A 4,6 ezer milliárd forintos 2021 végi lakáshitel-állomány, mely a GDP 8,3%-át tette ki, nominális értéken meghaladta a 2010. évi csúcsot. 2008 óta nem engedélyeztek ilyen sok új lakáscélú hitelt, de még így is messze a 2000-es évek elejének devizahiteles csúcsa.
2021. december 31-én a magyarországi lakáshitel-állomány 4585 milliárd forint volt, 15%-kal (581 milliárd forinttal) magasabb a 2020 véginél, nominális összege meghaladta a 2010. évi csúcsot. Aránya a háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül az elmúlt három évben – a babaváró támogatás bevezetése óta – 57-ről 49%-ra csökkent. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya 8,3%, kissé alacsonyabb, mint a megelőző évben (8,4%) – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal most publikált jelentéséből.
A lakáshitel-állomány bővülésében egyre nagyobb lett az újonnan folyósított hitelek szerepe, ugyanakkor a növekedéshez továbbra is hozzájárultak a törlesztési moratórium miatt tovább fennálló tartozások. 2021-ben az államilag támogatott lakáshitelek állománya 18, a támogatás nélküli hiteleké 14%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a teljes lakáshitel-állományon belül arányuk lényegében változatlan maradt (17, illetve 83%).
Dinamikusan nőtt az engedélyezett hitelek összege
2021-ben 110 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 1308 milliárd forint értékben. 2020 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 22, összege 43%-kal nőtt. Az előbbi magasabb volt, mint 2008 óta bármikor, ugyanakkor a 2000-es évek elejének hitelezési rekordjaitól számottevően elmaradt – a 2003. évi csúcson közel 200 ezer hitelt engedélyeztek.
A lakáshitelezés felfutásában a kibővült otthonteremtési támogatások és az októberben elindult Zöld Otthon Program egyaránt szerepet játszott. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2021-ben elérte a 11,9 millió forintot. Ez 1,7 millió forinttal több, mint 2020-ban volt.
Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 75, összege 65%-kal emelkedett, az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 8,3 millióról 7,9 millió forintra mérséklődött. A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez a már meglévő támogatások mellett közvetve vagy közvetlenül az év elején elindult új otthonteremtési program több eleme is hozzájárult:
· 2022. december 31-ig újra 5% lett az új lakások áfája,
· a csokkal vásárlók további áfa-visszatérítési lehetőségekkel is élhetnek,
· csökkentek a közjegyzői költségek,
· egyszerűsödtek egyes építésügyi eljárások, és
· 2022. június 30-ig elhalasztották az épülő lakások energetikai előírásainak szigorítását.
Az engedélyezett állami támogatás nélküli hitelek száma 8,7, összesített értéke 38%-kal nőtt, és emelkedett az átlagos hitelnagyság is: 2020-hoz képest 10,6 millióról 13,5 millió forintra. A támogatott lakáshitelezés gyorsabb bővülése miatt a támogatott hitelek aránya 20-ról 29%-ra nőtt az engedélyezett hitelek között a megelőző évhez képest. A lakáshitelek összesített értékén belül a támogatottak aránya ugyanekkor 16-ról 19%-ra emelkedett.
A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították
2021 folyamán több mint 121 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 1249 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 17, összege 36%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 59, összegének 69%-a ezt a célt szolgálta. 2021-ben a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 19, összege 35%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg a használtlakás-árak emelkedésével párhuzamosan az egy évvel korábbi 10,5 millióról 11,9 millió forintra emelkedett.
Az építéshez nyújtott hitelek száma 22%-kal csökkent, összegük 2,1%-kal emelkedett 2020-hoz mérten. Az átlagos hitelösszeg 1,4 millió forinttal 5,9 millió forintra nőtt. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma mérsékelten (4,5%-kal) emelkedett, összegük viszont közel 22%-kal lett nagyobb. Erre a célra átlagosan 16,1 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 2,3 millió forinttal többet. 2021-ben kisebb lett az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására fordított összeg a teljes lakáshitelezésen belül 17%-ra csökkent a megelőző évi 21%-ról.
A korszerűsítési, bővítési hitelek száma a 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódó előfinanszírozási hitelek hatására 2021-ben 76%-kal emelkedett, összesített értéke közel háromszorosára ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben az átlagos hitel összege 3,3 millióról 5,2 millió forintra emelkedett. Az ilyen célra folyósított hitelek összege a teljes lakáshitelezésen belül megközelítette a 10%-ot, az előző évi 4,6%-os arány után. A kisebb súlyú hitelkiváltások száma 11%-kal, összegük 48%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 12,3 millió forintra emelkedett.
Mérséklődött a csok támogatások folyósítása
A 2016. januártól 2021. decemberig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 192 ezer, összege 467 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. Új lakás építésére és vásárlására együtt 62 ezer csok támogatást folyósítottak, ez az esetek 33%-át tette ki. Ugyanakkor a kiutalt támogatások teljes összegének 51%-át fordították új lakások megszerzésére.
A 2016 és 2021 közötti 972 ezer lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél igénybe vették a csokot, illetve a falusi csokot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 34, a használtlakás-vásárlók esetében 13%-ra becsülhető. 2021-ben a folyósított támogatások száma 3,6%-kal nőtt, összege 12%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. 2021-ben a támogatások 65%-át használt, 24%-át új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások értékét tekintve ugyanakkor magasabb az új lakások részesedése (36%).
A lakásbővítésre igénybe vett csok-támogatások aránya az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, 2020 végére megközelítette a 15%-ot, majd 2021-re 12%-ra csökkent. Az e célra folyósított átlagos összeg 1,6 millió forintot tett ki. 2021-ben a felújításra, lakásbővítésre fordított támogatások száma és összege elmaradt az előző év azonos időszakitól, de még így is sokszorosan meghaladta a falusi csok bevezetése előtti évekre jellemző szintet. A falusi csok továbbra is elérhető lakásbővítésre- és -felújításra, mérséklődő igénybevétele elsősorban a kivitelezői kapacitáshiánnyal és az építőanyagár-drágulással hozható összefüggésbe.
Közvetve fékezte a lakáshitelezés bővülését a 2019 II. félévétől elérhető babaváró hitel, melyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2021-ben 505 milliárd forint összértékben vettek igénybe. Az összes lakossági hitelállományon belül közel 17%-ot kitevő babaváró kölcsönöket jelentős részben lakáscélokra fordították az igénylők, így ez az eszköz mérsékelte a lakáshitelezés iránti keresletet.
Már csak a lakáshitelek alig 7 százaléka moratóriumos
A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86-ról 97%-ra emelkedett, ez az arány 2021-ben 96%-ra mérséklődött. 2021 végére a nem teljesítő kitettség aránya 3,7%-ra nőtt az egy évvel korábbi 2,4%-ról. A nem teljesítő hitelek száma az előző év azonos időszaki 16 ezerről 25 ezerre növekedett. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 7,7%-át tették ki, a nem teljesítő hitelek 48%-ában történt átstrukturálás. Ez jelentős emelkedés a 2020. évi 0,8, illetve 30%-hoz képest, és a törlesztési moratórium részleges kivezetésével hozható összefüggésbe.
A törlesztési moratóriumot 2021 közepéig a lakáshitelek 29%-ánál, mintegy 195 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege az I. félév végén 1290 milliárd forint volt, amely a lakáshitel-állomány 30%-ának felelt meg. A törlesztési moratórium elérhetőségét korlátozó novemberi intézkedések hatására 2021 végére a moratóriummal érintett lakáshitelek száma 46 ezerre, értéke pedig 309 milliárd forintra csökkent, így a törlesztési moratórium az év végén már csak az összes lakáshitel 6,8 és a lakáshitel-állomány 6,7%-át érintette.
