A csecsemőgondozási díj (CSED) összege a bruttó fizetés 100 százaléka, azaz az otthon maradt kismamák kedvezőbb anyagi helyzetben gondozhatják az újszülöttet. A Bank360.hu összegyűjtötte a legfontosabb részleteket a CSED-ről.
A csecsemőgondozási díj egy pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár, ha rendelkezünk a megfelelő biztosítási jogviszonnyal. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy
- Ki igényelheti az ellátást?
- Milyen feltételeket kell teljesíteni a sikeres igényléshez?
- Mennyi időre igényelhető a csed?
- Mi alapján számolják ki a csed összegét?
- Hogyan, milyen dokumentumokkal igényelhető a csed?
- Ki és mennyi idő alatt bírálja el a csed-et?
1. Ki igényelheti az ellátást?
Nem csak a szülő nő az, aki jogosult lehet a csecsemőgondozási díjra. Helyette szerezhet jogosultságot:
- az a nő, aki örökbe fogadja a csecsemőt,
- az a gyám, aki jogerős döntés alapján gondozza a gyermeket,
- a vér szerinti apa, ha az anya az egészségi állapota miatt igazoltan kikerül a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (például hosszan tartó kórházi kezelésre van szükség), amíg az anyuka egészsége helyre nem áll,
- vagy ha az anya elhalálozik,
- vagy ha az anya felügyeleti joga megszűnik,
- az a férfi, aki egyedül örökbefogadja a gyermeket,
- az a férfi, aki örökbefogadja a gyermeket, ha a vele örökbefogadó nő egészségi állapota miatt kikerül a háztartásból, ahol a gyermeket nevelik, amíg az örökbefogadó nő egészsége helyre nem áll,
- vagy ha az örökbefogadó nő elhalálozik
2. Milyen feltételeket kell teljesíteni a sikeres igényléshez?
A fenti esetek bármelyike esetén az igénybevétel alapfeltétele, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül a szülő vagy gondozó 365 napon át rendelkezzen társadalombiztosítási jogviszonnyal, úgy, hogy a gyermek:
- a biztosítás tartama alatt,
- a biztosítást megszűnése utáni 42 napon belül,
- vagy a biztosítás megszűnése utáni negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik meg.
A 365 napos biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, például nem számít megszakításnak a 30 napnál rövidebb biztosítatlanság. Az időbe bele kell számítani:
- a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény hatodik paragrafusa szerinti biztosításban töltött időt,
- nappali tagozatos diáknak vagy hallgatónak az egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányaiból 180 napot,
- rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét,
- a biztosítás megszűnését követően
- a csecsemőgondozási díj,
- örökbefogadói díj,
- gyermekgondozási díj,
- baleseti táppénz
folyósításának az idejét.
Kivételt képez a “diplomás gyed”, amely nem beszámítható.
3. Mennyi időre igényelhető a csed?
A díj a szülési szabadsággal megegyező időtartamra jár. Ez jelenleg 24 hét, amelyből az anya köteles 2 hetet felhasználni és legfeljebb 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja ez alapján a szülés várható időpontját megelőző négy hét valamely napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.
A csed legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Ez alól kivétel, ha koraszülött a gyermek és intézményi gondozásra van szükség. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybevehető a szülési szabadság és a csed onnantól, hogy gyermek kikerült a kórházból.
Megszűnik a szülési szabadság és így a csed is, ha
- a gyermek halva születik,
- a gyermek a születést követően hal meg. Ekkor a 15. napon szűnik meg.
- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el. Ekkor az elhelyezést követő napon szűnik meg.
Még a fenti esetekben sem lehet a szülési szabadság 6 hétnél rövidebb.
Egyéb foglalkoztatás, például egyéni vállalkozás vagy őstermelők esetén a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés szerint kell a csed folyósításának időtartamát megállapítani.
A csed visszamenőleg is igényelhető: az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra lehet érvénesíteni. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
4. Mi alapján számolják ki a csed összegét?
A csed összege a bruttó fizetés 100 százaléka.
Egy gyakorlati példával élve, ha egy nőnek a gyermekvállalás előtt 350 ezer forintos havi fizetése volt, az 232 750 forintot jelentett nettóban. Viszont a csed folyósítása esetén a nettó jövedelme 297 500 forint lesz, ami közel 30 százalékos emelkedést jelent.
A megállapított bruttó díjból levonják a személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.
A csed összegét az alábbiak alapján számolják:
megállapításkor jövedelemként kizárólag a csed-ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
- Ha van 180 nap jövedelem és a biztosítás folyamatos: Ha az igénylő csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor ez alapján a 180 napi jövedelem alapján állapítják meg a díjat, ha a biztosítási idő folyamatos.
- Ha megszakadt a biztosítás: a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor csak az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
- Ha nincs 180 nap jövedelem: Ha a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a jogosultságtól számított 180 napot megelőzően rendelkezünk folyamatos biztosítási jogviszonnyal.
- Ha nincs 120 nap jövedelem: ebben az esetben a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része lesz a díj. Kivétel, ha a tényleges jövedelem vagy a szerződés szerinti jövedelem a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb, mert ebben az esetben ez alapján állapítják meg úgy, hogy a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg a díj.
Milyen jövedelemmel számolnak egyéni és társas vállalkozók, illetve őstermelők esetén?
Az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérrel, míg a mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92%-ával számolnak a díj megállapításához.
Egyéb, díjazás ellenében folytatott munkaviszony esetén minimálbér, ha nincs 30 napon meghaladó biztosítási jogviszony, egyébként pedig a munkaszerződésben meghatározott díj.
Betegszabadság és egészségügyi szabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj vagy betegszabadság esetén az egy hónapra járó illetmény összege.
Milyen jövedelemmel számolnak álláskeresők esetében?
a csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.
Mikor nem jár a csecsemőgondozási díj?
- a szülési szabadság azon időtartamára, amikor az igénylő a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen keresőtevékenységet folytat a jogosultság kezdőnapjától, kivéve nevelőszülői tevékenység.
5. Hogyan igényelhető a csed?
Az alábbi dokumentumok kitöltésére lesz szükség a csecsemőgondozási díj igénylésekor:
- „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatvány,
- egyéni vállalkozó, őstermelő az "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt tölti ki,
- és érdemes egyúttal leadni a gyermekgondozási díj iránti kérelmet is, amelyhez a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatvány kell.
Ezeket a dokumentumokat a munkahelyen, azaz a biztosított foglalkoztatójánál kell leadni. Ha az megszűnt jogutód nélkül, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalban, Budapesten a Budapest Fővárosi Kormányhivatalban járnak el. Egyéni vállalkozó, őstermelő és egyéb önfoglalkoztató elektronikusan is leadhatja a székhely szerint illetékes kormányhivatalnál.
További szükséges dokumentumok:
- ha megszűnt a biztosítás és ez után történik az igénylés, vagy két éven belül több foglalkoztató is volt, illetve ha ez az első alkalom, amikor pénzbeli ellátást kér az igénylő, az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványra is szükség lesz.
- ha az anya egészségi állapota miatt az apa vagy az örökbefogadó férfi igényli, a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához" nyomtatványt kell kitölteni. Ehhez a egészségi állapotról szóló igazolást is csatolni kell.
- Ha a szülés előtt kéri az igénylő, szükséges még a terhesállományba vételt igazoló orvosi dokumentum, vagy enélkül a terhesgondozási könyv másolata. Ha megszületett a gyermek, a születési anyakönyvi kivonat másolata is kell.
6. Ki és mennyi idő alatt bírálja el a csed-et?
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el, azaz a kormányhivatalokban történik.
Ha nincs munkáltatói kifizetőhely, a kifizetőhely, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja az összeget.
Az elbírálás ideje az igénylés megérkezésétől számított 8 nap, ha van hiánypótlás legfeljebb 60 nap.