Belehúztak a legnagyobb hazai bankok a kamatemelésbe. Szeptember közepén többük is 1 százalék körül vagy még annál is jobban növelte a lakáshitelei kamatait. A kölcsönök drágulásán túl a jövedelmi elvárások is szigorodnak, így egyre nehezebb átlagos fizetéssel nagyobb összegű lakáshitelhez jutni.
Ha nem is rögtön, de sorban megjött a bankoktól a válasz az MNB augusztus végi alapkamatemelésére. Bár már szeptember elején is történtek kölcsöndrágítások, az elmúlt napokban jelentős kamatemeléseket hajtott végre több nagybank a lakáshiteleinél. A legnagyobb lakossági pénzintézetek közül az OTP, a K&H és az MKB is lépett. Mindannyian egy százalék körül vagy még annál is jobban növelték a jelzáloghiteleik kamatait, Van, amelyikük ezúttal csak az ötéves kamatperiódusú kölcsönöknél drágított, mások viszont a hosszabb kamatfixálású hiteleknél is.
A jelzálogkölcsönök teljes hiteldíj mutatója (THM) így már egyre gyakrabban haladja meg a 10 százalékot, a 8 százalék alatti THM-ektől pedig egy időre elbúcsúzhatunk. A szabad felhasználású jelzáloghitelek kamatai már inkább az olcsóbb személyi kölcsönökéhez hasonlítanak.
A hitelek drágulása jelentősen szűkíti azoknak a lehetőségeit, akik átlagbért keresve vagy annál alacsonyabb jövedelemmel térnek be a bankba kölcsönért, a magasabb kamatokkal ugyanis borsosabb törlesztőrészlet is jár. Ez pedig nagyobb részét emészti fel a nettó jövedelemnek, így az igénylők gyakrabban ütközhetnek a jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) szabta hitelezési korlátnak.
Ez ellen két dolgot tehetnek: kevesebb hitelt igényelnek, ami egy ingatlanvásárlás esetén kisebb értékű lakást (és több kompromisszumot) okoz, vagy választhatnak hosszabb futamidőt is az alacsonyabb törlesztő érdekében, ami azonban a kölcsön összköltségét növeli meg.
Így változtak a piaci hitelek feltételei szeptember közepén
Az OTP Bank az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghiteleknél emelt 1 százalékpontot a kamatokon, ami érintette a lakásvásárlásra, építkezésre, lakáscélú és egyéb hitelek kiváltására felvehető kölcsönöket is. Emellett a fogyasztóbarát konstrukciók ügyleti kamata is 1 százalékponttal emelkedett ugyanennél a kamatperiódusnál. A lakáscélú hitelek standard kamata így szeptember 15-től kamatkedvezmények igénybe vétele nélkül 12,05 és 12,45 százalék között alakul.
A K&H Bank jelzáloghitelei is drágultak a napokban, erről ebben a cikkben már írtunk bővebben. Az 5 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 1,30 százalékponttal, a 10 éves, illetve a futamidő végéig fix kamatozású hitelek kamatai pedig 1 százalékponttal lettek magasabbak.
Szeptember 19-től módosítja a jelzáloghitelek feltételeit az MKB Bank is. Emelkedik az ügyleti kamat minden 5 és 10 éves kamatperiódusú piaci feltételű kölcsönnél, előbbinél 1,60, utóbbinál 0,90 százalékponttal. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek kamata szintén ugyanekkora mértékben nő, kivéve a futamidő végéig fix kamatozású konstrukciót, ott az emelkedés mértéke 0,60 százalékpont.
A változás után az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek kamata kedvezmények nélkül 10,44 és 11,24 százalék között alakul. 10 százaléknál alacsonyabb ügyleti kamathoz legalább 600 ezer forintos nettó jövedelmet kell igazolni az MKB-nál, a felvett hitelösszegnek pedig meg kell haladnia a 12 millió forintot. A 10 éves kamatperiódusú hitelek olcsóbbak, az ügyleti kamatuk kedvezmények nélkül 8,84 és 9,64 százalék között van. 8 százalék alá azonban már a legnagyobb mértékű kamatkedvezménnyel sem lehet bemenni.
Az MKB-éhoz hasonló kamatváltozásokra lehet számítani a Magyar Bankholdinghoz tartozó másik pénzintézetnél, a Takarékbanknál is. Az elmúlt hónapokban már számos termékük, szolgáltatásuk feltételeit összehangolták, ami alól a jelzáloghitelek sem voltak kivételek.
A kisebb pénzintézetek közül szeptember 15-től módosított a jelzáloghitelek feltételein az Oberbank. Az 5 éves kamatperiódussal, illetve a legfeljebb 5 éves futamidővel igényelhető lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata 1,30 százalékponttal lett magasabb. A 10 éves kamatperiódussal vagy legfeljebb 10 éves futamidőre felvehető kölcsönök kamatai ennél kisebb mértékben, 1,10 százalékponttal emelkedtek, a fix kamatozású, legfeljebb 15 éves futamidőre igénybe vehető hitelek kamatai viszont 1,61 százalékponttal drágultak, vagyis ezeknél a konstrukcióknál volt a legnagyobb mértékű emelés. A módosítás után a lakáshitelek ügyleti kamata 11,65 és 14,65 százalék között alakul. A szabad felhasználású kölcsönök kamata ennél valamivel magasabb, 13,75 és 15,15 százalék közé esik.
Szigorodnak a jövedelemelvárások
Az UniCredit Bank szeptemberben a jövedelmi feltételeken módosított a lakáshitelek, a babaváró hitel és a személyi kölcsönök esetében is. A leendő adóstól elvárt minimum jövedelem a korábbi 110 ezer forintról 155 ezer forintra nőtt, vagyis legalább ekkora összeget kell igazolnia minden hiteligénylőnek. Ha ketten - adósként és adóstársként - adják be a hiteligényt, akkor a 2022-es nettó minimálbér összegét kell tudni igazolniuk, ami 133 ezer forint. Korábban ez az összeg is 110 ezer forint volt.
Ha túl drága a piaci lakáshitel
Létezik egy harmadik út azoknak, akiknek ezek a lakáshitelek már tú drágák. De ez csak azok számára járható, akik igénybe tudják venni a gyerekhez vagy gyerekvállaláshoz kötött állami támogatásokat és kamattámogatott hiteleket. A kamatmentesen igénybe vehető, gyakran lakásvásárlásra fordított babaváró hitel, illetve a 3 százalékos csok-hitel kétségkívül vonzó ajánlat a jelenlegi piaci kamatokat látva, ezekhez azonban a hitelképességen túl számos feltételnek kell megfelelni, amit sokak nem tudnak megtenni. Ráadásul a jegybanki alapkamat meredek emelkedése miatt az állami támogatások elvesztése után fizetendő büntetőkamat is egyre ijesztőbbnek tűnik mind a babaváró hitelnél, mind a csoknál.
