Attól, hogy nyugdíjba vonul valaki, még továbbra is értékes ügyfele marad a bankoknak. A nyugdíjunk biztos jövedelemnek számít, amire hitelt is felvehetünk néhány korlátozás mellett. Összegyűjtöttük, hogy mire kell figyelni és milyen feltételekkel kaphatunk hitelt, valamint hogyan növelhetjük a hitelképességünket.
Mindenkinek megváltozik az élete a nyugdíjba vonulással, ám ez a pénzügyeinkben sem jelenti azt, hogy le kéne mondanunk olyan dolgokról, amit előtte megtehettünk. Például egy hitel felvételének a lehetőségével is élhetünk nyugdíjasként.
A nyugdíjas hitel feltételei nem különböznek számottevően az általános hitelbírálati szabályoktól. A hitelintézetek és bankok az elsődleges jövedelmet vizsgálják először, amibe az öregségi nyugdíj is beletartozik. Így akár a minimálbérrel megegyező vagy kevesebb rendszeres bevétel mellett is elérhető hitel nyugdíjasoknak.
Jövedelmi feltételek
Hitelfelvételnél, legyen szó személyi kölcsönről vagy jelzáloghitelről (lakáshitel), az egyik legfontosabb feltétel a jövedelmünk összege és típusa. Megkülönböztetünk elsődleges és kiegészítő jövedelmet. Ha nem rendelkezünk valamilyen elsődleges jövedelemmel, nem vehetünk fel sem lakáshitelt, sem személyi hitelt.
A bankok elsődleges jövedelemforrásnak tekintik az öregségi nyugdíjat (a véglegesített rokkant és jellemzően az özvegyi nyugdíjat is) a nettó munkabér és a vállalkozói jövedelem mellett és ahogy az utóbbi kettőnél, a nyugdíjas hiteligénylőnek is meg kell felelnie a JTM-korlátnak.
A Jövedelemarányos Törlesztési Mutató (JTM) mutatja meg, hogy mekkora részét teheti az összes hitelünk törlesztőrészlete a jövedelmünknek. Az adósságfék szabályozás még kifejezetten magas, nettó 600 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó jövedelem mellett sem engedi, hogy a törlesztések meghaladják a bevételeink 60 százalékát. Amennyiben pedig ennél kevesebb a jövedelmünk, úgy a törlesztésre fordított rész nem haladhatja meg a jövedelmünk 50 százalékát, de egyéb feltételektől függően ez az arány kisebb is lehet
Felső korhatár hiteligényléskor
Nincs felső korhatár a magyar törvények szerint a hiteligényléskor. A Magyar Nemzeti Bank ettől függetlenül is elvárja a pénzintézetektől, hogy senkinek a hiteligényét ne utasítsák el automatikusan az életkora miatt. Az életkorra vonatkozó kizárásokat, illetve korlátozásokat fel kell tüntetniük a bankoknak publikus felületeiken. Így ha kölcsönfelvételben gondolkodunk, akkor az alsó és a felső korhatárra vonatkozó feltételeket megtaláljuk a bankok internetes oldalain.
A bankok a hiteligénylésnél nem a hitelfelvétel idején betöltött életkort vizsgálják, hanem azt, hogy milyen idősek leszünk a futamidő végén. Igen változatos a hazai hitelintézetek által meghatározott felső életkor, amelyet elérve már csak feltételekkel hiteleznek. Egy bankon belül különbség lehet a fogyasztóbarát és a piaci hitelek között is, és akad olyan hitelintézet, amely nem határoz meg felső korhatárt (Provident, vagy a Cetelem, amely ugyanakkor rövidítheti a futamidőt).
- Egyedüli hiteligénylőként személyi kölcsönt 65, 66, 70, 71 vagy 72 éves korig,
- a jelzáloghitelnél 65, 70, 72 vagy 75 éves korig folyósítanak hitelt a pénzintézetek.
Ez a kor, amit a kölcsönfelvevő nem haladhat meg a visszafizetés vége előtt, és esetenként lerövidítheti a futamidőt, amivel hitelt kaphatunk. A korhatár azonban a bankok többségénél nem kőbe vésett, a fölött is hiteleznek, de már egy korhatár alatti adóstárs bevonását és/vagy hitelfedezeti biztosítás megkötését várják el az ügyféltől.
Nyugdíjas adóstárs
Ha nyugdíjasként vagy meghatározott kor felett igénylünk hitelt, akkor a hitelintézet általában adóstárs bevonását kéri a szerződés teljesítésébe. Ezzel a bank magát és minket is biztosít, hogy mindig lesz valaki, aki fizetni tudja a hitelt.
Természetesen fordítva is lehetséges, egy nem nyugdíjas is bevonhat adóstársnak egy nyugdíjast hiteligénylésnél. Ekkor a kölcsön feltételei, az összesen jobban terhelhető jövedelmek miatt kedvezőbbek lehetnek, így alacsonyabb havi törlesztőrészlettel vagy nagyobb összegű hitelt is fel tudunk venni.
Alaposan fontoljuk meg, hogy vállaljuk-e az adóstárs, illetve kezes szerepét egy kölcsönnél! Ha adóstársakká válunk, ugyanakkora részben felelünk a hitelért, mint az adós, nem lehet arra hivatkozni, hogy mi annak csak egy részéért felelünk. Ha pedig kezessé válunk egy hitelnél, nem veszünk részt a hitel törlesztésében addig, amíg az adós(ok) törlesztenek, azonban ha ők nem fizetnek, a tartozás kiegyenlítéséért mi is a teljes vagyonunkkal, nyugdíjunkkal felelünk.
Nem mindig könnyű szülőként vagy nagyszülőként nemet mondani szeretteink ezirányú kérésének, kiváltképp, ha úgy érezzük, hogy ezzel megfosztjuk őket egy lehetőségtől. Mérlegelnünk kell azonban a család anyagi biztonsága érdekében, hogy mi történik akkor, ha valamilyen váratlan ok következtében nekünk kell majd fizetni a hitelt nyugdíjasként.
Minimum jövedelmi feltételek nyugdíjasként
A legtöbb hitelintézet a mindenkori minimálbérhez köti az elvárt rendszeres jövedelmet, amelyet igazolni kell a hitelfelvevőnek (A nettó minimálbér összege 2023-ban 154 280 forint, 2024-ben pedig 177 400 forint.)
A bankok többsége a minimálbér összegét elérő jövedelemre nyújt jelzáloghitelt, ide tartozik a K&H, az OTP, a CIB, a Gránit, az Oberbank és a MagNet. (Az utóbbinál kis összegű hitelnél, feltételekkel, de alacsonyabb jövedelem is elég lehet.) Nettó 150 ezer forinttól hitelez az MBH és az Erste, míg ennél kicsit szigorúbb az Unicredit az egyedül igénylőktől elvárt 165 ezer és a Raiffeisen 180 ezer forint nettó jövedelemmel. (Az utóbbiak adóstárssal azonban kisebb jövedelemmel is hitelezhetnek.)
Személyi kölcsönt egyedüli igénylőnek a Cofidis 100 ezer forinttól folyósít, az MBH és az Erste 150 ezer, az Unicredit 165 ezer, a Raiffeisen 180 ezer, a K&H és az OTP 154 ezer (mindenkori minimálbérrel, még a 2023-as nettó minimálbérrel), a MagNet 200 ezer, a CIB 250 ezer forinttól. A Cetelem és a Provident nem közöl minimum elvárt jövedelmet a publikus felületein.
A hiteligénylés menete nyugdíjasként
A jelzáloghitelek és személyi kölcsönök esetén sem tér el a hiteligénylés menete jelentősen az általánostól, néhány különbség azonban van.
Az egyik ilyen eltérés a jövedelemigazolás dokumentumaiban van, nyugdíjasként a nyugdíjszelvényt, a nyugdíjasigazolványt vagy a nyugdíjhatározatot kérhetik a bankok. Elfogadják a nyugdíjfolyósító igazgatóság 12 hónapnál nem régebbi igazolását az ellátás összegéről, illetve az év elején kiküldött nyugdíjértesítőt. Van ahol ezek közül egy is elegendő, van ahol több igazolást is kérnek. A rokkantnyugdíjasoknak a végleges rokkantságot megállapító határozatot is csatolni kell.
Ha betöltenénk a bank által meghatározott életkort a hitel futamidejének végére, akkor feltétele lehet az igénylésnek. Ez általában egy korhatár alatti adóstárs bevonását jelenti, és/vagy hitelfedezeti biztosítás megkötését.
Olyan hitelintézetek is vannak, ahol sem a maximum életkorra, sem a jövedelmi minimumra nincs megkötés. Emellett vannak olyan bankok, akik a nyugdíjból élő igénylőiktől alacsonyabb jövedelmet is elfogadnak, mint azoktól, akik még dolgoznak.
Mivel a nyugdíjas hitel felvétele nem igazán tér el az általánostól, ugyanúgy része az igénylésnek a hitelképesség vizsgálat. A hitelintézetek a nyugdíjas igénylőik esetén is minden esetben ellenőrzik a felsoroltakon kívül a következő feltételeket:
- állandó lakhely igazolása,
- rendszeres jövedelem (nyugdíj mellett lehet más is, például munkabér),
- megfelelő elérhetőség,
- azonosító okmány megléte,
- bankszámla,
- van-e aktív vagy passzív lejárt tartozása az ügyfélnek a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR lista lekérdezés).
Nyugdíjas Falusi CSOK
2021-től a nyugdíjasok is lehetőséget kaptak a CSOK felvételére, ha a nyugdíj mellett dolgoznak és vérszerinti vagy örökbefogadott gyereket nevelnek. Továbbá ha egy lakcímen élnek a gyerekkel és van legalább 180 nap TB-jogviszonyunk. 2024-től a lehetőség a Falusi CSOK-ra áll fenn.
