Eddig a költségvetésnek termelték a pénzt a biztosítók, amelyeknek akár a teljes nyereségét elviheti az extraprofitadó. Több biztosítási forma is megszenvedte, hogy az ügyfelek kénytelenek spórolni. Egyedül az utasbiztosítások szárnyalnak, amelyeknél minden eddigi rekord megdőlt a nyaralási szezon végére.
Egyáltalán nem néz ki fényesen a hazai biztosítási piac első kilenc hónapja. A szektor adózott eredménye alig érte el a 12 milliárd forintot, ami 42 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, a 2021-esnek pedig csak az ötöde. A harmadik negyedév ráadásul nyereségesség szempontjából negatív lett, mintegy 4,6 milliárd forintos mínuszban zárt a szektor főleg az úgynevezett nem biztosítástechnikai elszámolások miatt, ezek összege ugyanis mínusz 11 milliárd forint lett a Magyar Nemzeti Bank most publikált adatai szerint..
A legnagyobb érvágást az ágazatnak a pótadók okozták, már tavaly is mintegy 50 milliárd forintot vitt el csupán extraprofitadó címen az állam ezen a címen a nyereségükből, az idén még ennél is nagyobb összeget fizethet be az ágazat a költségvetésbe. Egyes piaci szereplők azt prognosztizálták, hogy a különadók miatt 2023-ban teljesen el is tűnhet a biztosítási szektor nyeresége. Ha a negyedik negyedévet is veszteséggel zárja a szektor, ez az előrejelzés akár valóra is válhat.
Sokan spórolnak a biztosításokon
A bevételek sem úgy állnak, ahogy azt a szektor szeretné. Az életbiztosítási szerződések száma csökkent az elmúlt egy évben, most szeptemberben csaknem 16 ezerrel kevesebbet tartottak nyilván, mint tavaly. A legtöbben az egyszeri díjas szerződésekből szálltak ki, de a rendszeres díjas vegyes életbiztosításokat is tízezer számra mondják fel, vagy döntenek a lejárat után úgy, hogy nem kötnek másikat.
A nyugdíjbiztosítás szerencsére még mindig jól fogy, az adókedvezménynek is köszönhetően 2023-ban is kötöttek 29 ezer új szerződést, és az év utolsó negyedévében is élénk maradhat ez a piac.
A nem életbiztosítási piacon látszik, hogy a lakosság spórolni kezdett. A lakossági vagyonbiztosítások (lakásbiztosítások praktikusan) száma egy év alatt csaknem 12 ezerrel csökkent, különösen sokan mondták fel a hitelfedezethez kapcsolódó lakásbiztosításukat. Ez lehet részben jó irány is, ha mást, jobb biztosítást kötöttek helyette, de összességében véve most szeptemberben kevesebb ingatlannak volt biztosítása, mint egy éve.
Az is a spórolást mutatja, hogy miközben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) száma 27,5 ezerrel nőtt egy év alatt, a cascók száma több mint 7 ezerrel csökkent, vagyis a forgalomban lévő járművek egyre kisebb részére kötnek teljes körű biztosítást.
A díjbevétel is lassan csordogál
A befolyt díjak is a válságot tükrözik. Az életbiztosításokba három negyedév alatt 429,5 milliárd forintot fizettek be, ez tíz százalékkal marad el a tavalyitól. A vegyes életbiztosítások díjbevétele több mint 40 százalékkal esett vissza, de a befektetési egységhez kötött (unit linked) konstrukciókba is 8 százalékkal kevesebb pénz került. A nyugdíjbiztosításoknál 17 százalékos díjbevétel-növekedést mértek ugyan, de ez sem kiugró, hiszen a szerződések száma nőtt, és ehhez képest a díjbevétel növekedése nem haladja meg kiugró mértékben a tavalyi 14,5 százalékos átlagos inflációt.
A nem életbiztosításoknál nagyjából megegyezik tavalyi inflációval a díjbevételek növekedése, 719,3 milliárd forint folyt be, ami 14 százalékkal nagyobb a 2022-esnél. A lakásbiztosítások díja nagyjából az infláció mértékével emelkedhetett, hiszen a díjbevétel 15 százalékkal nőtt. A kgfb díjbevétel viszont csak 11 százalékkal ugrott meg, ami azt jelenti, a biztosítók nem építették be teljes mértékben az inflációt a díjakba. A cascónál nagyobb lehetett a díjemelés, hiszen 20 százalékkal nőtt a díjbevétel.
Az utasbiztosítás kakukktojás
A válság egyedül az utasbizosításokat kerülte el, ez minden rekordot megdöntött az idén. Az egyszeri díjas szerződések száma három negyedév során már 712 ezer fölött volt, ami 230 ezerrel nagyobb, mint 2022-ben, Sőt a 2019-es, az utolsó covid előtti év eredményét is meghaladja, amikor 709 ezer utasbiztosítási szerződést kötöttek a magyarok.
A díjbevétel is szépen nőtt, megközelítette a 16 milliárd forintot kilenc hónap alatt, ez 28 százalékkal nagyobb a 2022-esnél, és természetesen a 2019-esnél is magasabb 23 százalékkal, de az azóta mért mintegy 50 százalékos inflációt is beszámítva reálértéken az idén még nem hoztak annyit az utasbiztosítások, mint négy éve.
