankkártyát. A félév végén meghaladta a 150 ezret az olyan bolti kereskedők száma, ahol lehetett kártyával fizetni, emellett több mint 46 ezer webshop fogadja már el a plasztiklapot. 

A készpénzhasználat nem követi az inflációt
 

Az MNB januári ATM-ekkel kapcsolatos rendeletét is igyekeznek betartani a bankok, ismét nő az ATM-ek száma. Összesen 4825 ATM volt az országban június végén, ebből kevesebb mint 900 a vármegyeszékhelyeken, ahol egyébként a terminálok száma folyamatosan csökken. 

A készpénzhasználat ugyanakkor nem változott számottevő mértékben az elmúlt évben. 2022 második negyedévéhez képest minimális mértékben csökkent a készpénzfelvételek darabszáma az idén, az értéke pedig szintén minimális mértékben, 2 százalékkal nőtt, ez bőven elmarad az inflációtól. Magyarországon egy-egy ATM-es látogatás során nagyjából 103 ezer, külföldön 87 ezer forintnak megfelelő valutát vesznek ki az emberek. 

Pszichikai megfélemlítéssel csalják ki a pénzt

A visszaélések száma és értéke sajnos tovább növekedett, de a megvalósult csalások aránya a teljes forgalomhoz képest továbbra is elenyésző. A fizetési kártyás visszaélések között továbbra is az adathalászathoz, adatlopáshoz kapcsolódók teszik ki a legnagyobb részt. Ezek mellett még a pszichológiai manipuláció jelenik meg nagyobb összegekkel. 

A negyedévben a fizetési kártyás visszaélésekhez kapcsolódó kibocsátói oldali (banki) veszteség 285 millió forinttal nőtt az előző év azonos időszakához képest, melynek egyre nagyobb része hárul a kártyabirtokosokra. Nagymértékű a készpénzfelvételekhez kapcsolódó visszaélések növekedése, ez 2022 második negyedévéhez képest darabszámban és értékben is több mint megkétszereződött, de értékük még így is csak 112 millió forint.

Ezzel egyidőben a fizetési kártyás fizetéseknél folyamatosan növekszik az erős ügyfélhitelesítéssel (SCA) végrehajtott tranzakciók aránya. A negyedévben az összes hazai pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakció darabszámának 33,2 és értékének 59,5 százaléka történt SCA-val. Az erős ügyfélhitelesítés használata sem nyújt tökéletes védelmet a visszaélésekkel szemben, továbbra is fontos az ügyfelek tájékoztatása, felkészítése, különösen a pszichológiai manipulációt használó esetek megelőzése érdekében. Az erős ügyfélhitelesítést többnyire úgy tudják kijátszani a csalók, hogy az ügyfél megadja nekik a kártya- vagy bankszámlaadatait, egy program telepítésével hozzáférést biztosít a számítógépéhez, okoseszközéhez.