Az is felveheti a lakásfelújítási támogatást a saját lakására, aki szolgálati lakásban él, emellett bővült az elszámolható munkálatok köre is - derült ki Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken közzétett videójából. Emellett a Magyar Közlöny pénteki számában a csokkal kapcsolatban is jelentek meg új információk. Összegyűjtöttük, mi változott.

A családtámogatási elemekkel kapcsolatos változásokról számolt be közösségi oldalán Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, emellett a pénteken közzétett Magyar Közlönyben (2021. évi 64. szám) is megjelentek új információk több lakástámogatással kapcsolatban. Nézzük meg, mi változott!

Lakásfelújítási támogatás: tovább bővült az elszámolható munkálatok köre

Több ponton változnak a otthonfelújítási támogatással kapcsolatos szabályok, ezek az alábbiak: bővül az elszámolható felújítási munkálatok köre az alábbiakkal:

• szellőztető rendszer beépítése,
• szennyvíztisztító ülepítő medence létesítése.

A másik fontos változás a lakásfelújítási támogatással kapcsolatban, hogy nem esnek el a lehetőségtől azok, akik a munkájuk miatt szolgálati lakásban élnek. A saját tulajdonú ingatlan felújítására akkor is igénybe vehetik a legfeljebb hárommillió forintos támogatási összeget, ha nem ott élnek, hanem a szolgálati lakásban. Ez a változás a módosítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő igénylésekre is érvényes. 

További könnyítés a lakásfelújítási hitel igénylőinek, hogy akár olyan közeli hozzátartozót is bevonhatnak a hitelügyletbe, aki nem él a felújított ingatlanban - például szülőt, nagyszülőt vagy testvért. 

Szintén lényeges változás, hogy akkor sincs probléma, ha a hiteligényléstől számított egy éven belül nem mutatják be a számlákat a banknak - ezt a feltételt már a folyamatban lévő szerződéskötéseknél sem kell alkalmazni. A hitel felhasználását ettől függetlenül igazolni kell majd a bank felé. 

Mindent nem lehet: most már rendelet szabályozza a támogatások halmozását

A támogatások halmozását igyekszik elkerülni a kormány azzal a módosítással, miszerint a lakásfelújítási kölcsönt és a jelzáloghitel-elengedést is igénylő családok esetében maximalizálják az igényelhető lakásfelújítási támogatás összegét - vagyis előfordulhat olyan eset, hogy hiába tudják igazolni számlákkal a jogosultságot a hárommillió forintos támogatásra, ezt mégsem vehetik igénybe teljes egészében. 

Az új számítást az alábbiak szerint kell alkalmazni: ha a fennálló lakásfelújítási hitellel kapcsolatos tartozás és a járulékok összege alacsonyabb az igényelhető támogatás összegénél (vagy már nem is áll fenn tartozás), mert a család közben élt a jelzáloghitel-elengedés lehetőségével, akkor az  otthonfelújítási támogatás összege nem lehet magasabb, mint a számlával igazolt felújítási összeg, valamint az  otthonfelújítási kölcsöntartozásra igénybe vett jelzáloghitel-csökkentési támogatás összegének különbözete. 

Csok: elszámolható lesz a telekre igazítás

A csoknál is történt néhány változás. Elszámolhatóak lesznek a csok támogatásból a Lechner Tudásközpont oldalán található Nemzeti Mintaterv Katalógusban szereplő tervrajzok felhasználásának az adaptációs költségei. Az elszámolásnál ehhez 

• a Lechner Tudásközponttal kötött szerződést, 
• a tervezési díjról szóló számlát és
• az elektronikus építési naplót kell bemutatni.

Változott a tb-jogviszonyra vonatkozó feltétel: az új megfogalmazás szerint “a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani”, a jogosultsági időszakot pedig folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van. Azok a napok nem számítanak bele az igényléshez szükséges tb-jogviszonyba, amelyeken nem él a tb-jogviszony. 

Ez egy enyhítés a korábbi szabályozáshoz képest, mivel eddig összesen nem lehetett 30 napnál hosszabb szünet a vizsgált időszakban. A módosítás alapján a rendelet hatálybalépését követően az egybefüggő szünetek hosszát fogják vizsgálni, és nem fognak összeadódni a rövidebb szünetek.A támogatások folyósítására vonatkozó szabályok azzal egészültek ki, hogy a folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személy a saját erejét az új lakás vásárlására már felhasználta. 

Utólag is igényelhető lesz az áfaadó-visszatérítési támogatás

Több változás is érinti az áfa-kedvezményekre vonatkozó szabályokat. 

Azok, akik 2020. január 1. és 2021. január 1. között igényeltek csokot építkezésre, akár utólag is beadhatják az igénylést az áfaadó-visszatérítési támogatásra - kivéve, ha már igénybe vették ezt a kedvezményt preferált kistelepülésen épülő új építésű ingatlanhoz. Erre eddig nem volt lehetőség, mert a két támogatást egyszerre kellett igényelni - a módosítás ezt a helyzetet teszi egyszerűbbé azoknak, akik tavaly kezdtek el építkezni. 

További könnyítés azok számára, akik generálkivitelezővel építkeznek preferált kistelepülésen, hogy a rendeletmódosítás hatálybalépése után az 5 százalékos áfával kiállított számlákat is benyújthatják - eddig ugyanis csak a 27 százalékos áfával kiállított számlákkal kapcsolatban vehették igénybe a kedvezményt, a januártól élő kedvezményes áfa miatt azonban 5 százalékos áfával kiállított számlákat kapnak. 

A 2021-től elérhető áfa-visszatérítés továbbá a 2021. január 1. előtt megkötött vállalkozói szerződésekkel összefüggésben is igénybe vehető. A számlabemutatási kötelezettséget a tavaly kiállított 27 százalékos, és az idén kiállított 5 százalékos áfás számlákkal is teljesíteni tudják. A tavaly kiállított számlák adóját azonban nem téríti vissza az állam, vagyis az igénybe vehető támogatási összeg ezzel a módosítással nem lett magasabb. 

A változások 2021. április 21-től lépnek hatályba.